Card image
A cégeknél már nincs nagy tér az áramár csökkentésére
Bezár close

A cégeknél már nincs nagy tér az áramár csökkentésére

2014. december 15.
Interjú Lehőcz Balázzsal, a MET Power AG vezérigazgatójával (Napi Gazdaság) Legfeljebb minimális tartalék van a rendszerben arra, hogy itthon tovább csökkenjenek a piaci áramárak – mondta a Napi Gazdaságnak Lehőcz Balázs, a MET Power vezérigazgatója. A Dunamenti Erőmű a társaság tulajdonában sem üzemelt eddig sokat; nem használt területein ipari park létesülhet.

Miért veszi meg a MET a GDF Suez magyarországi áramkereskedelmi portfólióját ahelyett, hogy organikusan növelné piaci részesedését?

 A kelet-közép-európai térségből a francia energetikai cég lépésenként vonul ki és koncentrál inkább a dél-amerikai piacokra, így olyan partnereket keres, akik képesek magas színvonalon tovább vinni itt végzett tevékenységét. Emiatt írtak ki pályázatot, amelyen hat piaci szereplő indult el, és végül minket választottak ki. Azért ez nem egy óriási portfólió, mindössze a magyar villamosenergia-piac fél százalékát teszi ki. Az európai piacokról nemcsak a GDF, hanem több más nagy nyugat-európai szolgáltató is kivonulni látszik.

Miért éri meg egy regionális energiacégnek belépni a helyükre?

 A kelet-közép-európai piacok 2008-2009-ig jó pénzkereseti lehetőséget jelentettek a nagy nyugat-európai energiacégek számára. Azóta azonban jelentősen visszaesett az iparág jövedelmezősége a térségben, miközben a kockázatok mértéke nem csökkent. Azzal, hogy a nagy szereplők mindegyike eladni akar, az eszközök értéke alacsonyabbá vált. A térség energiapiacai már nem biztosítanak kellő jövedelmezőséget a francia vállalatcsoporthoz hasonló óriáscégeknek, a kisebb kereskedőknek azonban így is megéri itt tevékenykedni. Ez a helyzet a rugalmasan, gyorsan reagálni képes vállalkozásoknak kedvez, mint amilyen a MET is.

A MET idén már megvette a Dunamenti Erőmű többségi tulajdonát is a GDF-től. Ez a tranzakció mennyire hozta eddig a várakozásokat?

Az elmúlt hónapokat arra használtuk, hogy megismerjük az erőmű és a telephely adottságait. Emellett azt is megnéztük, milyen üzleti lehetőségeink vannak. Az áramtermelés kapcsán nem számítunk az árak jelentős emelkedésre a következő évben, úgyhogy vélhetően csak a legmodernebbnek számító G3-as blokkot fogjuk tudni használni. Van azonban két-három komolyabb beruházási ötlet is a fejünkben. Szeretnénk növelni az áramtermelés hatékonyságát, hiszen, ha igazán versenyképesek akarunk lenni, nincs szükség arra, hogy 128 hektáron állítsunk elő valamivel több mint 400 megawattnyi áramot, mert ez hosszú távon nem életszerű. Ezenkívül koncentrálunk a Mol Dunai Finomítójával fennálló szinergiák visszaállítására, bár az üzemnek a technológia fejlődése miatt ma már jóval kevesebb gőzre van szüksége, mint korábban.

Milyen volt a G3-as blokk kihasználtsága az elmúlt időszakban?

A harmadik negyedévben termeltünk, de a blokk nem üzemelt végig. Az első hónapban üzemelt az egység, mert ez volt üzletileg indokolt. A másik két hónapban viszont úgy alakult a piac, hogy az értékesített villamos energiát visszavásároltuk a piacról, mert így volt kedvezőbb, ezzel kíméltük a berendezést és inkább eladtuk az energiatermelésre szánt gázt. Éppen ezek az optimalizációs lehetőségek azok, amelyek a MET-nek előnyt jelenthetnek.

Ennek ellenére látnak fejlesztési lehetőségeket a Dunamentiben?

Amikor megvásároltuk az erőmű többségi tulajdonát, nemcsak arra gondoltunk, hogy tartósan tudjuk majd működtetni az összes turbinát, hanem arra is, hogy hasznosítani lehetne az erőműhöz tartozó teljes területet. Infrastruktúra szempontjából kiváló ez a 128 hektár, hiszen közel van a Duna, van vasúti pályaudvar, illetve itt megy el az autópálya is, amitől a terület kiváló ipari zónának számít. Így akár az erőmű adottságaihoz igazodóan energetikai és petrolkémiai, esetleg gyógyszeripari célra is tudunk területet biztosítani. Ráadásul barnamezős beruházásként környezetvédelmi szempontból itt egyszerűbb lenne az engedélyeztetés, mint egy zöldmezős fejlesztés esetében

Ezek szerint nem számolnak az energiatermelési lehetőségek bővítésével, például egy blokk alternatív energiára való átállításával?

Mi a profitabilitást tartjuk szem előtt és természetesen semmit nem zárunk ki, de most ilyen lehetőséggel nem számolunk.

A kormányzati elképzelés szerint négy éven belül Magyarországon lesz a legolcsóbb a villamos energia Európában, és ebben egyfajta ipari rezsicsökkentés játszhat majd szerepet. Ilyen kilátásokkal biztos, hogy jó öltet erőművet és áramkereskedelmi portfóliót vásárolni itthon?

 A hagyományos, nagy energiaszolgáltatóknál a kifejezetten robosztus számlázási és egyéb belső rendszerek költségvonzata jelentősen rontja a jövedelmezőséget. A MET szervezete ehhez képest jóval karcsúbb, ami alacsonyabb költségszintet jelent, így nekünk most is megéri ebben az üzletágban tevékenykedni. Konkrét kormányzati intézkedéseket ezen a téren még nem ismerünk, de örömmel vesszük tudomásul, hogy bővülnek az iparági egyeztetés lehetőségei. A magyar fogyasztók villamosenergia-költségei jelenleg valahol középen helyezkednek el az európai mezőnyben. Én úgy tudom, hogy a jelenlegi szinthez képest már csak minimális lehet a rendszerben a tartalék az árak csökkentésére.

Nem tartanak attól, hogy a következő négy évben a szabályozás változásai miatt csökken a jövedelmezőségük a hazai piacon?

Az áramkereskedelemben magyar a bázisunk, de regionális méretben gondolkodunk. A szabályozás változhat negatív irányban, de nem tartom valószínűnek, hogy az üzleti szegmensben, ahol mi érdekeltek vagyunk, a mostaninál sokkal alacsonyabb árakkal kellene számolni. Nem hiszem, hogy a tarifák itt komolyabb beavatkozásra szorulnának.

Merre látnak még terjeszkedési lehetőségeket?

A régión kívül, ahol már jelen vagyunk, érdekesek számunkra a balkáni piacok, később akár Törökország is, de előbb Romániában kell akkorára növekednünk, hogy onnan Bulgáriába, majd Törökország felé lehessen lépni. A magyarországi eszközöket egyelőre nem bővítjük tovább, a Dunamenti Erőmű így is elég nagy falat. Nem zárható ki azonban, hogy ha a környező országokban találunk olyan megújulóenergia-termelési lehetőséget, amely méretét és elhelyezkedését tekintve nekünk való, akár valakivel közösen is belépünk erre a piacra. A nemzetközi gázpiaci jelenlétünket eközben folyamatosan növeljük, nemrég megkötöttük Spanyolországban az első cseppfolyós gázra vonatkozó szerződésünket is.

Elképzelhető, hogy a közeljövőben a MET belép a lakossági energiaszolgáltatás piacára is?

Ez egyelőre nem a mi terepünk, mert ehhez robosztus informatikai rendszer és sok beruházás kellene. Ez a piac egyre szabályozottabb, ami azt is előrevetíti, hogy ebben a szegmensben egy-két szereplőnél több nem nagyon fér el, és ezek is legalább részben állami tulajdonú szereplők lehetnek majd. De ez nem egyedi sajátosság, mert például Franciaországban is az állami tulajdonú cégek uralják a lakossági piacot.

Milyen üzleti évet zárhat a MET?

Üzleti terveinket nagyságrendileg teljesíteni fogjuk, de a csökkenő árrések ezen a piacon a mi a tevékenységünkre is hatással vannak. Azt látjuk, hogy ugyanahhoz a jövedelmezőséghez a korábbiakhoz képest jóval több tranzakciót kell végrehajtani.

2012-ben rendkívül magas, 50 milliárd forint feletti nyereséget értek el. Ehhez képest hogy alakul az idei profit?

Biztos, hogy kevesebb lesz. Bár korábban a sajtóban lehetett arról olvasni, hogy 2012-ben a MET tulajdonosai 55 milliárd forint osztalékot vettek ki, azonban fontos hangsúlyozni, hogy egyrészt ez az összeg több év felhalmozott osztalékát jelentette, másrészt a tulajdonosok ezt a pénzt valójában nem vették ki és költötték el, hanem azonnal áthelyezték a cégcsoporton belül. Amikor a bankok finanszíroznak egy társaságot, a jövedelmezőség mellett kifejezetten fontos a tulajdonosok elkötelezettségének mértéke is, hiszen ez is szerepet játszik a rendelkezésre bocsátott hitel meghatározásában. Ha nincs elég hitel, amely tranzakciók finanszírozásához elengedhetetlen, akkor csak kevés üzletet tudunk kötni és nem tudjuk tartani a növekedési terveinket.

A 2012-es eredményt a sajtó egy része annak tulajdonította, hogy a jogszabályi úton szerzett kedvezményes árú gázt az MVM szinte profit nélkül adta el a MET-nek, amely busás haszonnal adta ezt tovább a hazai távhőtermelőknek.

Az MVM konkrét számait nyilván nem ismerem, de azt tudom, hogy az MVM csak akkoriban lépett be a gázpiacra és - teljesen új üzletág lévén - nyilvánvalóan nem lehetett még kialakult gyakorlata az ilyen összetettségű, jellegű és méretű tranzakciók azonnali kezelésére. Az MVM mindezt mérlegelve úgy döntött, hogy piaci áron - és tudomásom szerint több kereskedővel is egyeztetve - próbálja meg a rendelkezésre álló kapacitásokat értékesíteni. Az egyeztetések eredményeként végül a MET tette a legjobb ajánlatot, úgy, hogy közben az MVM-től jókora kockázatot vállalt át. Ha valaki ezt jól kezeli, annak ez nyereséget biztosít, de ugyanígy lehetett volna akár komoly veszteség forrása is. A kisebb kereskedőknek jelenleg is megéri a térség energiapiacain tevékenykedni. Több év felhalmozott osztaléka volt az az 55 milliárd forint, amit áthelyeztek a cégcsoporton belül

(Dékány Lóránt)