Már sokszor beszélgettünk arról, hogy mivel kereskedik a MET, de kezdjük azzal a beszélgetést, hogy összerakjuk pontosan, mi is az a MET Csoport?
A MET Csoport nemzetközi energiakereskedő cég, amely svájci székhellyel működik. Közel tíz éve alapítottuk, és ebben a tíz évben folyamatos növekedést produkált a vállalat. Annak idején Magyarországon alapította meg a céget a Mol, majd hosszú út után Svájcban kötött ki, és mostanra a nemzetközi trading piacokon, illetve a régiós sales piacokon is jelentős pozíciókkal bír.
A nemzetközi gázkereskedelmi piacon - amit a szakma egyébként elsősorban a holland gáztőzsdén jegyzett pozíciókkal szokott bemutatni - közel 2-3 éve a top 10-ben van a cégcsoport kereskedőcége, ami nagyjából azt jelenti, hogy Európában a tíz legnagyobb gázkereskedő között vagyunk, és természetesen a régióban a magyar piacon is jelentős pozíciókkal rendelkezünk. Itt a versenypiacon vagyunk jelen elsősorban, amelynek közel 40 százalékát jelen pillanatban a MET Magyarország látja el.
Ezek komoly számoknak tűnnek. Ezt a svájci utat egy magyar cégnek mennyire könnyű bejárni?
A folyamatot első kézből követhettem végig, hiszen én voltam a 2010-ben alapított nemzetközi kereskedőcég, a MET International vezetője, és az én feladatom volt a cég kiépítése. Meg kell mondanom, hogy az elején ez nagyon-nagyon nehéz volt. Úgy indult, hogy ketten a kollégámmal megérkeztünk Svájcba és próbáltuk felvenni az első kollégákat. A cél az volt, hogy egy nemzetközi csapatot rakjunk össze. Egészen addig elég nehéz dolgunk volt, amíg a kritikus tömeget el nem értük, vagyis amíg több külföldi kollégánk lett, mint magyar. 2014 végére, amikor hazajöttem Svájcból, a cégcsoportban 21 nemzetiség képviselői voltak jelen, ebből 19 a MET Internationalnél dolgozott. Erre nagyon büszke voltam.
Ön egyébként gázzal és energetikával foglalkozott korábban is?
Közgazdász végzettségű vagyok, de már pályám elején a Molhoz kerültem, ahol az üzletfejlesztés, stratégia divízióban a gázzal foglalkoztam. Sok mindent csináltunk, tárolót építettünk, összekötő vezetékeket építettünk a Földgázszállító Zrt. nagynyomású vezetékeihez, és nem mellékesen megalapítottuk a MET-et is, ahová később a fél üzletfejlesztési csapat is átkerült.
Említette, hogy a MET jelentős szereplője a holland gáztőzsdének. Hogy kell elképzelnünk a tőzsde és az energiakereskedelem közötti összefüggéseket és főleg különbségeket? A tőzsdén ugye szabályozott, jól definiált, homogén termékekkel lehet kereskedni, ez egy koncentrált piac, és az energia is tulajdonképpen ilyen termék.
Összefüggések és különbségek is vannak. Egyrészről ennek a történetnek a jövője egyértelműen a tőzsde irányába mutat. Az energia is lehet ilyen szabályozott, jól definiált tőzsdei termék. Nagyjából úgy néz ki Európa, hogy minél keletebbre jövünk, annál kevésbé, nyugatabbra pedig annál inkább standardizálható a működés. Nem véletlen, hogy a londoni mellett a holland tőzsde az egyik leginkább likvid pontja Európának. Egyébként a régiós piacok sokat fejlődtek ebben a tekintetben. Az általam belátott tíz évben például nagyon sok változás történt Magyarországon is: egyre közelebb kerülünk Nyugat-Európához, de azért ez a régió még mindig alapvetően egy illikvid piac. Kevés szereplővel és viszonylag egyedi megoldásokkal kell, hogy működjön. Az adja a szépségét is a dolognak, hogy nagyon ritkán kötünk két ugyanolyan üzletet. Legtöbbször teljesen egyedi megoldásokra van szükség.
Egy kicsit járjuk körbe a gáztőzsdék működését. Az áram, a gáz kötött pályán mozog, így egy picit nehéz elképzelni, a tőzsdei kereskedés hogy is néz ki pontosan.
A energiakereskedők is egyfajta pénzügyi termékekkel kereskednek, hiszen a gáz és az áram jól virtualizálható termékek. A folyamatot az említett fizikai korlátok persze némiképp bonyolítják. De ettől szép ez a szakma. Bizonyos számoknak egyenlőnek kell lenniük a kereslet–kínálat vonalon, mert ha ez nem így van, akkor vagy mínusz gáz, vagy plusz gáz lesz a cégben, ami nem előnyös. Miközben a kereskedés mögött komoly matematikai számítások állnak, bizonyos fizikai korlátokat is figyelembe kell venni, ettől lesz az egész rendkívül izgalmas. Mindezt ráadásul úgy, hogy sem a gáz, sem az áram nem egy fizikailag látható valami, hiszen csővezetékeken és magasfeszültségű vezetékeken történik a szállítás, ezeken közlekedik egy nagyon jól virtualizálható dolog. Pontosan emiatt hasonlít mindez a pénzügyi termékekhez.
Említette, hogy egyik üzlet sem hasonlít a másikra. Ki tudna emelni egyet, ami igazán érdekes, izgalmas volt?
Az ilyen különleges üzletek leginkább a hőskorban köttettek. Nagyon fiatalon kezdte a csapatunk és a Mol-on keresztül lehetőségünk volt belecsöppenni egy tradicionális, nagy szereplők által vezérelt világba. Az első években én is sokszor kerültem olyan helyzetbe, amikor szembetalálkoztam a legnagyobb cégek munkatársaival, és bizony ott azért néha remegett a lábam. Az első pár év nagyon érdekes volt, sokat tanultunk.
Ezek az üzletek szóban köttetnek, nem úgy kell elképzelni, mint egy online kereskedési platformoknál, hogy megnyomunk két gombot? Itt számít a személyes jelenlét?
Az Egyesült Államokban már online is működik a kereskedés, sőt ha valaki így akar kereskedni, akkor Hollandiában és Nagy-Britanniában is van erre lehetősége. Azért elsősorban a kevés piaci szereplő miatt és az üzletek bonyolultsága miatt az aláírt szerződéses formák az üzletek leütése után köttetnek. Itt tehát valójában mindenki a szavát árulja. Az adott szót egyszer sem lehet eljátszani.
Tegyünk kézzel foghatóvá egy ilyen kereskedést! Hogyan zajlik pontosan egy üzlet megkötése?
Ha nagyon egyszerűen próbálnám meg leírni a folyamatot, akkor az egész kicsit olyan, mint egy társasjáték. Ugyanakkor ez egy olyan társasjáték, ahol nincsenek feltétlenül leírva a pontos szabályok, hanem ezeket menet közben kell kitalálni. A szabályok ráadásul folyamatosan változhatnak. Van egy viszonylag jelentős szabályozási környezet, amiben az egész iparág mozog, és ha mindez nem lenne elég, akkor a résztvevő szereplőknek vagy csapatoknak a célfüggvénye is tud változni időközben. Tehát nagyon sok mindent kell figyelni és észben tartani egyszerre, ehhez pedig az szükséges, hogy folyamatosan keressük az információkat a piacon. Beszélni kell a partnerekkel és meg kell érteni, hogy kinek pontosan mi a célfüggvénye és milyen problémákra keresi a válaszokat, mert a legtöbb esetben azért van win-win megoldás.
Akkor ez mégsem annyira homogén piac?
Nem, egyáltalán nem az. Vannak nemzetközi cégek magyarországi menedzsmenttel, vannak állami szereplők, vannak kisebb, magántulajdonban lévő cégek, ezek mind-mind másként szemlélik saját magukat és céljaikat is a piacon.
Visszatérve a kereskedés működésére: fontos, hogy mivel kevés a piaci szereplő, mindenki féltve őrzi a saját pozícióit. Az egész egyébként a pókerre is hasonlít. A balra indexel, jobbra fordul eset sokszor előfordul ebben az iparágban. A tárgyalások pedig nagyon hasonlítanak bármilyen más kereskedelmi tevékenység tárgyalásaihoz. Találkozunk, beszélgetünk, és egyszer csak hirtelen tárgyalásba fordul a dolog, ahol nagyon kemény élet-halál harcok is tudnak folyni. Mindig a partnerektől függ, miként alakul egy-egy beszélgetés. Érdekes emberekkel nagyon érdekes üzleteket lehet kötni, persze utóbbinak azért nem feltétele az előbbi, de az egész folyamat emberi része is nagyon izgalmas az üzlet matematikai komplexitása mellett. Az én csapatomban a számokkal való barátság komoly elvárás.
A technikai hátterek után picit beszéljünk az energiapiacról is! Milyen trendek várhatók a közeljövőben, Magyarország hogyan áll ezen a piacon, illetve milyenek a globális energetikai kilátások? Lehet egyáltalán összefoglalóan energetikáról beszélni, vagy mindenképpen szét kell bontani egyes energiahordozókra és aszerint vizsgálni a kérdést, hogy miként áll a világ ezek fogyasztásában? Egy nagy struktúraváltás mindenképpen érzékelhető.
Globálisan az elmúlt pár évben nagyjából minden energiahordozó esetében esett a kereslet. A kínálati oldalon viszont nagyon érdekes dolgok történnek. Az olaj mellett például a megújuló energiahordozók is nagyban befolyásolják a gáz- és árampiacot, hiszen az elmúlt néhány évben hihetetlen mértékű bekerülési-, illetve beruházási költségcsökkenés történt ezen a területen.
Ha kicsit szűkítjük a kört, a globális gázpiacon most két dolgot látok, ami változtatja a játékszabályokat: az egyik az LNG előretörése, ami a nemzetközi energiamixben és gázmixben jelentősen globalizálja a piacot. A gázpiac korábban sosem volt globális, mindig regionális gázpiacokról beszéltünk. Ráadásul a gázzal szemben az olaj könnyen mozgatható termék, könnyű szállítani. Ezért a gáz esetében pont az LNG, a cseppfolyósított gáz lesz az, ami mobilizálja a piacot. Még manapság is előfordulhat, hogy két, egymástól 5-600 kilométerre lévő hely egyikén elégetik a gázt, mert annyi van belőle, a másik helyen pedig 600 dollárért árulják ezer köbméterenként. Ez az LNG térnyerésével megszűnik majd, és globalizálódik a gázpiac.
A másik fontos jelenség a palagáz-forradalom. Nagyon komoly változások történtek az elmúlt időszakban: ahogy az olajjal is történt, az Egyesült Államok nettó importőrből nettó exportőrré vált néhány év alatt. Azt gondolom, hogy az LNG lesz az, ami ezt az amerikai kínálati gázfelesleget az európai piacra is el tudja juttatni. Sok szakértő mellett mi is arra számítunk, hogy Európa veszi majd fel ezt az LNG-többletet.
Ezen belül hogy alakul Magyarország helyzete?
Nálunk is érdekes dolgok történnek. Korábban említettem, hogy Nyugat-Európához képest jelentős likviditási különbségek vannak Magyarországon, de azt se felejtsük el, hogy az Európai Unió tagja vagyunk. Brüsszelben időről időre megjelennek olyan energiacsomagok, amelyek pontosan ezt a likviditást és a termékek standardizálhatóságát hivatottak elősegíteni. Ezek egyik oldalról nagyon nyomják a térséget egy sokkal standardabb irányba, ugyanakkor minden országnak megvan a saját szabályozási privilégiuma. A régióban az elmúlt időben egyre erősebb az állami cégek szerepe és emellett a szabályozási környezet is egy kicsit más irányba tereli a dolgokat. Ez a két hatás egyszerre érvényesül Magyarországon. Hogy melyik lesz az erősebb, az a jövő zenéje.
(A Millásreggeli gazdasági rádióműsorban, a 90.9 Jazzy rádión elhangzott interjú szerkesztett változata)
Szabó Gergely 2014 decembere óta vezeti a MET Magyarországot, ahol a cég üzletfejlesztési és működési stratégiájának kialakításáért, megvalósításáért és ellenőrzéséért felel. 2011 és 2014 között a MET Csoport kereskedelmi központjában, a svájci székhelyű MET International AG ügyvezető igazgatójaként dolgozott. Ezt megelőzően a MOL Energy Trade Kft. beszerzés és strukturált kereskedelem igazgatói pozícióját töltötte be 2010 és 2011 között. 2007-ben csatlakozott a MOL-csoport Gáz divíziójához, ahol üzletfejlesztési szakértőként dolgozott. Pályája kezdetén az Egyesült Államokban a Friedman Billings Ramsay befektetési banknál szerzett tapasztalatot. Szabó Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, vállalati pénzügyek szakon.
Forrás: NRGreport.com
