Jelentős változások küszöbén áll a hazai villamosenergia-ipar, a Paks 2 beruházás lassan valóban elkezdődik, eközben egyre nagyobb teret nyernek idehaza is a megújuló erőművek. Az atomerőművek, valamint a szél- és naperőművek rugalmatlanok, így mind fontosabbá válnak a csúcsterhelést kiszolgáló, illetve tartalékként bevethető gázerőművek.

 

Átalakulóban van a Nemzeti Energiastratégia egyre több jelzés érkezik a kormányzat felől, hogy a 2012-ben kidolgozott koncepció fő megállapításával szakítani készül a kormány. Az 2012-es energiastratégia 2030-ig tekint előre, ebben a kormány és a parlament is amellett tette le a voksát, hogy a magyar villamos energia-piacot a szén-atom-megújuló hármas mentén fejlesszék a következő másfél évtizedben. Vagyis a magyar energiatermelés három lábon állna, most azonban úgy tűnik, hogy az energiamixet hosszabb távon az atom-megújuló irányba tolná el Magyarország. Azzal számolnak, hogy középtávon a szénbázisú villamos energia-termelést kivezethetik idehaza.

Megkerülhetetlen az atomenergia

Az atomenergia ma megkerületlen a magyar áramtermelésben a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb (2015-ös) adatai szerint a megtermelt villamosenergia 52,3 százaléka származott a négy paksi reaktorból. A szén alapú termelés - ez a visontai Mátrai Erőmű Zrt.-takarja - 19,2 százalékot hasított ki a termelésből. E két nagy erőmű, a 2000 megawatt kapacitású paksi, és 950 megawatt teljesítményű mátrai adja a magyar villamosenergia termelés alapját.

A négy paksi blokk az év legnagyobb részben folyamatosan termel, a reaktorokat a technológia kialakításuk miatt szabályozni gazdaságilag nem célszerű. A Mátrai Erőmű öt lignit és két földgázüzemű blokkja már könnyebben szabályozható. Az energiahivatal adatai szerint a földgáztüzelésű erőművek a termelés 16,9 százalékát, míg a megújulók 9,9 százalékot adtak. Vagyis az elképzelt szént-atom-megújuló energiamix helyett valójában négy lábon áll mind a mai napig a magyar villamos energia termelés a földgázüzemnek köszönhetően, miközben a leggyengébb láb a megújuló erőművek.

Feltörekvő megújulók

Ma még a villamosenergia tárolása a megújulók "gyenge pontja". A megújuló energiaforrások jelentős része (szél, nap) Magyarországon nem áll folyamatosan rendelkezésre. Magyarország nagyon le van maradva, hisz a megújulók részesedése a termelésben 9,9 százalékos, míg a felhasználásban - a jelentős magas villamos energia-import miatt - 7,2 százalék volt. A magyar energiapolitikával teljesen ellentétes úton jár Németország, amely lemondott az atomenergiáról és a megújulók mellett tette le a voksát. Ott a támogatásoknak köszönhetően ugrásszerűen nő a nap és a szélerőművek termelése. Ez akár nem várt gondokat is okozhat, mint például 2015 decemberében, amikor már a termelés felét adták az északi-tengeri szélfarmok. A túltermelés miatt a németországi - de a cseh, lengyel és a Benelux - áramrendszerben a túl sok áram vezetett problémákhoz.

A megújulók térnyerése jótékony folyamat, de nem feledkezhetünk meg ezek kiszámíthatatlanságáról, amelynek tünetei már az európai - főként a német - piacon tetten érhetőek. Magyarországon a folyamat elsősorban a háztartási méretű kiserőművek piacával vett újabb lendületet, a korábbi időszak szélerőművi beruházásai után; ezeket most a nagyobb, ipari méretű naperőműparkok fejlesztése követheti.

Reneszánsz jön a gázerőműveknél?

Az időjárásfüggő megújuló termelés elterjedése paradox módon hozhatja el a gáztüzelésű erőművek reneszánszát, éppen a megújulók kiszámíthatatlansága miatt - legalábbis addig biztosan, amíg a villamos energia tárolási technológia területén nem következik be a régóta várt hatékonyság-növekedés és költségcsökkenés. Mert nappal süt a nap, de az energiatermelés nem feltétlenül esik egybe az energiaigény-csúccsal, ilyenkor kaphatnak szerepet a gyorsan felpörgő, rugalmasan szabályozható gázmotoros erőművek.

Magyarországon az alapterhelést jellemzően atomerőművi és megújuló forrásból szolgálhatjuk ki, persze ezek egymáshoz viszonyított aránya még jelentősen átalakulhat. A rendszer rugalmasságának biztosítására pedig (az energiatárolás és az úgynevezett okos fogyasztói megoldások mellett) a gáztüzelésű erőművek rugalmassága adhatja meg a választ - nyilatkozta Lehőcz Balázs, a MET Power és a Dunamenti Erőmű vezérigazgatója.

Az elmúlt néhány évben a gáztüzelésű erőművek üzemeltetőinek és tulajdonosainak szembe kellett nézniük a piac változásaival, a megváltozott energiapiaci igényekkel. Át kellett alakítani a gáztüzelésű erőművek működésének korábbi koncepcióját. Az új elvárásrendszer már nem a folyamatos termelés igényét helyezi előtérbe, hanem a folyamatos rendelkezésre állásét, valamint a szükséges időszakokban a rendszer számára megfelelő szabályozási rugalmasság biztosítását - mondta Lehőcz Balázs.

A kulcs a rugalmasság

Ilyen működési rend során a fajlagos költségek - a kevesebb termelés miatt - jelentősen megnőhetnek, a költséghatékonyság, a fix költségek csökkentése és az üzemviteli erőforrások optimalizálása a korábbinál fontosabb szerephez jut. A Dunamenti Erőművet (DERT) ennek megfelelően alakítottuk át a 2014-es megvételt követő két évben, egyfajta felkészülésként a jövő kihívásaira - tette hozzá a vezérigazgató.

A gáztüzelésű erőművek számára jellemzően az év felében-egyharmadában biztosítható a kereskedelmi alapú működés, figyelembe véve a villamosenergia és a földgáz piaci árát: ez kiegészül a rendszerszintű szolgáltatások fizikai ellátásának biztosításával. Ez a szolgáltatási gyakorlat jellemezheti majd az elkövetkező tíz év működési környezetét. Csak az erőművi termelés szegmense önmagában nem értelmeztető, érdemes inkább magyar, sőt regionális kitekintés alapján levonni a megfelelő következtetéseket, hiszen a villamosenergia-rendszer javarészt európai szinten vált integrálttá az elmúlt 15 évben - hangsúlyozta a a MET Power vezérigazgatója.

Egyre fontosabb lesz a biztonság

A megújulók térnyerésével a rendszerszabályozás kiemelt szerepet kap, ezen belül is a gyorsreagálású tartalékok bővítésére lehet szükség. A fejlesztés alatt lévő Paks 2 atomerőmű piacra helyezése Lehőcz Balázs szerint további tartaléknövelési szükséget vet fel. Mindebből adódóan a költséghatékonyság azt diktálja, hogy egyelőre a piacon lévő gázerőművek fenntarthatóságát biztosítsák, és ha további bővítési igény merül fel, akkor a rugalmasságot az arra az időszakra értelmezhető legmagasabb technológiai szinten oldják meg. Legyen ez akár az energiatárolás, akár jelentős rugalmasságra képes gáztüzelésű termelői forrás.

A cikk megjelenését a MET Magyarország támogatta.

Forrás: Napi.hu