A nagyok ligájában a MET

2018. 12. 05.

A szabályozásnál mindig a mérték a kérdés. Egy stratégiai iparágban nem feltétlenül lehet mindent a piaci megoldásokra bízni – mondta a Manager Magazinnak Szabó Gergely, a MET Magyarország vezérigazgatója.

Újra a nagyvállalatok korát éljük: erről beszélt nemrég egy konferencián. Ez mit jelent az energetikában, és hogyan függ össze az energiabiztonsággal?

Az elmúlt években átalakult az energiapiac, mára a magas piaci belépési korlátok újra a 2000-es évek elejének piacszerkezetét idézik. Ennek megfelelően az energiapiacot az évek óta zajló konszolidáció jellemzi, túlélésre, további fejlődésre ma már csak egy bizonyos mérethatékonyság felett van esély. Növekedési verseny van: a nagy szereplők elkezdték kiszorítani a kisebb vagy nem elég gyorsan növekvő cégeket, így azokat többnyire felvásárolják, vagy csődbe mennek. Ha ez utóbbi történik, az bizony a fogyasztókra is hatással van. A biztonságos és fenntartható működéshez komoly folyamatokra és kockázatkezelési rendszerekre van szükség – egyszóval, az ügyfeleknek is megéri a biztonságot, a több lábon álló, nagyobb vállalatokat választani.

Ön szerint mit kellene tenni szabályozási oldalon, hogy az ellátásbiztonság ne sérüljön?

A szabályozásnál mindig a mérték a kérdés. Egy stratégiai iparágban nem feltétlenül lehet mindent a piaci megoldásokra bízni, de nagyon óvatosnak kell lenni a piactorzító intézkedések hosszú távú hatásaival. Mi a versenyben hiszünk és az ehhez vezető ösztönzőkben a szabályozási oldalon. Hosszútávon mindig az hozza a legjobb megoldást.

Magyarország hogyan áll energiabiztonsági szempontból?

Egyrészt Magyarországon speciális piacszerkezeti megoldások vannak, amelyek mind – így vagy úgy – segítik az ellátásbiztonságot. Az állami szerepvállalás például nem tud nem figyelembe venni ellátásbiztonsági szempontokat. A földgáznál létezik az európai szinten is egyedülálló stratégiai tárolás intézménye, amely Magyarországot különösen „ütésállóvá” teszi egy hosszabb ellátási sokk esetén; ezt csak nagyon kevesen mondhatják el magukról a régióban. A déli szomszédainknál például megszokott dolog volt az elmúlt évtizedben, hogy télen hosszabb-rövidebb ideig korlátozták az ipari fogyasztókat. Ez számunkra teljesen ismeretlen, és valószínűleg az is marad. Áramban a termelési infrastruktúra szempontjából középtávon jól állunk, itt arra érdemes ügyelni, hogy a szereplők hosszútávon is érdekeltek legyenek a termelőkapacitásaik fenntartásában. Ez például tipikus szabályozási kérdés, nem biztos ugyanis, hogy pusztán piaci alapon ezek a termelőegységek megmaradnak. Szerencsére ennek kezelésére Európa több részén létezik már úgynevezett kapacitáspiaci megoldás: ha úgy tetszik, csak le kell szedni a polcról.

Másrészt a régió államaihoz képest Magyarország nagyon szerencsés földrajzi helyzetben van, jó néhány energiaforrással, ellátási útvonallal körülvéve. A jelenlegi tárgyalások alapján érkezhet földgáz Horvátország, Románia, Ukrajna vagy Szerbia felől is. Az biztos, hogy nagyon izgalmas időszak előtt állunk: a következő egy-másfél év tárgyalásai fogják meghatározni a következő évtized piac- és ellátási szerkezetét.

Mennyire kockázatkerülő a MET, a kockázatkezelés terén milyen fő szempontok szerint járnak el? Volt-e arra példa, hogy a cégcsoport túl óvatos vagy túl bevállalós volt a piaci döntései meghozatalakor?

A MET nagyon sokat változott a kezdetekhez képest. Magyar gázkereskedő cégként indultunk 2007-ben, mára beléptünk a nemzetközi energiavállalatok közé. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az energiapiaci termékek európai piacokon történő, kis- és nagykereskedelmi értékesítése mellett mára felépítettünk egy nemzetközi trading tevékenységet, és jelentős eszközberuházásokat is végrehajtottunk. A kezdetekhez képest jóval kockázatkerülőbbek lettünk. Ez a fajta több lábon állás egyébként már önmagában is kockázatcsökkentéssel jár.

Persze az energiapiac továbbra is elsősorban a kockázatok megítéléséről és azok kezeléséről szól. A baj ott szokott lenni, ha valaki nincs tisztában az általa vállalt kockázatokkal. Minél bonyolultabbak a termékek, és minél szélesebb a tevékenység, ez annál nehezebb; az energiapiacon mind a kettőből van bőven. Amiben mi jók voltunk, az nem más, mint hogy mindig pontosan tudtuk, mit vállalunk be. Célunk, hogy továbbra is csak kontrollált kockázatokat fussunk.

Sokat hallani arról, hogy az LNG lehet a hosszú távú megoldás az európai energiabiztonságra. Mi erről a véleménye?

A földgáz szállítását forradalmasító LNG globalizálja a ma még regionális földgázpiacokat, és már most komoly versenyre készteti a hagyományos beszállítókat. Az LNG-terminálok száma folyamatosan bővül, az orosz fél pedig – részben erre a versenyhelyzetre reagálva – egyre több olyan projektet tervez, amely néhány éven belül elérheti Európát. Ugyanakkor ne feledjük: az Északnyugat-Európába érkező orosz földgázmennyiség ma még 8-10-szer nagyobb, mint az ide importált LNG mennyisége. Viszont Nyugat-Európában ez a cseppfolyósított földgázmennyiség is nagy volumen- és árrugalmasságot ad a rendszernek. Idén áprilisban például, amikor a szokatlanul hideg tél után kiürültek a nyugat-európai gáztárolók, hajón érkező LNG-szállítmányok pótolták a hiányt. Ezek nélkül jelentős kiesések és ármozgások lettek volna a nemzetközi piacokon.

Mekkora az LNG súlya a MET Csoport kereskedelmi portfóliójában, és ez milyen tendenciát takar?

A cseppfolyósított földgáz egyre fontosabb szerepet játszik a MET üzleti tevékenységében. A cégcsoport 2016 tavaszán lépett be az LNG-piacra, ahol az egyik leggyorsabban növekvő független importőrnek számít. Ezt a tevékenységet nem lehet nem globális szinten végezni, egy kereskedelmi sokk a világ másik részén közvetlenül befolyásolja az európai LNG-árakat. A fukusimai atombaleset hatása például már az adott napon belül érezhető volt az európai gázpiacokon az LNG miatt, bárki akart ugyanis Európában LNG-szállítmányt venni, a japán felárat kellett megfizetnie.

A MET már sikeresen bonyolított le tranzakciókat Indiában vagy Trinidadban is, de főleg a földközi-tengeri régióban volt jelentős a növekedésünk. Spanyolországban például az öt legnagyobb nemzetközi kereskedőcég között vagyunk, Olaszországban pedig az ötödik legnagyobb importőrnek számítunk. Ezek a piacok természetszerűleg közel állnak az LNG-hez, minden évben jelentős mennyiségben importálnak.

Érzi-e a MET a klímaváltozás hatását az energia iránti keresletre, illetve a termelési lehetőségekre, és számol-e vele tudatosan?

A hatás nagyon is érződik. Most, amikor novemberben beszélgetünk, odakint 20 fok van – és könnyen előfordulhat, hogy márciusban-áprilisban a vártnál sokkal hidegebb lesz, ahogy például tavaly is történt. Tévhit, hogy a gázkereskedőknek jó a hideg tél. Az a kérdés, hogy a várakozásaiknak megfelelő-e az időjárás: hiába a nagy hideg és a nagyobb értékesített volumen, ha nekik sincs elegendő forrásuk, és kénytelenek a megemelkedett árakon beszerezni a földgázt az év elején lefixált árú szerződéseikhez. A hagyományos energiapiaci megoldásokon túl ezért biztonsági és rugalmassági elemekre is szükség van (például gáztárolókra), amelyekkel ezek a hatások kezelhetők.

Szóba kerültek a fizikai eszközök. A Dunamenti Erőmű mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket?

A Dunamenti Erőmű 2014-ben, amikor a MET megvásárolta a francia GDF Suez-től a többségi részesedést, csődközeli állapotban volt. Egy év alatt sikerült rendbe tenni, mostanra pedig már nyereséget termel. A Dunamenti Erőmű a kapacitásának megfelelő kihasználtsággal működik, és a magasabb áramárak is jól pozícionálták. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy az erőmű a lehető leghatékonyabban működjön; az idén közel tízéves revitalizációs projekt zárul, amelynek eredményeként modern csúcserőművé alakítottuk át. A Dunamenti Erőmű felvásárlása utáni hatékony és kisebb üzemméret kialakítása kihasználatlan ipari területeket eredményezett, ezek közül többet már értékesítettünk is. És részben a Dunamenti Erőmű ipari területén épült meg Magyarország egyik legnagyobb naperőműve, a MET Dunai Solar Park, amely nemrég indította el kereskedelmi termelését. Mindez jó példája annak, hogy az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság az eszközpark létrehozásánál is alapvető szempontunk volt.

Miért fizetett az MVM a Dunamenti Erőműnek 8 milliárd forintos kártérítést két éve, és mire fordította a MET az extra pénzt?

A két cégnek a 2005 és 2008 közötti időszakban keletkezett elszámolási vitája, a nyújtott szolgáltatás villamosenergia-előállítás és kapacitás-rendelkezésre állás volt. A teljesítést alapvetően nem vitatták a felek, csupán az árban és az elszámolásban voltak kérdéses elemek. Mindeközben a változó piaci körülmények és a jogszabályi környezet is különböző megközelítésű számításokat eredményeztek a feleknél. A vita azonban megnyugtatóan zárult, az erőmű ezt az összeget a hitelek résztörlesztésére fordította, amelyek még az akvizíció során keletkeztek.

Melyek ma a MET termelő portfóliójának fő elemei, mik a fejlődés, terjeszkedés irányai?

A termelő portfólióhoz tartozik a Dunamenti Erőmű és az annak szomszédságában megépült MET Dunai Solar Park is. Magyarországon a cél összesen 50–100 megawatt beépített teljesítményű naperőmű létesítése, a Dunai Solar Park így pilotprojekt is a későbbi fejlesztésekhez. A MET Csoport a környező országokban szintén több megújuló energia-beruházási lehetőséget vizsgál, és a napenergia mellett a szélenergiában is lát lehetőséget. Arra törekszünk, hogy minél diverzifikáltabb eszközportfóliónk legyen.

Hol helyezné el a MET Csoportot az európai térképen?

Azon kevés magyarországi vállalat egyike vagyunk, amely világos stratégia mentén, jó üzleti modellel ért el külföldön is sikereket. A MET története európai történet lett, és büszkék vagyunk arra, hogy a cég Magyarországról indult. Új fejlemény, hogy idén májusban egy banki finanszírozással támogatott menedzsment-kivásárlást hajtottunk végre, amelynek eredményeként a kontroll a menedzsment kezébe került. Ez komoly lehetőség és egyben nagy felelősség is. Ezzel a célunk az volt, hogy utat nyissunk egy jelentősebb piaci finanszírozásnak, amely segíti a növekedési stratégiánkat.

Európai mércével mely szegmensekben számottevő a MET piaci szerepe?

A MET Csoport portfóliójában mindig is a földgáz töltött be meghatározó szerepet, mára Európa gázfogyasztásának körülbelül 8 százalékát forgalmazzuk. A növekedéssel együtt járt a folyamatosan diverzifikálódó portfolió is. A MET aktív a villamosenergia kis- és nagykereskedelemben, az LNG nagykereskedelmében vagy éppen az olaj és olajszármazékok kereskedelmében. Egyre fontosabb szerepet kap az eszközportfólió: a Dunamenti Erőmű és a Dunai Solar Park mellett ide tartozik a TIGÁZ gázelosztó hálózat is. A cégcsoport a kelet-közép-európai térségben is vizsgálja a terjeszkedés lehetőségét, mind a megújuló energiatermelés, mind a hagyományos eszközök terén.

Milyen és mekkora lesz a MET Csoport tíz év múlva?

2007-ben maroknyi ember alapította a MET-et, amely eleinte csak a magyar versenypiacon kereskedett, de később egyre több európai piacon is megjelent. Egy idő után a vállalat már nagynak számított a kicsik között. Ma 28 európai ország piacán kereskedünk, a cégcsoport több mint 1700 munkatársa összesen 33 nemzetiséget képvisel: bekerültünk a nagyok ligájába, már a nagyok közt vagyunk kicsik. Bízom benne, hogy a MET ebben a tempóban tud tovább fejlődni, és tíz év múlva az európai energiapiac vezető szereplői között lehetünk.

 

Szabó Gergely

Nős, 36 éves, a MET Magyarországot 2014 decembere óta irányítja. A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett közgazdászként, vállalati pénzügyek szakon. Pályája kezdetén az Egyesült Államokban, a Friedman Billings Ramsay befektetési banknál szerzett tapasztalatot, majd a MOL-ban helyezkedett el. 2009 óta tölt be különféle vezetői pozíciókat a MET Csoporton belül.

Forrás: Manager Magazin