Card image
Cél a dekarbonizáció, de mit tehet az energiaipar?
Bezár close

Cél a dekarbonizáció, de mit tehet az energiaipar?

2021. szeptember 8.
Mára globális egység alakult ki a karbonsemlegesség elérésére, amely drasztikus intézkedéseket követel meg. Az energiaiparban a kihívásokkal párhuzamosan rengeteg üzleti lehetőség is megjelenik a befektetői horizonton már rövid távon is. A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint 2030-ra ez 5 ezer milliárd dollár lesz évente, a globális GDP 0,4 százaléka – ismertette Molnár Gábor, a MET Asset Management üzletfejlesztési vezetője a Portfolio Sustainable World 2021 konferencián.

Szembetűnő szélsőséges időjárási jelenségek tapasztalhatók napjainkban, például idén nyáron több országban tombolt erdőtűz, de Magyarországon is rendkívüli szárazságban és hőségben volt részünk. Korunk meghatározó kórképe lett a klímaszorongás – emelte ki Molnár Gábor, a MET Asset Management üzletfejlesztési vezetője a konferencián.

Ezek mind-mind alátámasztják, hogy a klímaváltozás már nem valami absztrakt fogalom, amely majd a következő generációkat érinti, hanem már a mi életkörülményeinket és napjainkat is befolyásoló tényezőnek számít. Tudományosan bizonyított, hogy az emberi tevékenység áll a klímaváltozás, a Föld felmelegedésének a hátterében. Már majdnem 8 milliárd ember él a Földön, ahol az ipari tevékenységek aránya is jelentősen bővül. Ezért ezekkel, így a fenntarthatóság kérdésével mind a döntéshozóknak, mind az embereknek foglalkozniuk kell.

Az ENSZ nyáron tette közzé a klímaváltozásra vonatkozó ezidáig legátfogóbb tanulmányát, amely szerint a Föld felmelegedése folytatódni fog, 2040-re át fogjuk lépni azt a másfél fokos kritikusnak tartott hőmérséklet emelkedési küszöböt, amely már önmagában nagyon komoly környezeti következményekkel fog járni. Az előrejelzések szerint ez megtörténik majd, így napjaink nagy kérdése inkább az, hogy miként tudja az emberiség lassítani, hogyan fog össze az intézkedések tényleges megvalósítása érdekében.

A politikusok világszerte egyre nagyobb arányban reagálnak a klímaváltozásra, egyre több vállalás születik ezen a területen. Idén eljutottunk arra a pontra, hogy a CO2 kibocsátást adó országok 80 százaléka vállalta a semlegesség elérését, legtöbben ezt 2050-re.

Drasztikus intézkedéseket követel meg a karbonsemlegességi cél elérése az energiapiaci szereplőktől, azonban arra, hogyan lehet ezt elérni még nincs átfogó válasz. A leginkább globális, konszenzus alapú forgatókönyvet a Nemzetközi Energiaügynökség készítette idén, zászlóshajó riportjukban több mint 400 intézkedést fogalmaztak meg, amely globálisan alkalmazva elérhető lenne a karbonsemlegességi cél 2050-re.

Molnár Gábor kiemelte, hogy már most is komoly intézkedéseket szorgalmaznak. 2030-ra több mint 1000 gigawatt felett kellene építeni évente nap- és szélerőműveket globálisan, a villanyautó értékesítést is globálisan 60 százalék felé kellene skálázni, a jelenlegi mintegy 5 százalékról. Mindezeket úgy kellene végrehajtani, hogy 2030-ra a mainál egy 40 százalékkal nagyobb világgazdaságról beszélünk majd, ezen szempontok miatt nem kis kihívás az energiafogyasztás mérséklése.

Az energetika szerepe, a jövő villamosenergiarendszere

A világ összes károsanyag-kibocsátásának több mint háromnegyede az energiaszektorhoz köthető, amely biztosítja a fűtést, a villamosenergiát és teremti meg az ezeket kiszolgáló infrastruktúrákat. Mivel ezek sok esetben környezetszennyezők, ezért a szektorra váró feladatok nagyok. Különösen azért is, mert más ágazatok zöldítése vagy karbonsemlegesítése - legyen az a közlekedés vagy az ipar - nagyrészben úgy következik be, hogy a villamosenergia felé toljuk őket.

A jövő villamosenergia-rendszere tekintetében minden bizonnyal lesznek országos és regionális különbségek is. Ugyanakkor az nagy eséllyel látható, hogy karbonsemleges energiaforrások tennék ki a termelés nagy részét az atomenergiával együtt, ezzel párhuzamosan az olcsóbb, szénalapú termelést fokozatosan kivezetnék. A gáz alapú villamosenergia termelés átmeneti szerepet tud majd vállalni, mivel kevesebb a károsanyag-kibocsátása és jól is szabályozható.

A szabályozás és a rugalmasság nagyon felértékelődik majd a villamosrendszer átalakulása során, hiszen rendkívüli mennyiségű megújuló kapacitásra lesz majd szükség az áramigény kiszolgálásához. Úgy tűnik, hogy nagyon sok elem összessége jelentheti a megoldást: innovatív energiatárolási megoldások, okosrendszerek, országos és regionális átviteli rendszerek fejlesztése, stb. Európában kulcsfontosságú szerep jut majd a zöld hidrogénnek, amely előállítását szintén az energiaszektornak kell majd biztosítani

Az átalakulással párhuzamosan rengeteg üzleti lehetőség is megjelenik a befektetői horizonton már rövid távon is. A MET Csoport egyszerre fektet be az energiaátmenet mindkét fontos területén, amely a zöldenergia termelés és rugalmasság. A Csoport célja tehát, egy kézzel fogható méretű és kellően diverzifikált portfólió kiépítése a régióban, melynek során 2025-re az ezer megawattos kapacitás elérése a cél. A rugalmasságot tekintve változatosabb a kép, hiszen régóta tulajdonosai és modernizálói Magyarország gáztüzelésű erőművének, de nemrég vásároltak egy spanyol hő- és villamosenergia termeléssel foglalkozó portfóliót, építettek Szerbiában biogáz üzemet, Magyarországon pedig K+F projektekben vesznek részt - tette hozzá a MET Asset Management megújulókért felelős üzletfejlesztési vezetője.

Forrás: Portfolio.hu