Szabó Gergely mai előadásán beszélt arról, hogy mégis hogyan jutottunk el idáig, és milyen kockázatokkal járhat az áremelkedés, elsősorban az energiaszektor szereplőire nézve, valamint felvázolt néhány megoldást arra vonatkozóan, hogy a vállalatok hogy kezelhetik a kialakult helyzetet.
81 euró/MWh, ennyi volt a szerdán a régiós gáztőzsde napi záróára – kezdte előadását Szabó Gergely, a MET Central Europe regional chairman pozícióját betöltő vezetője a Portfolio Energy Investment Forumon. Ez azt jelenti, hogy 2021-es év elejéhez képest a gáz ára ötszörösére nőtt, míg az áram háromszor annyiba kerül most, mint az év elején, a Brent olajtípus jegyzése pedig 50 százalékot emelkedett.
Hogy hogyan jutottunk el idáig, azt Szabó Gergely szerint legalább három dolog biztosan magyarázza.
A megemelkedett energiaárak az alábbi következményekkel járhatnak:
Az energiaintenzív iparágak (olyan szektorok, amelyeknek a költségszerkezetük egy jelentős része energiához kapcsolódik) jelentős költségemelkedéssel kénytelenek szembenézni – hangsúlyozta Szabó Gergely. Ezzel tehát az olyan cégek, amelyek nem képesek megfelelő fedezetet termelni a megemelkedett költségeikhez, nagyon nagy bajba kerülnek. Ennek az egyik következménye az, hogy ezek a cégek leállnak a termeléssel – mint például az európai műtrágyagyártók -, vagy megpróbálják ezeket a költségeket áthárítani a saját fogyasztóikra. Már most látszik, hogy az energiaintenzív iparágak a mában is szembesülnek likviditási problémákkal.
A másik súlyos probléma az úgynevezett „shortrunner” energiavállalatokat és energia-felhasználókat érinti. A short running az jelenti, hogy a szereplő nem abban az időpontban fedezi le a saját energiaszükségletét, amikor az felmerül, hanem arra játszik, hogy majd a jövőben csökkennek az árak. Az idei évben viszont a meredek emelkedés miatt számos vállalat arra kényszerülhet, hogy bedobja a törölközőt és csődhullám alakulhat ki, ami az egész gazdaságon végiggyűrűző hitelkockázatokhoz vezethet.
A kifeszített finanszírozással rendelkező energiavállalatok számára szintén kihívást jelent, hogy az elmúlt hónapokban a működőtőke finanszírozás a többszörösére emelkedett. Angliában, Németországban hetente van 1-2 olyan kereskedő, aki emiatt csődöt jelent… és ez valószínűleg csak a jéghely csúcsa – mondta Szabó Gergely.
Ilyen helyzetben pedig nem mindegy, hogy az alapvetően alacsonyabb fix árakon leszerződött, jellemzően fűtési profilú háztartási, KKV vagy éppen nagyvállalati szegmens milyen mennyiséget fog végül elfogyasztani a következő téli időszakban. Egy hidegebb téli időszak könnyen nehéz helyzetbe hozhatja az egész energiaszektort.
Végül a hitelkockázatok megemelkedésére figyelmeztetett a szakember, hiszen az árak meredek emelkedésével a szállítói, illetve vevői kockázatok is a sokszorosukra nőttek.
Ilyen áremelkedés mellett és ilyen kevés idő alatt kevés az opció a megoldáshoz, főleg rövidtávon. Szabó Gergely szerint három irányvonal mentén lehet elindulni a probléma megoldásához:
Egyrészt az értékesítés terén törekednie kell minden iparágnak, amelynek energiakitettsége van, hogy a kockázati profilját optimalizálja. Ez azt jelenti, hogy a különböző beszerzési és értékesítési időszakokat és feltételeket összhangba kell hozni.
A beszerzési oldalon az jelenthet megoldást, ha az energiapiacra kisebb rálátással bíró szereplők irányába hosszútávú energiaellátási konstrukciók alakulnak ki, és a valódi partnerségi kapcsolatok irányba tolódik el a tradicionális vevő-eladó viszonyrendszer.
Nagyon nagy esély van rá, hogy a következő időszakban pont ugyanilyen volatilisek lesznek majd az energiaárak. Ahhoz, hogy ebből a volatilitásból eredő kockázatot egy termelőcég csökkentse, ahhoz energiahatékonysági megoldásokra van szüksége. Szabó Gergely szerint ennek a problémának a megoldásán a régiós termelő vállalatok még nem kezdtek el érdemben gondolkodni, de előadása zárógondolataként minden érintettet arra ösztönzött, hogy kezdje el közösen keresni az ilyen megoldásokat az energiaszolgáltatójával, mert nagyon nem mindegy, hogy ez a volatilitás a vállalat költségszerkezetének 20 százalékát vagy csak 15 százalékát érinti.
Forrás: Portfolio.hu
