Energiát venni csak okosan, szépen

Akinek az életét az időjárás szeszélyei is alakítják – mint ahogy ez az agrárszektorban megszokott –, az sosem tudja előre megmondani, mennyi energiára (földgázra) lesz szüksége pontosan. Az időjárás csak egy a sok kockázat közül, amely az agrárügyfelekre leselkedik az energiabeszerzéskor. De még ha nem minden üzem működését befolyásolja is az időjárás, az energiavásárlás kockázatait mindenütt kezelni kell.

Szépfy Márton kereskedelmi igazgató, MET Magyarország

Szinte egész évben azonos intenzitással dolgozik például egy kukoricafeldolgozó üzem, ahol alacsonyabbak ugyan a mennyiségi kockázatok (mikor, mennyi energiára lesz szükség?), ám a megfontolt döntéshozatal ezúttal is alapvető fontosságú (indexált vagy fix termék, és mikor melyik?). A beszerzés időzítésén és a megfelelő energiatermék kiválasztásán súlyos milliók sorsa is múlhat.

A gyümölcsfeldolgozó üzem mindennapjait például a gyümölcsök érése, a betakarítási időszak alakítja, de egy terményszárító üzemeltetése is azon múlik, mennyire volt csapadékos az adott időszak. A sörgyár működését pedig a hektikusan alakuló sörfogyasztás és a mögötte álló vevőállomány határozza meg: ha felível a söreladás, értelemszerűen megugrik a gyár energiafogyasztása is. Ezért aztán rugalmas ellátásra van szükség, ez a rugalmasság pedig – amely kis túlzással a nulla és a napi maximumkapacitás közötti ingadozás – a mezőgazdasági szektorban is pénzbe kerül. Az energiakereskedő kétféle módon biztosíthatja az ellátási rugalmasságot agrárpartnerének: vagy gáztárolási szerződést, vagy rugalmas gázforrásszerződést köt. Ám ezek jellemzően költségesebb struktúrák, mint az egyenletes fogyasztást ellátó szerződés.

Hogy akkor mi lehet a megoldás? A legújabb EU-irányelvek könnyebben elérhetővé és olcsóbbá tették a rövid távú kapacitástermékeket. Prózaibb megfogalmazásban: ha az időjárás vagy bármilyen más körülmény úgy kívánja, ma már akár napi szinten is növelni lehet a napi kapacitásigényt és ezen keresztül a másnapra tervezett energiafelhasználási igényt. A hőmérséklet- vagy csapadékfüggő mezőgazdasági tevékenységeknél nyilvánvalóan könnyebb egy napra, mint hosszabb időszakra előre tervezni. A fogyasztóknak persze ügyelniük kell arra, hogy ezt az ellátási szerződésük is lehetővé tegye.

Igaz, hogy „normál” esetben az éves lekötés lefedése rövid távú kapacitásokkal (gázvezeték-használattal) drágább, mint hosszabb távúakkal, a nem tervezett helyzetek orvoslására fajlagosan mégis olcsóbb megoldást nyújtanak, mint korábban. Mivel a kapacitásdíj a földgáz összköltségének átlagosan csak heted-nyolcad része, az erre vetített költségnövekedés összhatása is jóval enyhébb, mint a korábban elérhető verzióknál. 

Sokan talán nem gondolnák, de az energiatermékek mögött valójában tőzsdei ügyletek húzódnak, ezért megfelelő időzítéssel és hosszabb távú tervezéssel komoly összegeket lehet megtakarítani. Bár az energiahordozók ára megjósolhatatlan, a kockázatok kezeléséhez több eszköz is bevethető: tőzsdeindexált vagy piackövető termékek megfelelő időpontban történő megvásárlása, illetve ezek részben vagy teljes egészében fix termékké konvertálása.

Piackövető termékről akkor beszélünk, ha az energiahordozó árát a fogyasztás napjához vagy a hónap átlagához indexálják (rögzítik). Már a szerződéskötéskor ki lehet mondani például, hogy a földgáz árát indexálják Közép-Európa legnagyobb gáztőzsdéjéhez, az osztrák VTP-hez vagy a kontinens első számú gáztőzsdéjéhez, a holland TTF-hez. Ha arra számítunk, hogy az energiahordozó ára egy adott sávban hullámzik majd, a legfontosabb feladat a sávon belüli hullámzás mértékét meghatározni. Ha részmennyiségek árát fixálni tudjuk, ezzel a piaci mozgások kockázatát is csökkenteni lehet. Más szóval, már a szállítási időszak előtt lehetőség nyílik arra, hogy fixált fogyasztási hányaddal csökkentsük a piaci áringadozásnak kitett részfogyasztást.

Az energiabeszerzés kockázatainak csökkentése tehát dióhéjban: indexált termék, részmennyiségek gyors fixálásával – akár limitáras megbízással. Elég, ha az energiavásárló célárakat szab meg a kereskedőnek, és mihelyst eléri ezt az árszintet, automatikusan teljesül az alaptermékváltás. Mert mi minden történhet a piacon? Ha éppen csökkennek az energiaárak, a fix ár aligha szolgálja a fogyasztó érdekeit, emelkedő ártrendnél viszont ez a legjobb döntés. Előfordulhat hullámzó ártrend is, ekkor bizonyos pillanatokban éri meg energiát beszerezni.

Az energiabeszerzés megfelelő megtervezéséhez persze elengedhetetlen egyrészt az, hogy a gazdálkodó részletesen tisztában legyen a saját igényeivel és kockázataival; másrészt, hogy az energiakereskedő is alaposan ismerje az agrárpartner tevékenységét, egészen az energiafelhasználó berendezésekig. Csak így képes ugyanis személyre szabott termékeket ajánlani agrárügyfeleinek, márpedig megtakarítani a minél személyre szabottabb termékekkel lehet.

Forrás: Portfolio Agrárszektor 2017