A MET-csoport árbevételének mintegy 90 százaléka a gázpiacról származik, a többi a viszonylag új területnek számító villamosenergia-, olaj- és olajszármazék-értékesítésből. A Világgazdaságot tájékoztató egyes piaci szereplők szerint a MET az áramszegmensben még nem hozta a várt, látványos eredményeket. Hasonló a helyzet a nagyrészt kihasználatlan Dunamenti Erőmű megvásárlásával is, a létesítményt esetleg el is kell adnia. A MET a piac nem várt alakulása ellenére alapvetően sikeresnek tekinti árampiaci megjelenését, és cáfolja az erőmű eladásáról szóló pletykákat is. "A piaci körülmények változása jelentősen felgyorsult, és pillanatnyi állapota kedvezőtlenebb annál, mint amire a Dunamenti egy évvel ezelőtti megvásárlásakor számítottunk. A fő változás az volt, hogy tőlünk nyugatra már eredményesen működik az erőművi kapacitások piaca, így ott a Dunamenti- típusú létesítmények bevétele sem kizárólag a folyamatos termelésből, hanem a villamosenergia- piacokokon már ismert korábbi gyakorlat szerinti rendelkezésre állásból is származik. Itt erre még várni kell. Az erőmű legkorszerűbb G3-as blokkját egy év alatt a tervezett két negyedév helyett csak egy negyedévig tudtuk üzemeltetni" - válaszolt a vezérigazgató. Lehőcz Balázs a lassabb kibontakozást a MET-nek az új piacokkal kapcsolatos óvatosabb kockázatkezelési-politikájával is magyarázta.
Lehőcz Balázs jó lehetőségeket lát a hazai villamosenergia- piacban. Ezért, mint közölte, a Dunamenti eladása sincs terítéken, sőt a csoport újabb áramtermelő létesítmények megvásárlását sem zárja ki. Belföldön főként az előremutató technológiájú (azaz megújuló alapú) létesítmények érdeklik, de látnak lehetőséget a határon túl is. A gyorsan fejlődő romániai piacon így szélerőműveket vizsgált a társaság, Szerbiában szeneseket, a Balkán más részein gázüzeműeket, Szlovákiában és Ausztriában pedig vízés gázerőműveket.
A MET kevéssé kihasznált Dunamenti gazdálkodását hozzáigazította a kisebb bevételhez. A 2014-ben még mintegy 120 fős társaság létszáma mára megfeleződött. A kollégák olyan képzést kapnak, hogy az erőmű területén (majdnem) minden munkát el tudjanak végezni. Az erőmű szintén gázüzemű G1-es és G2-es blokkja is hadra fogható, de ezekkel a MET hosszú távon egyelőre nem számol, így érdemi összeget sem költ rájuk. A régi olajtüzelésű A, B, C, D és E blokkokat már az előző tulajdonos lebontotta, most az utolsón, az F blokkokon van a sor. A felszabaduló és jól megközelíthető területre a MET alapvetően energetikai és/vagy petrolkémiai beruházásokat csábítana, bármilyen konstrukcióban. Infrastruktúrát és különböző szolgáltatásokat kínál a betelepülőknek.
Egy speciális hulladék- újrahasznosító vállalkozással tartanak a legelőbbre az egyeztetések, de tárgyalnak napelempark létesítéséről is a több tíz hektáros területen. Felmerült egy hulladékégető építésének a lehetősége is, ám végleges döntés még nem született.
A kockázatkerülő politikával a MET előrelépni is talán kisebbeket tudott, de úgy sem járt, mint az elmúlt pár évben hirtelen hatalmasra nőtt, majd a jelentős vesztesége miatt tevékenységét részben feladó svédországi, illetve szlovéniai riválisa. A MET-nek eközben van piaci hozzáférése Svájcban, Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban és Szerbiában. Nagykereskedelemmel jelenleg Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Szerbiában és Romániában foglalkozik, kiskereskedelemmel pedig Magyarországon és Romániában, valamint most indítja a szlovákiai és a horvátországi értékesítését.
B. Horváth Lilla
Forrás: Világgazdaság
