Minden télen felmerül, van-e elegendő földgáz a hazai tárolókban, biztosítva lesz-e az ellátás a kritikus helyzetekben. Sok a félreértés ennek kapcsán: erős leegyszerűsítés egyfajta „éléskamraként” tekinteni a gáztárolókra, mintha ezeken múlna, hogy lesz-e elegendő gázforrás. A MET Magyarország szakértője szerint más országokkal szemben „kényelmes” helyzetben vagyunk a rendelkezésre álló tárolói készletekkel, amelyek az ipari fogyasztók rugalmas kiszolgálásához is fontosak.
 

Még mindig élénken él sokakban a 2009-es gázstop emléke, amikor az Ukrajna és Oroszország között kiéleződő politikai konfliktus miatt az orosz fél január elején "elzárta" a gázcsapokat. E lépés valójában nem a gázszállítmányok leállítását jelentette: az oroszok a nyugat felé irányuló transzferből "lecsípték" az ukránok részarányát, amelyet ők ennek ellenére kicsapoltak a vezetékekből, ezért rövid ideig nem jutott elegendő földgáz a többi európai országba.

A helyzet azóta nagyot változott. A teljes magyar (lakossági és ipari) gázfogyasztás visszaesett az elmúlt évtizedben, a 2005-ös 14,8 milliárd köbméteres felhasználás 2015-re 8 milliárd köbméterre mérséklődött - magyarázta Smaraglay Zombor, a MET Magyarország árazás és pozíció menedzsment igazgatója.

Ez egyfelől az évek során jelentősen lecsökkent erőművi felhasználás miatt van, másfelől az enyhébb átlagos időjárás hatása is sokat számított. Az energiahatékonysági fejlesztések és az alternatív fűtési eljárásokra átállás is a csökkenő gázfelhasználás tendenciáját erősítették. Igaz, 2016-ban a fogyasztás "felszökött" 8,6 milliárd köbméterre, egyebek közt a szokásosnál hidegebb tél miatt.

Nincs függő helyzet, máshová is tudunk nyúlni

Magyarország 6,4 milliárd köbméternyi gáztároló-kapacitása a hatodik legnagyobb Európában - mostanra kétszer annyi, mint amekkora a tárolói szükséglet lenne. Éppen ezért korábban félrevezető lehetett, hogy miközben arról szóltak a hírek, hogy Európa-szerte 80 százalékon áll a tárolók töltöttsége, Magyarországon "csak" 40-50 százalékon.

Csak részben határozza meg az ellátásbiztonságot, hogy mennyi gáz van a tárolókban, mivel ezek csupán az ország egyik gázforrását adják. Az import is fontos: a kiterjedt csővezeték-rendszerek által Ukrajna mellett Ausztriából és Romániából léphet be a földgáz, 2011 óta pedig már Horvátország, továbbá 2015-től Szlovákia irányából is képesek vagyunk nyersanyagot fogadni - köszönhetően annak, hogy új vezetékek épültek ki. Emellett nem érdemes megfeledkezni a hazai kitermelésről sem, amely körülbelül 2 milliárd köbméternyit tesz ki éves szinten - tette hozzá Smaraglay.

Mi történne, ha a legfontosabb forrásnak számító, Ukrajna irányából belépő orosz tranzit ismét megakadna? Ez minden bizonnyal "megizzasztaná" az energetikai szakembereket, ugyanakkor a prompt piacon akár azonnal is elérhető lenne az alternatív gázforrás.

Ez akkor igaz persze, ha például Németország felől megindulna egy nagyobb mennyiségű gázáramlás Ausztria felé (és ha a magyar-osztrák gázvezetéken is elegendő földgáz tudna átjutni). Így az osztrák gáztőzsdén rögtön másnapra lehetne nyersanyagot venni; az LNG-szállítmányok pedig, bár erre a problémára megoldást nem nyújtanak, Európa gázfüggőségére egyfajta választ adhatnak.

Egy lehetséges gázstop esélye ugyanakkor sokkal kisebb, mint korábban, mivel Ukrajna 2015 óta arra törekszik, hogy végleg mellőzze a közvetlen gázbeszerzést Oroszországtól. Eközben az oroszoknak kulcsfontosságú bevételi forrás az európai gázeladás.

Miért fontosak a gáztárolók?

A november végi állapot szerint a magyarországi gáztárolók töltöttsége a 70 százalékos szint körül ingadozik, ami az elmúlt évek tükrében kimagaslónak számít. (Erről adatokat itt talál). Összesen öt gáztároló van hazánkban, ezek közül négy - a Zsanán, a Pusztaedericsen, a Hajdúszoboszlón és a Kardoskúton lévő - csak kereskedelmi tárolást végez a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) ellenőrzése alatt. Itt 1,8 milliárd köbméter körüli mennyiség kifejezetten az egyetemes (túlnyomórészt lakossági) gázellátásra van betárolva.

Az ötödik, az MMBF Földgáztároló Zrt. kezelésében lévő szőregi tároló rejti a lakossági szempontból fontos biztonsági készletet, amelyet a jogszabály jelenleg 1,2 milliárd köbméterben határoz meg. Ezt a "vésztartalékot" nyár végéig betöltötték a szőregi tárolóba, amely ezen felül rendelkezik kereskedelmi készlettel is.

Hogy mennyire használják ki a versenypiaci tárolók kapacitását, az részben ároptimalizációs kérdés, amelyet meghatároz, hogy a kereskedő milyen típusú fogyasztóknak, milyen jellegű termékeket értékesít. Egyszerű üzenet, hogy tele vannak-e a tárolók vagy sem, de valójában komplex üzleti döntések sorozatának eredménye, hogy éppen mennyi földgáz van bennük. A gázkereskedelemre komplett pénzügyi iparág épül, jelentős szakértői gárdával - értékelt a MET Magyarország árazási igazgatója.

Nem olcsó, de praktikus módszer

A tárolók elsősorban azért jók, mert nagyon rugalmas termékeket tudnak kínálni. A kereskedő így el tud látni olyan fogyasztókat, például erőműveket, amelyeknek a fogyasztása nem olyan jól tervezhető, mint egy családi házé - vagy akár egy kórházé, ahol bekapcsolják novemberben a fűtést, majd a tél derekáig hétről-hétre többet fogyasztanak, utána pedig hétről-hétre kevesebbet, és végül befejezik a fűtést.

Vannak fogyasztók, amelyek alternatív energiát is tudnak hasznosítani, és emiatt a gázfogyasztásuk ingadozó. Egy gyár fogyasztása szintén lehet kiszámíthatatlan, például üzemzavarok miatt. Ezt a fogyasztói rugalmatlanságot a gáztárolók tudják a leghatékonyabban kiegyenlíteni.

Smaraglay Zombor hangsúlyozta azt is, hogy a gáz tárolásának komoly költségei vannak, a tárolási díjak összegét a MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) elnöki rendeletként kibocsátott tarifarendelete határozza meg. Kétféle kiadás jelentkezik: egyfelől maga a tárolói kapacitásdíj, továbbá a kitárolási és a betárolási forgalmi díjak.

Ezt a költséget - elvileg - a nyári és téli gáz árkülönbségével lehet kitermelni. Nyáron a földgáz hagyományosan olcsóbb, mint a télen, ami a hőmérsékleti viszonyokból ered: a meleg évszakban kisebb, a hidegben nagyobb az igény az energiaforrás iránt. Ha a határidős nyári gáz ára megfelelően elválik a határidős piacokon jegyzett téli áraktól, akkor megérheti a földgázt betárolni (intrinsic value). A valóságban ugyanakkor ez nehezebb kérdés: az utóbbi években a téli-nyári árkülönbözet jelentősen visszaesett, így kereskedők más optimalizációs stratégiákhoz (extrinsic value) kénytelenek nyúlni - emlékeztetett a szakember.

Később fizet a fogyasztó

A hatósági árrögzítésnek köszönhetően a lakossági fogyasztók lényegében fix költségekkel számolhatnak az energiahordozók esetében, a versenypiac szereplőinek viszont az energiakereskedők bonyolult pénzügyi termékekkel állítják elő a világpiaci gázárból a fix árú energiatermékeket; ezek egyfajta kockázatkezelési stratégiát biztosítanak az üzleti piac szereplői számára. Mind a fizikai gáz, mind a pénzügyi termékek pénzügyi kitettséget jelentenek egy kereskedőnek.

Csak részben igaz, hogy a hideg időjárás a nagyobb gázfogyasztás által a kereskedőket gazdagítja. Ez ugyanis pénzügyi kitettség, mivel a fogyasztók rendszerint egy-két hónapos késéssel fizeti ki a földgázt. Ha január-februárban nagyon hideg az idő, ez hatalmas gázfogyasztást eredményez, amely után a fogyasztó csak márciusban utalja az ellenértéket. Egy pénzügyileg kevésbé stabil energiakereskedőt egy ilyen helyzet simán bedönthet - fogalmazott Smaraglay.

Értéket, lehetőséget rejtenek

A gáztárolók - a közhiedelemmel ellentétben - nem nagy tartályok, hanem lemerített kőolaj- vagy gázmezők, amelyek lukacsos kőzetének réseiben tárolják a földgázt. Földrajzi helyzetünknek köszönhetően a tárolók lehetőséget nyújtanak arra, hogy Magyarország a gázpiacon akár tranzitország-pozíciót is elfoglalhasson a jövőben.

Európában ma több "metropolisz", azaz gázelosztási központ létezik, például Ausztriában, Németországban vagy Hollandiában. Sok éves távlatban ugyanakkor adott a lehetőség, hogy a helyzet megváltozzon: az elosztás Magyarországról induljon ki, és a többi szereplő a magyar piachoz árazzon.

A cikk megjelenését a MET Magyarország támogatta.

Forrás: Napi.hu