Forrás: Növekedés.hu
Egekbe szökő energiaárak és ellátásbiztonság: ez a két kérdés uralja most az európai energiapiacokat, ahol sosem látott helyzet alakult ki. Becslések szerint az EU 27 tagállamában évente ezermilliárd euróval többet fizetnek a fogyasztók az áramért és a földgázért: ez az unió teljes GDP-jének 5-6 százaléka.
Noha a válság jelentős ellátási problémákat eddig nem okozott Európában, egy ellátásbiztonsági esemény kockázata megnőtt. „Idén télen nagyobb eséllyel következik be egy ilyen esemény, és valószínűbbnek tűnik, mint akár egy vagy két évvel ezelőtt. Ez nem csak az árakra vezethető vissza, hanem egy rendszerszintű instabilitásra és magára az ukrán konfliktusra is” – hangsúlyozta Lakatos Benjamin.
A svájci központú MET Csoport alapítója ugyanakkor úgy véli: a jelenlegi válság reális irányba tereli a zöld ambíciókat. „Végre nem csak beszélgetünk arról, hogy hol szeretnénk lenni 2050-ben, hanem sok cég elkezdett cselekedni. Sokkal reálisabb, kiegyensúlyozottabb párbeszéd alakult ki, és ebben már a független ellátásbiztonság és a megfizethetőség is szempont” – tette hozzá Lakatos Benjamin.
Nem csak arra kell tehát figyelni, hogy valami zöld legyen, hanem arra is, hogy költséghatékony. Ami az időhorizontot illeti: most az a kérdés, hogy három éven belül mit tudunk reálisan elérni, ami egyrészt megoldja az energiafüggőséget, másrészt közben zöld is.
Az energiaátmenethez a MET Csoport is aktívan hozzájárul, a Megújuló Eszközök divíziója például azzal, hogy szél- és naperőműveket épít és üzemeltet Európában. A Rugalmassági Eszközök divízió is beleillik a képbe. A földgáz, mint transition fuel (a zöld átmenetet támogató energiaforrás) jelenik meg az áramtermelésben, és a MET gázzal működő erőműveket is hatékonyan tud üzemeltetni.
Az időjárásfüggő megújuló áramtermelés miatt, a villamosenergia-hálózatok egyensúlyának megőrzéséhez kiegyensúlyozó energiára van szükség: ennek forrása ma elsősorban a földgáz. „Ha hatékonyan működtetünk egy gázerőművet, és az éppen a megfelelő mennyiségű kiegyensúlyozó energiát termeli, akkor kevesebb ilyen jellegű kapacitásra lesz szükség Európában. Ezzel meg lehet spórolni akár két új erőmű építését” – magyarázta Lakatos.
Európa energiafüggetlenségét több eszköz együttes használatával lehet csak megteremteni, és ebben az LNG is meghatározó szerepet játszik. A terminálépítési projektek Európa-szerte gyors tempóban haladnak, például Németországban vagy Lengyelországban. Az LNG persze önmagában is lehetne megoldás, de – mint a MET Csoport vezérigazgatója figyelmeztet – ahhoz hat-nyolc évre és aránytalanul sok pénzre lenne szükség.
A jelenlegi, szokatlanul magas árkörnyezetben nem csak a fogyasztók küzdenek gondokkal. A Covid alatti 5 euró / megawattóra (MWh) gázár mostanra felment 100 euró fölé (sőt előfordult 350 eurós csúcs is), ez pedig hatalmas mértékű többletfinanszírozást követel meg az iparági szereplőktől. Energiakereskedői oldalon az egyes számú probléma tehát a megnövekedett finanszírozási igény.
„A legnagyobb piaci szereplők is többletfinanszírozást vonnak be a piacról, és nem kínálnak többé fix áras termékeket a fogyasztóknak” – mondta Lakatos Benjamin. Így a fogyasztók további problémával szembesülnek, mert pénzügyi garanciák nélkül a legtöbb országban már nem kapnak fix áras ajánlatokat.
Valóságos problémapingpong alakult ki a MET Csoport vezetője szerint. Az első probléma (többletfinanszírozás) a kereskedőknél jelentkezett, utána egy termékmódosítással okoztak egy második problémát a fogyasztóknak. Ez pedig visszapattant a kereskedőkhöz: a harmadik probléma, hogy sok fogyasztó fizetésképtelenné válhat.
Európa minden országából érkeztek már hírek energiakereskedők bedőléséről. Vagy nem fizettek nekik, vagy nem tudták finanszírozni a pozícióikat, vagy nem volt hatékony kockázatkezelésük. Európában ma egyetlen energiacég sincs, amely azt mondhatná, hogy nincs kitéve a kockázatoknak. A MET külső segítség nélkül átvészelte a válságot, ami Lakatos Benjamin szerint a hatékony kockázatkezelési folyamatoknak és a cég agilis vállalati kultúrájának köszönhető.
