Forrás: KPMG Energetikai Évkönyv 2019
Hasonló stratégiát követ a MET Csoport is, egyelőre a kelet-közép-európai piacra összpontosítva. Az eszközportfólió első eleme a Dunamenti Erőmű volt, amelyet 2014-ben vásárolt fel a cég; az akkor csődközeli állapotban lévő erőmű üzleti eredményét sikerült megfordítani, így már évek óta stabil a működése. A következő pillér a megújuló üzletág volt. A társaság napelemparkot épített Százhalombattán, részben a Dunamenti Erőmű ipari területén, és Magyarországon máshol is tervez megújuló energiatermelési beruházásokat. Az eszközstratégia harmadik lába az energetikai infrastruktúra lett – első körben olyan, amely az alap üzleti tevékenységhez, a gázkereskedelemhez közel áll: így esett a választás a TIGÁZ földgázelosztó társaságra. Mindezekre építve jött létre a MET eszköz- és energetikai infrastruktúra divíziója.
Miközben folyamatosan gyorsul az energiapiaci konszolidáció, a hosszú távú életképességet a szintén hosszú távú finanszírozási lehetőségek határozzák meg, ezek pedig szoros összefüggésben állnak a jövedelemtermelő képességgel. Nem véletlen, hogy felértékelődik a nagy ügyfélhálózat, valamint az energiatermelő és -ellátó eszközök megléte, amelyek biztos hátteret szolgáltatnak egy kereskedőnek. E téren a MET Csoport jövőbeni stratégiája három pilléren nyugszik. A fő irány a megújuló energiatermelésben való gyors növekedés. Ehhez kapcsolódik másodikként a Dunamenti Erőművel megtestesített konvencionális energiatermelés, amely közép- és hosszú távon is fontos kiegészítője marad a kelet-közép-európai térség energetikai jövőképének. Harmadik pillérként ezt a két eszköztípust – pénzügyi és finanszírozási szempontból – remekül kiegészíti az olyan egyéb energetikai infrastruktúra, mint amilyen a TIGÁZ.
Az elosztó társaságoknak is kedvez a digitális jövő
Az infrastruktúra kapcsán fontos fejlemény, hogy 2019-ben a gáz- és az áramelosztásban tarifa-felülvizsgálat várható; a TIGÁZ is arra számít, hogy figyelembe veszik majd az eddig el nem ismert tételeket. Jelenleg a tarifa – vagyis az elosztói díj – 40 százaléka fix, 60 százaléka pedig a forgalomhoz kötött. Ám a forgalom, azaz a fogyasztás nehezen megjósolható, már csak az időjárás szeszélyessége miatt is. Sokkal kiszámíthatóbb rendszert hozna, ha középtávon (talán még nem a mostani felülvizsgálati ciklusban) egyfajta egységköltséget határoznának meg mindazoknak, akik az áram- vagy gázhálózathoz csatlakoznak. Ez arra motiválná az elosztótársaságokat, hogy egyszerűsítsék az árbevétel-szerkezetüket, ezáltal pedig jobban tudjanak tervezni.
Összefüggnek a tarifákkal a digitális és a smart megoldások is, amelyek Európa-szerte terjednek: mindez az elosztóknak is hatékonyabb és gazdaságosabb. Sőt, vannak országok, ahol azért vezettek be efféle megoldásokat, mert nem áll rendelkezésre elegendő munkaerő egy-egy feladat – például a leolvasás – elvégzésére. Ilyenkor távolról leolvasható vagy smart mérőberendezéseket telepítenek. Ezek a technológiai eszközök azonban plusz költségekkel terhelik az elosztókat, így adódik a kérdés, hogy ezt a tarifákban elismerik-e.
Kiszámíthatóság, tervezhetőség és megfelelő jövedelemtermelő képesség: ezek a kulcsfontosságú elemek. Csakhogy a jövedelemtermelés a magyarországi gázelosztó társaságoknál ma még jócskán elmarad a nyugat-európai szinttől. Mindemellett a munkabérek az elmúlt időszakban jelentősen – az inflációnál nagyobb mértékben – növekedtek, és egyelőre ezt sem tükrözik a tarifák. Sőt, ha egy cég alvállalkozókat is foglalkoztat, akkor ugyanúgy magasabb szolgáltatási díjakkal kell számolnia.
Az áram- és gázelosztók között számos különbség is akad ugyanakkor. Európa-szerte arra számítanak, hogy az áramelosztó társaságok alkotják majd az új digitális világ gerincét. Noha a gázelosztóknál ma még tapasztalható forgalomnövekedés, előbb-utóbb stagnálás várható, egyrészt az energiahatékonyság további térnyerése, másrészt a decentralizált energiatermelés terjedése miatt. Így a beruházások a villamosenergia-hálózatoknál inkább a jövőbeni fejlesztésekre, a gázhálózatoknál pedig az ellátásbiztonság fenntartására összpontosulnak majd.
Minden gázelosztó feladata – az ellátásbiztonság és munkavédelem garantálása mellett –, hogy az alaptevékenységét hatékonyan végezze. Ennek biztosítása érdekében célszerű lehet a jövőben a szabályozást proaktív módon az egységköltség alapú elszámolás felé terelni, hiszen az elosztótársaságok költségeinek nagyságrendileg 90 százaléka fix. Ez kiszámíthatóságot teremthet, és az elosztókat arra ösztönözheti, hogy – a meglévő szakember- és tudásbázissal – a tevékenységükhöz kapcsolódó, de új szolgáltatásokat is nyújtsanak. Más országokban sikeres példákat találhatunk arra, hogy a hálózaton dolgozó szerelő-üzemeltető csapatok elkezdenek a mérőberendezésen túli szolgáltatást (például szerelést) is kínálni. Ez új üzleti lehetőséget tartogat, megfelelő méretű szakembergárda mellett.
2019-ben is cél a jövedelemtermelő képesség biztosítása
Mindent összevetve nagyon tanulságos volt a 2018-as év a MET Csoport számára, a megszerzett tapasztalatokat és tudást mihamarabb hasznosítani kívánjuk. Az eszközparkot menedzselő MET CEAM (Central European Asset Management) például új működési modell kialakításába kezdett, hiszen az eszközüzemeltetés teljesen más tevékenység, mint az energiakereskedelem. Az eszközmenedzsmenthez nem csak pénzügyi és piaci ismeretekre, hanem műszaki, munka- és környezetvédelmi tudásra is szükség van. Megfontoltabb, kiegyensúlyozottabb üzlet ez, mint a kereskedelem, sok szempontból más a dinamikája. Egy jó hálózatüzemeltetési stratégia kialakítása hosszas munka eredménye, a bevezetése és a tapasztalatok leszűrése is három-négy évet vesz igénybe. Ezzel szemben a kereskedelem jellemzően egyéves időszakokban gondolkodik.
A 2019-es évet a TIGÁZ-nál a hatékonyságnövelés és a lehetőségek keresése jellemzi, valamint a jövedelemtermelő képesség biztosítása aktív szabályozói kapcsolattartással. Ami pedig a MET Csoport eszközstratégiáját illeti, ebben több irány is azonosítható. Egyrészt a kelet-közép-európai térségben a cég a megújuló energiatermelésre összpontosít, és folyamatosan vizsgálja az új projekteket (építeni vagy vásárolni, vagy akár partnerségeken keresztül tulajdonolni-működtetni). Másrészt a MET Csoport továbbra is érdeklődik a régióban a TIGÁZ-hoz hasonló energia-infrastruktúrák megvásárlása iránt. A társaság igyekszik Kelet-Közép-Európából kilépve is kipróbálni magát az eszközvásárlás, eszközüzemeltetés területén.
A kelet-európai térségből való kilépés földrajzi terjeszkedést és stabilizációt is jelent. Ha a MET Csoport általános értékteremtését nézzük, nagyobb lépés, ha a cégcsoport egy számára ismeretlen területen is tud értékeset alkotni, majd ezt fenntarthatóvá tenni. Ez olyan képességet jelez, amely növeli a vállalat értékét, és további lehetőségeket nyit meg. Kicsit olyan ez, mint a labdarúgás: vannak a nemzeti bajnokságok, ezek is fontosak, de mégiscsak a Bajnokok Ligája és a négyévente megrendezett világbajnokság az igazán izgalmas. Ez felértékel egy-egy csapatot, és új jövőképet teremt.
Lehőcz Balázs Gábor
A TIGÁZ vezérigazgatója, a MET CEAM igazgatósági tagja
Lehőcz Balázs Gábor 2019 januártól a MET Csoport közép-európai eszköz- és energetikai infrastruktúra-menedzsmentjének (MET Central European Asset Management – MET CEAM) vezetője. 2018 júniusa óta a Tigáz Zrt. igazgatóságának elnöke.
2014 óta a Dunamenti Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke, 2015 és 2018 között a Dunamenti Erőmű Zrt. vezérigazgatója. 2013 óta a MET Power AG vezérigazgatója.
2012-2013-ban a GdF Suez Magyarország kereskedelmi igazgatója, majd a Jas Budapest operatív vezérigazgatója. 2008 és 2012 között az MVM csoport gazdasági, később kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. 2006 és 2008 között az MVM Partner vezérigazgatója. 2000 és 2006 között az Elmű-Émász-Mász csoportnál gazdasági, majd kereskedelmi vezetői posztokat töltött be.
