A földgáz árazása egyre inkább független az olajszármazékoktól. A nyugat-európai gáztőzsdék és az egyre gyakoribb LNG-szállítmányok megjelenésével a kereskedők és a termékek árai is közelebb kerültek egymáshoz. Smaraglay Zomborral, a MET Magyarország árazás és pozíció menedzsment igazgatójával beszélgettünk arról, milyen Magyarország gázipari elhelyezkedése Európában, honnan érkezik hozzánk a földgáz, hogyan kereskednek az energia-kereskedők, s hogyan hat mindez a fogyasztókra és a piaci árakra.

Európa állítólag a nemzetközi gázárakra is hatással van: ez hogyan működik?

Európának nagyon fontos, központi a szerepe, és valóban az egyik legnagyobb felhasználója a világnak. Ez pedig valamilyen szinten lehetővé teszi az alternatív árazást is. Amikor gázpiacokról beszélünk, fontos tudni, hogy mivel a gáz szállítása és tárolása relatíve drága, a gáz regionális piacok ellátására szolgál, ezek a piacok pedig eleinte szeparáltan működtek egymástól. Így az árkülönbségek is jelentősek voltak a piacok között. Amikor elkezdték jobban kiépíteni az infrastruktúrát, vagyis egyre több gázvezetéket fektettek le, ezek a piacok Európán belül elkezdtek egymáshoz közeledni, és az árkülönbségek csökkentek. Az Európában lezajlott piaci konszolidáció globálisan is meg fog történni, és az LNG-szállítmányok egyre nagyobb térnyerése során az USA és Ázsia felesleges LNG-szállítmányai könnyen Európában köthetnek ki. Ezért mondjuk, hogy alternatíva árazás van, hiszen az európai szállítás mindig alternatívaként szolgál más országokkal szemben.

Ez a hazai gázfüggőségi helyzetet tekintve nem feltétlenül negatív fordulat – hiszen az ukrán-orosz konfliktustól is komoly mértékben függünk, de nem csak Magyarországra igaz ez.

Igen, ez így van. Ez kedvező helyzet, és részben ennek is köszönhető, hogy az elmúlt időszakban a gázárak folyamatosan estek. Ebben nagy szerepe van az enyhe időjárásnak és persze a folyamatosan érkező LNG-szállítmányoknak is. Az LNG speciális hajón érkezik, le kell hűteni olyan hidegre, hogy cseppfolyóssá váljon. Az LNG-piac részesévé válni megtérülő üzleti lehetőség lehet, még a szállítási költséggel együtt is, hiszen a kitermelt gáz viszonylag olcsó.

Magyarország milyen szerepet tölt be az európai energiapiacon?

Magyarországnak szerencsés helyzete van Európán belül, mert központi elhelyezkedése miatt tranzitország. Ez azt jelenti, hogy aránylag sok európai szállítmány megy keresztül Magyarországon, például Szerbiába csak hazánkon keresztül juthat el így a gáz.

Mennyire meghatározó Európára nézve az orosz gáz?

Attól, hogy fázni fogunk télen, nem kell tartani, de annyi biztos, hogy a keleti forrás Európában és Magyarországon is mind a mai napig fontos elem – annak ellenére, hogy a dominanciája évről évre csökken. Egyrészt mert van egy viszonylag nagy mennyiségű európai gázkitermelés, másrészt pedig az LNG-szállítmányok erre a függőségre is választ jelentenek.

Honnan vásárol földgázt egy Európa-szerte jelen lévő energiakereskedő cég, például a MET?

Egy hazai kereskedő két forrásból juthat gázhoz: vagy importál, vagy hazai kitermelésű gázt vásárol fel. Az importvásárlásnak is két fő iránya van, egyrészt Ukrajna felől, másrészt Ausztria felől lehet vásárolni. Érdekes, hogy az osztrák oldalról történő vásárlásnál a nyugati kitermelésű gázba orosz gáz is keveredik: a gázmolekulák nincsenek felcímkézve, nehéz megmondani, hogy pontosan honnan származnak. Az Ukrajna felől érkező gázvezeték kapacitása 58 millió köbméter naponta, míg az Ausztria felől érkező Baumgarten-vezeték kapacitása csak ötöde annak, mintegy 12 millió köbméter per nap.

Nem csak Ukrajna és Ausztria felől érkezik gázvezeték Magyarországra. Honnan jöhet még földgáz?

Valóban, Magyarország többi szomszédja felől is vannak gázvezetékek kiépítve, ezek közül a legújabb a Szlovákia felől érkező átkötő vezeték. Behozni gázt tehát sok forrásból lehet, hogy honnan érdemes, az teljesen árfüggő.

A gázpiacon milyen fórumokon tudnak a kereskedők egymástól gázt vásárolni, hogyan történik a kereskedelem?

Nyugat-Európában megjelentek a gáztőzsdék, ezekből egyre több van. Az egyik legnagyobb, illetve legfontosabb a holland gáztőzsde. Úgy kell elképzelni, mint egy megszokott tőzsdét vagy akár piacot, ahová, ha az ember kilátogat, akkor tudja, hogy bizonyos termékek nagyjából ugyanannyiba kerülnek, viszont sokféle van. Valójában ez egy elektronikus kereskedelmi platform, ahol a kereskedők megtalálhatják egymást, és árat jegyezhetnek egymásnak. Minél nyugatabbra megyünk, ez annál jellemzőbb: a kereskedők egyre inkább sztenderdizált termékeket értékesítenek egymás között. Ahogy pedig kelet felé haladunk, a kereskedők egyre inkább egyenként keresik meg egymást, egyedi megoldásokkal, egyedi üzletek születnek.

Az, hogy papíron honnan veszem a gázt, és hogy fizikailag honnan érkezik, lehet két különböző dolog?

A földgáz könnyen virtualizálható termék, ami azt jelenti, hogy ha van például egy gázvezeték, ami egyirányú áramlást enged, és én a másik irányba szeretnék exportálni, akkor az egyirányú áramlást csökkentik, így végeredményben én „visszafelé vittem” a gázt. Egy köznapi példával élve: ha valaki nekem tartozik 100 forinttal, én pedig neki 20-al, akkor nem fogunk egymásnak egy százast meg egy húszast adni, hanem az illető fizet nekem nyolcvanat, és így rendeztük az ügyletet.

Ez a korábbinál fejlettebb kereskedelem hogyan hat a versenypiaci fogyasztókra, többféle árképzés közül választhatnak? Melyik az előnyösebb?

Ez a helyzet nem feltétlenül hozott árcsökkenést, inkább az árak közeledését eredményezte a nagyon különálló piacok között – előfordulhat, hogy egyes országokban ez akár áremelkedéssel is járt. A kereskedelmi platformok megjelenésének és a piacok egymáshoz való közeledésének az elsődleges előnye, hogy a kereskedők sokkal bonyolultabb és strukturáltabb termékeket tudnak adni a fogyasztóknak. Régen például szinte minden fogyasztónk olajhoz indexált áron vásárolta a gázt, ma az ilyen ügyletek száma egyre jelentéktelenebb, egyre kevesebben vásárolnak így gázt. Egyre többen választanak fix árú, vagy nyugati piacokhoz, TTF-hez (Title Transfer Facility) vagy VTP-hez (Virtual Trading Point) –nyugati gáztőzsdéken kereskedett – indexált termékeket.

Mitől függ a földgáz ára? Mihez lehet kötni, azaz indexálni? Csak a kőolajhoz vagy más termékekhez is?

Nagyon sok mindentől függ a gáz ára. A nyugati piacokon megtalálható, illetve az ott megtermelt gáz ára is elsősorban az időjárástól függ, másodsorban pedig kereslet–kínálati viszonyok befolyásolják. Ha például LNG-hajók érkeznek, akkor ez többletforrást biztosít Európában, ezért az árak esnek. Természetesen van kapcsolat az olaj ára és a földgáz ára között: jellemzően, ha az olaj ára esik, akkor a gáz ára is esik és fordítva. Régebben ez szinte egy az egyben így történt, de manapság ez már egyre kevésbé igaz. Ahogy az olajindexált termékek elkezdtek eltűnni a piacról, ezek a szerződések egyre kisebb jelentőségűek.

Ahogy említettem, lehet a nyugati elektronikus tőzsdékén jegyzett termékekhez kötni az árat, de hogy mit választ a fogyasztó, az érdekesebb kérdés. Egy kereskedő például össze tud állítani olyan mixet, amellyel fix árat tud biztosítani, ez pedig jelentős kockázatcsökkentési stratégia lehet a fogyasztó számára. A büdzséje kiszámíthatóbb, ha nem gázindexáltan, hanem befagyasztott áron vásárol.

Mostanában inkább növekednek, vagy inkább esnek az energiaárak? Egyáltalán, mi minden befolyásolhatja az energiaárakat?

Az elmúlt két évben szinte folyamatosan estek az árak, az olaj és a földgáz ára is. Az olajárak januártól óvatos emelkedésnek indultak, és 40-50 dolláros szinten megálltak. A gáz ára pedig 22 EUR/MWh-ról leesett 12 EUR/MWh környékére. Ez a trend most megállt, sőt a nyáron a földgáz ára vissza is emelkedett. Arra számítunk, hogy a tél során várhatóan emelkednek majd a gázárak, de kisebb mértékben, mint ahogy az általában megszokott. Ennek az oka pedig, hogy európai tárolók töltöttsége nagyon magas, átlagosan 90 százalékos, ami azt jelenti, hogy télen a kereskedők a tárolókból fogják ellátni a fogyasztókat, így kisebb kereslet várható a piacon.

(Forrás: NRGreport.com)