Hogyan alakul Európa földgáz ellátottsága? Milyen változások zajlottak le a piacon? Gázellátásról, gázárakról és iparági hírekről beszélgettek a 90.9 Jazzy rádión a MET Magyarország kereskedelmi igazgatójával, Szépfy Mártonnal. Az alábbiakban az interjú szerkesztett változatát közöljük.

Elég hideg és igencsak hosszú telünk volt. Ilyenkor az energiaárak dinamikusan változnak, vagy hosszú távú szerződésekbe eleve be vannak betonozva, és akkor az egyik fél szívja a fogát, hogy nem erre számított?

Szépfy Márton: A tél valójában nem volt annyira hideg, csak a vége. Egészen február végéig már azt gondolhattuk, hogy érdeklődés hiányában el is marad. Az akkor érkező arktikus légtömeg azonban  felrázta a felhasználókat és a kereskedőket. Így március vége felé az egyes országok általában már arra készülnek, hogy elkezdődik a betárolási időszak, megkezdődik a tárolók feltöltése. Ennek okán egy kereskedő akkor csinálja jól a dolgát, ha ilyenkor már „csak a szükséges” forrással, kevés tartalékkal rendelkezik. Ez a hideg időszak viszont megtréfálta a kereskedelmi szakmát, hiszen február végén az akkor szokásos 18-20 euró/MWH árnak az ötszörösére, 100 euró fölé szöktek a spot piaci jegyzések.

A kereskedők tehát ezzel szembesültek februárban, de mivel szembesült a fogyasztó? Nála ez miként csapódott le? Ilyenkor örülnek a kereskedők, mert nagyot lehet kaszálni?

Sz. M.: Mi a MET Csoportnál alapvetően akkor örülünk, amikor az ügyfeleink boldogok. Egy kereskedő pedig akkor örülhet, ha sikerül pontosan eltalálnia a saját portfóliójában lévő fogyasztók várható fogyasztását, és ezt sikerül is a forrásaival, illetve a tárolójával megfelelően kiegyensúlyoznia, és mindezt a lehető legpontosabban megtenni.

Mi a helyzet a földgázárakkal ennek kapcsán? Volt egy felívelés, de mi történik most, kitartanak ezek az árak? Még most sincs március végi–április eleji meleg.

Sz. M.: A meteorológusoknak tetszett ez a kis február végi, március eleji tréfa, és ezt március közepén meg is ismételték. Akkor szintén egy hosszú távú előrejelzésben újabb arktikus légtömeget vizionáltak, ami finoman szólva is pánikot váltott ki. Szerencsére ez a pánik már korántsem volt akkora, mint a korábbi. A február végi, március eleji extrém magas ár egy-másfél óráig volt a tőzsdéken, utána szépen konszolidálódott 40-50-60 euró körüli árakra. Mihelyst kiderült, hogy ez a hideg nem érkezik olyan mértékben és mennyiségben, mint ahogy az várható volt, szépen visszacsúsztak az árak a korábbi szintekre.

A világon az olajárak jelenleg nincsenek olyan magasan, próbálták ugyan korrigálni, de vissza-visszacsúsztak 60 dollár alá. Ez befolyásolta a földgáz árát? És ha már itt tartunk, akkor Magyarországon, illetve Európában melyek a meghatározó tőzsdék?

Sz. M.: Korábban nagyon sok forrásszerződés a keleti „olajos” képleten alapult. Ebben de facto kifejezésre kerül az olajár alakulása. Ma már ez nincs így, a gáztőzsdéken a földgáz ára az elsősorban, amihez ezek a forrásszerződések, illetve a fogyasztói szerződések indexálódhatnak. A legnagyobb tőzsdék ma Európában a holland TTF, illetve itt, a régióban elég a határ túloldalára menni: Baumgartenben a Virtual Trading Point (VTP), egy osztrák kereskedési pont befolyásolja leginkább a térség ellátását. Ez a pont egyébként egy Ukrajnán és Szlovákián keresztül érkező szállítási útvonal kellős közepén fekszik.

Ezeken a kereskedési pontokon milyen földgázt lehet kapni? Gondolom, a hollandoknál az északi-tengerit.

Sz. M.: Leginkább igen, ráadásul Európa azon régiójában már egyre nagyobb a gyakorlata az LNG-nek (a cseppfolyósított földgáznak), a partra szállítással és a visszagázosítással együtt. De tegyük hozzá, hogy nem minden ország rendelkezik LNG-terminállal érthető okoknál fogva.

Kicsit visszatérve az első gondolathoz, amikor bejött ez a komoly hideg, elkezdtek cikkezni arról, hogy van-e elég gáz a tárolókban Magyarországon. Akkor mindenki felkapta a fejét, hogy már csak igen kevés van. Ahogy mondtad, az a jó, ha kevés van, mert akkor elhasználták, amit betároltak. Hosszabb tél esetén is lett volna elegendő gáz?

Sz. M.: Megtévesztő lehet ez a kérdés. Nézzük meg, hogy az országnak mekkora tárolókapacitása van az éves fogyasztásához viszonyítva: Magyarországon ma 9-9,5 milliárd köbméter földgáz fogy el a lakossági fogyasztással együtt, és ehhez kapcsolódik egy 5-5,5 milliárdos tárolói kapacitás. Ez rendkívül nagy kapacitás, nincs télen ekkora tárolókapacitásra szükség – legyen akár szó extrém hidegről –, ennek véleményem szerint nagyjából a fele szükséges. Innentől kezdve, ha 50 százalékos tárolói feltöltöttségről beszélünk, ez EU-s viszonylatban lehet, hogy kevésnek tekinthető, de a hazai ellátást kényelmesen tudja biztosítani.

Egy kicsit térjünk vissza arra, hogyan alakul egyáltalán Európa földgáz ellátottsága. Mi az, ami meghatározó tényező ma?

Sz. M.: Ahogy egy ország, úgy a kontinens is alapvetően három dologra támaszkodhat. Támaszkodhat saját kitermelésre, támaszkodhat importra, és támaszkodhat a korábban ezekből a forrásokból betárolt volumenre. Itt az importot még színesíthetjük azzal, hogy nem csak vezetéken, hanem hajókon keresztül is érkezhet az energiahordozó. Most Európában a két legnagyobb, ellátást biztosító irány a keleti, tehát a keletről érkező források, illetve a norvég kitermelésből érkező források. Hozzátéve persze, hogy Afrikából is érkeznek szabad szemmel látható kapacitások.

Milyen cégekről beszélhetünk ez utóbbi esetében? Európai, afrikai vagy világcégek vannak inkább jelen az afrikai mezőkön?

Sz. M.: Az energetikában most már évek óta komoly konszolidáció zajlik, úgyhogy nehéz kontinenshez kapcsolni egy-egy energiakereskedő céget. Sokkal inkább a világot átívelő nagy konglomerátumokról beszélhetünk, így helyzete válogatja, hogy éppen milyen partnerrel tárgyalhat a kereskedő.

Tehát ez mind koncesszió kérdése: valamelyik nagy társaság koncessziót vásárol az adott területen. Az LNG-t említetted egy pillanatra, ez is átírja az egész kereskedelmet, illetve az Egyesült Államok is egyre fontosabb szereplő.

Sz. M.: Igen, az Egyesült Államok abba a szerencsés helyzetbe került az utóbbi években – a palaolaj- és palagáz-forradalomnak köszönhetően –, hogy energia-importőrből energia-exportőrré vált, és ez igaz az olajra és a földgázra is. Innentől kezdve LNG formájában a többletenergiát képes a világpiacra tenni, és több okból kifolyólag Európában szűkösség mutatkozik. Ezt nagyon jól tudja az Amerikából érkező többlet-LNG pótolni. Az LNG egy kereskedési mechanizmus, kereslet–kínálat alapon működik: ahol többet fizetnek érte, arra kanyarodik a hajó. Innentől kezdve viszont nem egyértelmű, hogy Európa lesz a végállomás, de az európai árak meghatározók, és átgyűrűznek az LNG világpiaci árába is.

Beszéljünk egy kicsit Európáról. Olvasni lehetett, hogy mozog a piac, mivel Hollandiában leállítják egy nagy gázmező kitermelését, illetve a britek bezárják az egyik gáztárolójukat. Mi is történt pontosan, és mindez hogyan hatott a piacra?

Sz. M.: Az ötvenes években Hollandiában találtak egy, ma groningeni mezőnek nevezett lelőhelyet. Ez sokáig a világ legnagyobb lelőhelyének számított, és ma is a világ Top 10 gázlelőhelye közé tartozik. Hogy érzékeltessem mekkora, 26-27 milliárd köbméter gázt termelt minden évben a tulajdonosának. Viszonyításként: Magyarország éves fogyasztása 9 milliárd köbméter, tehát Magyarországot akár háromszor is kényelmesen ellátná ez a kapacitás. Biztonsági, illetve környezetvédelmi okokból a kitermelési volument azonban elkezdték radikálisan csökkenteni, és itt milliárd köbméterekről beszélhetünk, márpedig ez hatással van a kínálati oldalra. Ezt fűszerezte még a brit tároló (Rough mező) bezárása, szintén környezetvédelmi és biztonsági okból. Ez utóbbi nagyon nehéz helyzetbe hozta a szigetországi energiakereskedőket, hiszen egy tároló biztonságot nyújt az ország fogyasztásának kiegyensúlyozásához. Ez esett ki az értékláncból, innentől kezdve ezt a kapacitást flow-ból, tehát effektív betáplálási pontokból kell majd ellátniuk a briteknek.

Nyilván drágul számukra...

Sz. M.: Így van, és ez okozta azt, hogy a nyugat-európai tőzsdei jegyzések szép lassan már nem áreső trendben mozogtak, mint ahogy a korábbi években tapasztalhattuk, hanem lassú áremelkedés lett megfigyelhető.

Miért tavasszal van a betárolási időszak, mert akkor üres minden? Télen ugye elfűtöttük a betárolt energiahordozót.

Sz. M.: Az évszakok jól mutatják, hogy mikor, mire van szükség; amikor hideg van, akkor szoktunk fűteni. Az időjárás az idén megtréfált bennünket. A meteorológusok boldogok, mert többen figyelik őket, és nem csak azért, hogy a gyerek holnap milyen ruhában menjen iskolába, hanem azért is, hogy konkrét üzleti döntéseket hogyan hozzanak meg. Egy gázév kettő részre osztható. Az egyik a betárolási időszak, ez áprilisban kezdődik, és eltart egészen szeptember végéig. A kitárolási időszak, vagyis a fűtési szezon pedig – némi karbantartás után – október elején indul, és március végéig tart.

Eddig főként a lakosságról beszéltünk az időjárás kapcsán, de a vállalkozásoknak teljesen más beszerzési lehetőségeik vannak. Nekünk ott a közműszolgáltató, ez hozza a gázt, kifizetem a gázszámlát, és kész. Ezeket a piaci mozgásokat hogyan lehet lereagálni vállalkozóként? Tegyük fel, hogy viszonylag magas a fogyasztásom, és egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és mennyiért veszem a földgázt.

Sz. M.: Természetesen. A MET Csoportnál azt valljuk, hogy egy jó beszerzés nagyon hosszú és komoly konzultáció eredménye, ahol az asztalra kerülnek azok a kockázatok, amelyeket a beszerzést végrehajtó fél, illetve a kereskedő visel, és ezeket úgy osztják fel egymás között, hogy minden kockázat oda kerüljön, ahol a legjobban tudják azt kezelni. Ez igaz amúgy az árkockázatra is: ma már számtalan olyan termék van, ahol korlátok közé tudjuk szorítani a kitettséget a tőzsdei ármozgásnak, ami a számla végértékét jelentősen tudja befolyásolni.

Tehát akkor már nem csak az árfolyamkockázatot lehet kezelni egy külföldre szállító cégnél, hanem az energetikai ármozgásokból eredő kockázatokat is lehet mérsékelni.

Sz. M.: Pontosan, és ezért olyan nehéz egy iparágban egy-egy beszerzést végrehajtani. A beszerzési szakmának fontos tulajdonsága, hogy komplementereket, kiegészítőket vagy összehasonlítható termékeket szeret megnézni. Egy komplex energetikai beszerzés viszont nagyon nehezen összehasonlítható, és ezért lényeges a konzultációs folyamat, amit az előbb említettem.

(A Millásreggeli gazdasági rádióműsorban, a 90.9 Jazzy rádión elhangzott interjú szerkesztett változata.)

Forrás: NRGreport.com