– A napokban zárult le a Tigáz felvásárlása. Hogyan illeszkedik az új eszköz egy olyan kereskedőcég portfóliójába, mint a MET?
– A MET 2014-ben kezdte az eszközportfóliója építését, amikor megvásárolta a Dunamenti Erőmű Zrt. többségi tulajdonhányadát. Azóta a cégcsoport belépett a megújulóenergia-termelésbe is a Dunai Solar Parkon keresztül. A harmadik láb lett a Tigáz-tranzakcióval az infrastruktúra-üzemeltetés. Erre a széles eszközportfólióra azért van szükség, mert abban a tizenegy évben, amikor a MET-csoport működött, alapvető változások történtek a piacon. A 2000-es évek elején megalkotott uniós energiapiaci szabályozás példátlan mértékben csökkentette a belépési korlátokat, kis befektetett tőkével is el lehetett kezdeni kereskedni. Ezt a lehetőséget több száz akkor elindult kereskedő cég ki is használta, köztük volt a MET is. Azóta viszont konszolidálódott az energiapiac, leginkább azért, mert az inkumbens (hagyományos, nagy) szereplők megtalálták a válaszokat a piaci változásokra, és elkezdték kiszorítani a kis cégeket. A földrajzi és időbeli árkülönbözetek gyakorlatilag eltűntek, az elmúlt 2-4 éves időszakban pedig ismét nagyobb tőke, több lábon állás szükséges ahhoz, hogy valaki sikeresen kereskedhessen. Ha tehát a MET folytatni akarja a növekedést, akkor egyrészt tovább kell szélesítenie a termékskáláját, másrészt a kereskedelmi tevékenység mellett az eszközportfólió folyamatos bővítésére is szüksége van. Emiatt az integrált energiavállalatoké a jövő, így nincs is értelme külön árukról és egyedi üzletekről beszélni: portfóliómenedzsmentben kell gondolkodni.
– Ennek tükrében milyen további eszközvásárlások merülhetnek fel?
– Az áramtermelés, a gázelosztás és a megújulók területét már jól ismerjük, ezeken a területeken továbbra is keressük az új lehetőségeket. A Dunamenti Erőművel kapcsolatos tapasztalataink magabiztossá tesznek minket: kifejezetten keressük az olyan lehetőségeket, ahol hasonló folyamatokat vihetünk véghez. Több gáztüzelésű erőmű is van eladósorban, mert vagy költségoldalon nem működnek elég hatékonyan, vagy nem képesek megfelelően lekereskedni az áram- és gázpozíciókat. A régióban több tranzakciót is végrehajtottunk már, de Európa többi részén, sőt akár Európán kívül is nézelődünk.
– Jelentősen átalakult a tulajdonosi és vezetői struktúra a közelmúltban. Ennek mi volt az oka?
– A fő cél az volt, hogy a céget felkészítsük arra a jelentős növekedési ütemre, amelyet a következő években látunk előtte. Azt gondoljuk, hogy a menedzsmentkivásárlás során létrejött új struktúra lehet a legalkalmasabb arra, hogy a későbbiekben új tőkét is be tudjunk vonni a növekedés finanszírozására. Másfelől kereskedőcégként jól tudjuk, hogy a munkatársaink a legfontosabb erőforrásaink, és hiszünk abban, hogy a hatékony menedzsment és a tulajdonosi szemlélet kéz a kézben jár.
– Az elmúlt évek növekedése hogyan alakította át a bevétel szerkezetét?
– A MET-csoport részesedése az európai gázkereskedelemben körülbelül nyolc százalék. Mostanra harminc országban vagyunk jelen főleg Európában, de a cseppfolyósított földgázzal való kereskedés révén globális tevékenységünk is van. Tizenöt országban működik leányvállalatunk. Mindez ahhoz vezetett, hogy a cégcsoport teljes árbevételének már szintén csak nyolc százaléka érkezik Magyarországról, a folyamatos európai növekedés pedig még lejjebb viheti ezt a részarányt.
– Milyen platformokon kereskedik a MET, és milyennek értékeli a magyar gáztőzsdét?
– Csoportszinten minden meghatározó gáztőzsdén kereskedünk, amelyek közül a holland TTF és az osztrák VTP a legfontosabb. Előbbi a leglikvidebb platform Európában, utóbbi pedig azért fontos, mert a kelet-közép-európai régió ezt használja referencia- és egyensúlyozási pontnak. Itt a három legjelentősebb kereskedő között vagyunk, a TTF-en pedig az első tizenötben. Magyarországon a likviditás még viszonylag kezdeti szakaszban jár. A CEEGEX Közép-Kelet-Európai Szervezett Földgázpiac Zrt. sokat fejlődött az elmúlt időszakban, ma már meghatározó szerepe van a spotpiacon, a jövőbeli kontraktusok kereskedelme viszont teljes mértékben hiányzik még innen. Ettől függetlenül jó eséllyel válhat komoly referenciaponttá a régióban, meghatározó magyarországi kereskedőként mi is dolgozunk ezen.
– Hogyan változhat a földgáz világpiaci ára a közeljövőben?
– Az elmúlt időszakban árnövekedés volt tapasztalható, és rövid távon nem látok olyan fundamentális okot, ami lejjebb vinné az árakat. Jelenleg a versenypiaci nagyfogyasztók beszerzései zajlanak a következő gázévre, ebből következően a fixáras szerződések drágábbak, mint tavaly ilyenkor voltak. Hosszú távon pedig bizonytalan előre jelezni az árakat, hiszen olyan kiszámíthatatlan geopolitikai vagy világkereskedelmi tényezők szólhatnak közbe, mint az olajár változása vagy az Egyesült Államok védővám-politikája. Egy biztos: a volatilitás még nagyobb lesz, mint az elmúlt időszakban, tehát akármi is lesz a hosszú távú trend, az árak szerintünk egyre nagyobb kiugrások mellett fogják azt lekövetni.
– Magyarországon is zajlik a betárolás a következő gázévre. A MET hogyan vesz részt ebben a folyamatban, mennyire használja a belföldi tárolókat?
– Jelentős tárolói kapacitásunk van lekötve, és úgy gondolom, hogy a tárolóknak köszönhető rugalmasság sokkal fontosabb, mint amekkora értéket manapság tulajdonítanak neki. A magyarországi tárolókapacitás nagyobb, mint a hazai igény, ezért a kereskedők célja, hogy az ebből nyerhető rugalmasságot tovább értékesítsék a környező országokba, amelyek viszont kifejezetten rosszul állnak tárolói kapacitással. Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország vagy Szlovénia gázpiaca ilyen szempontból kifejezetten rugalmatlan.
– Sikerült megvalósítani a százhalombattai gázerőművel kapcsolatos terveket?
– A Dunamenti Erőmű Zrt. 2014-ben – amikor a MET megvásárolta a francia GDF Sueztől a többségi részesedést – csődközeli állapotban volt. Ehhez képest kevesebb mint egy év alatt sikerült talpra állítani, és azóta is jó kihasználtsággal, eredményesen működik. Ezt persze segítették a helyenként magasabb áramárak is. Elég határozott a véleményünk a sok más országban sikeresen működtetett kapacitáspiac magyarországi bevezetésével kapcsolatban. Ez olyan mechanizmus, ami gyakorlatilag azt biztosítja, hogy akkor se zárják be az áramellátás-biztonság szempontjából nélkülözhetetlen erőműveket, ha a piaci árak éppen nem a legkedvezőbbek. Szerintünk nagyon jó lenne, ha ilyen megoldás megszületne itthon is, mert javítana az összes gáztüzelésű erőmű helyzetén és ezzel a belföldi ellátásbiztonságon is.
– Hogyan áll a gázerőmű mellett épülő napelempark kivitelezése?
– A terveknek megfelelően halad a projekt. A harmadik negyedévben üzembe helyezzük a MET Dunai Solar Parkot, amely 17,6 megawatt beépített kapacitással az ország egyik legnagyobbja lesz.
Forrás: Magyar Idők
