Az OPEC-megállapodás kiterjesztése után megugrottak az olajárak. A gáz ára mennyiben követi az olajár mozgását ezekben a napokban?
- A gázárakat jelenleg két tényező hajtja. Egyrészt a széntermelés emelkedése miatt megéri használni a gáztüzelésű erőműveket, az olajár korábbi esése miatt ez a két ár gyakorlatilag egy csatornába került. Innentől kezdve, ha drágul az olaj, akkor azt követi a gáz, illetve, ha a szén ára változik ugyanígy, akkor föl-le ugrál a gáz ára e két tényezőnek a hatása mentén. Emiatt nagyon változékony volt a gázpiac az elmúlt néhány hónapban.
Szezonalitás létezik a gázpiacon? Most léptünk be a fűtési szezonba, ilyenkor több gáz fogy, ennek van hatása az árakra?
- Igen, többféle szezonális hatás van: a nyári gáz olcsóbb, mint a téli, illetve december elején általában drágulni kezd a gáz. Aztán fokozatosan esik az ára, egészen a tél végéig, amíg ki nem derül, hogy van elég gáz a tárolókban.
Térjünk rá az LNG-re, mint az egyik manapság divatos termékre. Ha emelkedik a gázár, ez mennyiben hat a cseppfolyós gáz piacára? A magasabb ár élénkülést hozhat erre a piacra?
- Mindenképpen. A cseppfolyósított gáznak van egy rövidtávú és egy nagyon hosszú távú piaca. Ez utóbbi 15-20 évet jelent, ahol olajár-indexáltak a szerződések. Az LNG ezért mindig versenyképesebb lesz, mint egy fűtőolaj. A nagyon rövidtávú piacokat pedig a kereslet–kínálati egyensúly határozza meg. Az elmúlt két-három évben voltak először olyan termelői kapacitások, amelyeket spekulatív módon helyeztek üzembe Amerikában és Ausztráliában, így az LNG-piac túlkínálatos lesz az elkövetkező néhány évben.
A MET hogyan tevékenykedik az LNG-piacon? Mikor gondolta úgy a cég, hogy érdemes ezzel foglalkozni, és mi a társaság feladata ebben a szegmensben?
- A MET idén márciusban lépett be az LNG-piacra, ekkor vettünk fel egy nemzetközi szakértőt, aki az LNG-részleget vezeti. Az elmúlt egy évben jelentős növekedésünk volt a mediterrán régióban, Spanyolországban például az öt legnagyobb nemzetközi kereskedőcég között vagyunk, Olaszországban pedig az ötödik legnagyobb importőrnek számítunk. Ezek a piacok természetszerűleg közel állnak az LNG-hez, minden évben jelentős mennyiségben importálnak.
Kicsit részletezzük ezt a kereskedelmi tevékenységet. Az LNG alapvetően hajókon közlekedik, ahol lehűtik a gázt, majd van egy terminál, ahova beérkezik, itt felmelegítik, és bekerül a rendszerbe. Ebben a folyamatban hol van a szerepe a MET-nek, milyen fázisban, milyen tevékenységek zajlanak?
- A MET elsősorban kereskedőcég, tehát nincs eszközünk ebben az iparágban. Mi vesszük és eladjuk az LNG-t, elsősorban vesszük a spanyol, olasz, görög, török pozícióink kiszolgálására, de ennek farvizén kijuthatunk a szélesebb LNG-világpiacra is.
A MET svájci központtal működik. Ennek mi a jelentősége?
- Gyakorlatilag minden nagyobb energiakereskedő cégnek van irodája Svájcban. Ezt úgy kell elképzelni, mint a divat világában Párizst vagy Milánót. Kell, hogy legyen egy központ, ahol megvan a pénzügyi infrastruktúra és megvan a szakemberanyag is ahhoz, hogy ezt a tevékenységet sikeresen lehessen folytatni. A nagy szereplők mind itt vannak egy helyen.
Mekkora piacról beszélünk? Az LNG-piac méreteiben hogyan aránylik a teljes gázpiacoz?
- Az éves LNG-forgalom nagyjából 400 milliárd köbméternyi, ehhez képest Európa teljes évi gázfogyasztása körülbelül 500 milliárd köbméter, Észak-Amerikában pedig 700 milliárd köbméter. Tehát kisebb a világ LNG-piaca, mint az amerikai vagy európai gázpiac.
Ezen a piacon milyenek a MET pozíciói?
- Európában mindenképpen erősnek számítunk, különösen a már említett mediterrán régióban. Az LNG-piacon eddig néhány tranzakciónk volt. Amikor kerestük az LNG-üzletág vezetőjét, akkor sokan azt mondták nekem, hogy két évig ne számítsak tranzakcióra. Ehhez képest az idén már két tranzakciót is csináltunk, ami egyébként jelzi a likviditás növekedését a piacon.
Hogyan lehet az LNG versenyképes a vezetékes földgázhoz képest? A hagyományos földgázkitermelés egyszerűbbnek és olcsóbbnak is tűnik. Az LNG jóval bonyolultabb, eszközigényesebb, és azt gondolhatnánk, hogy ami bonyolultabb, az drágább is.
- Az LNG mindenképpen drágább, de 1500-2000 kilométeres távolságra már megéri LNG-infrastruktúrát kiépíteni a vezetékes földgáz helyett. Viszont azt kell tudni az LNG-ről, hogy igazából rugalmas kereslete India mellett talán egyedül Európának van. Európa szerepe ebből a szempontból tehát kitüntetett, innentől kezdve pedig versenyképesnek kell lennie az LNG-nek ahhoz, hogy bejusson Európába.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy amikor nem kell a gáz és olcsó az ár, akkor a MET megveszi, LNG lesz belőle, majd néhány hét-hónap múlva, amikor jön a tél, akkor kitárolja, és ettől máris versenyképes lesz a termék?
- Kicsit megfordítanám, és nem a MET pozíciójából, hanem a termelő pozíciójából vezetném le a folyamatot. Ha a termelőnek van tíz extra szállítmánya nyáron – egy ilyen nagyjából 100 millió köbméter, Magyarország fogyasztásának az 1,5 százaléka –, és nem tudja hova elhelyezni, akkor kénytelen Európában eladni. A MET pedig kiépíti azokat a kapacitásokat a szükséges szakemberanyaggal és piaci pozíciókkal együtt, amelyekkel képes megvenni ezt az olcsó LNG-többletet.
Ez azt jelenti, hogy nem vagyunk ráutalva csak és kizárólag az orosz földgázra? Hiszen vannak tározóink, amikbe akár LNG-t is el lehet helyezni.
- Igen, hiszen az LNG a földgáznak egy másik halmazállapota, de lényegét tekintve ugyanaz. Oroszország Európa igényének nagyjából 30 százalékát adja, az LNG tehát mindenképpen versenytársa, de ugyanígy versenytársa a norvég gáz, a holland gáz és egyáltalán az európai termelés, ami egyébként csökkenni fog az elkövetkező években. Az LNG-re vagy a többlet orosz gázra tehát mindenképpen szükség van.
A hosszú távú tervekben mi a szerepe az LNG-nek a hazai gázellátásban?
- A magyar gázrendszer jól csatlakozik az európai rendszerhez, és ha az itteni árakat lenyomja a cseppfolyósított gáz, akkor az Magyarországnak is jó. Ugyanakkor létezik egy LNG importterminál-terv Horvátországban, Krk szigetén, aminek a megvalósulását a MET egyébként aktívan vizsgálja. Ha ez megépül, úgy 3-6 milliárd köbméternyi LNG kerülhet az európai gázrendszerbe. E mennyiség importjában Magyarországnak is nagy szerepe lesz.
Ebben a projektben kik a szereplők? Horvát–magyar együttműködésről van szó, vagy másik fél is közreműködik?
- Egyelőre folynak a tárgyalások, több alternatíva is létezik. Mindenesetre az üzleti döntéstől számított három-négy éven belül állhat üzembe a terminál. A végső döntés 2017 folyamán születhet majd meg.
Mit lehet mondani a piac egészéről?
- Nagyon nagy növekedés tapasztalható az LNG-piacon. Az elkövetkező két évben lezárul egy termelőkapacitás-építési folyamat, ezzel pedig 40 százalékkal megugrik majd az LNG forgalma a világon. Sőt, ez még tovább nőhet, főként az amerikai palagáz-kapacitások révén. Ezzel párhuzamosan a kereslet is erősen emelkedik. Az LNG nagyon jó kiegészítője például a megújuló energiának, mivel a segítségével rugalmasan lehet hozzáférni az áramhoz: egy gázüzemű erőművet gyakorlatilag bármikor be lehet kapcsolni, ha nem fúj a szél. A fejlődő piacokon, Kínában, Indiában pedig a környezetszennyezés miatt már nem tudják tovább növelni szénnel az áramtermelést. A másik szempont, hogy az emelkedő olajárak miatt az amerikai kapcsolódó gáztermelés nő, ezt a pluszmennyiséget pedig remekül lehet tárolni, szállítani és értékesíteni LNG formájában.
Forrás: NRGreport.com
