A gáz világpiaci ára sok tényezőtől függ, például:
Ez azt jelenti, hogy a földgáz ára mindenhol más. De pontosan mennyibe kerül egy köbméter gáz (m3), hogyan alakul a világpiaci ár, miért kerül ennyibe – és hogyan lehet kiszámolni?
A gáz ára sok tényezőtől függ, a kitermeléstől kezdve a szállításon át a piaci körülményekig és a szabályrendszerekig. Mégis ki lehet jelenteni, hogy a legnagyobb hatással az adott régió időjárási viszonyai vannak a gázár alakulására.
Ami pedig a jövőt illeti, a legnagyobb hatást a megújuló energiaforrások gyakorolják a gáz világpiaci árára. Korábban főleg a szél erejét próbálták kihasználni az országok, de napjainkban ez eltolódott a fotovoltaikus erőművek, tehát a napelemek felé.
Ha enyhe a tél, akkor a gáztartalékok nem fogynak el, ezáltal a kereslet nem lesz olyan magas, a gázárak pedig csökkennek. Ha viszont hideg a tél, akkor a készletek elfogynak, a kereslet megnő, és az árak megemelkednek. Hatással lehet a forró nyár is a köbméterárra, hiszen ekkor a tárolókba szánt földgázt inkább áram előállítására használják fel.
A földgázt két kategóriára érdemes osztani:
Utóbbihoz tartozik az ipari vagy az energiatermelésben felhasznált földgáz.
Magyarország integrálódott az európai és világszintű gázkereskedelembe, ezért a hazai gáztőzsdéken ugyanazok a befolyásos szereplők találhatók meg, mint a nemzetközi piacon. A földrajzi elhelyezkedésünk okán a nyugat-európai és az orosz piaci szereplők érintenek bennünket a leginkább.
A fent említett kategorizálás alapján, az Eurostat adatai szerint 2019 első negyedévében Finnországban fizették a legmagasabb, Belgiumban pedig a legalacsonyabb árat a nem háztartási (üzleti) fogyasztók az EU-ban. Ugyanebben az időszakban a háztartási fogyasztók Svédországban fizették a legmagasabb árat, míg Magyarországon a legalacsonyabbat.
A lakossági piacon a földgáznak államilag szabályozott ára van. Ezzel szemben a versenypiacon – ahol cégek, intézmények vásárolnak – a gázár meglehetősen széles sávban mozog.
Ami a gázszámlákon látható, az a közhiedelemmel ellentétben nem csak a gáz térfogatától, tehát a köbméterfogyasztástól függ. Hozzátartozik a földgáz fűtőértéke is, tehát hogy mennyi energia nyerhető ki belőle. Így számolható ki egyszerűen:
1 m3 gáz ára = gáz térfogata (köbméterben, tehát m3) x gáz fűtőértéke (megajoule/köbméter, tehát MJ/m3) x energia egységára (ár/megajoule, tehát Ft/MJ).
Végül ehhez hozzá kell adni a 27% áfát is.
Azt, hogy mennyi a gázszolgáltatás éves alapdíja 2020-ban, illetve személyre szabottan mennyibe kerül egy köbméter földgáz, bármelyik gázár kalkulátor kiszámolja.
A gázfogyasztás díja két részből áll:
Ezt a csekken is külön, alapdíj és energiadíj néven lehet megtalálni. Ám a végösszeg ennél jóval több részből tevődik össze:
Nézzük meg ezeket egyesével, különös tekintettel a nagyságrendekre (fogyasztónként változhatnak). Lényeges különbségek vannak a stabil és ingadozó piaci szereplők között is: míg például a stabil szereplőknél a gázmolekula költsége átlagosan a teljes ár 62%-át teszi ki, addig az ingadozó piaci szereplőknél ez a szám 45,7%.
Ez a földgázmolekula, vagyis a kitermelt gáz ára, ez teszi ki a végső ár 46-62%-át. Földgázt vásárolni az energiakereskedő cégek több helyről is tudnak:
A földgázt nem elég kitermelni és eladni, el is kell szállítani a fogyasztókig. Ezért a szállításért kell az RHD-t fizetni, amely a versenypiaci gázár 8-24%-át tesz ki. Az RHD két részből áll, a pontos összegeket rendelet szabályozza:
A földgáz árába beépülnek a különféle adók is:
Az adók összességében a végösszeg 26,2, vagy 26,3%-át teszik ki.
A földgáz-értékesítés nyeresége a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi piacon tapasztalható árversenytől, valamint a meglévő partnerek napi szintű fogyasztásának optimalizálásától függ. A piaci földgázigény az elmúlt években folyamatosan csökkent, a verseny pedig élesebbé vált, és mindez érezhető hatást gyakorolt a szerződések nyereségtartalmára is.
A nyereség jelenleg 0 és 3 százalék között mozog, többféle adó is mérsékli:
A nagy értékű termékek kereskedelmével foglalkozó cégeknél a legnagyobb kiadások a következők:
Összegezve így néznek ki a korábban feltüntetett számok és nagyságrendek (balra a stabil, jobbra az ingadozó piaci szereplők láthatók):
