A földgáz ára 2020-ban: mennyibe kerül 1 köbméter (m3) gáz?

2020. 04. 20.

Földgáz ára

Az utóbbi időben a gazdasági hatások következtében folyamatosan mozog a földgáz ára. Ez hatással van szinte az egész világra – így Magyarországra is.

A gáz világpiaci ára rengeteg tényezőtől függ:

  • Geopolitikai helyzet
  • Környezetvédelmi költségek
  • Szélsőséges gazdasági vagy időjárási körülmények
  • Adók
  • Nemzeti energiaszerkezet

...és így tovább. Ez azt jelenti, hogy a gáz ára mindenhol más. De pontosan mennyibe kerül egy köbméter gáz (m3), hogyan alakul a világpiaci ár, vajon miért kerül ennyibe – és hogyan lehet kiszámolni?

Mitől függ a gáz világpiaci ára?

A gáz ára rengeteg tényezőtől függ, a kitermeléstől kezdve a szállításon át a piaci körülményekig és a szabályrendszerekig. Mégis ki lehet jelenteni, hogy a legnagyobb hatással az adott régió időjárási viszonyai vannak a gázár alakulására.

Mennyibe kerül egy köbméter gáz?

Ha például enyhe a tél, akkor a gáztartalékok nem fogynak el, ezáltal a kereslet nem lesz magas, a gázárak pedig csökkennek. Ha viszont hideg a tél, akkor bizony a készletek elfogynak, a kereslet megnő, és az árak megemelkednek. Hatással lehet a forró nyár is a köbméterárra, hiszen ekkor a tárolókba szánt földgázt inkább az áram előállítására használják fel.

Ami pedig a jövőt illeti, a legnagyobb hatást kétségtelenül a megújuló energiaforrások gyakorolják a gáz világpiaci árára. Korábban főleg a szél erejét próbálták kihasználni az országok, de napjainkban ez eltolódott a fotovoltaikus erőművek, tehát a napelemek felé.

1 m3 gáz ára

A földgázt két kategóriára érdemes osztani:

  • Háztartási fogyasztók piaca
  • Nem háztartási (üzleti) fogyasztók piaca.

Utóbbihoz tartozik az ipari vagy az energiatermelésben felhasznált földgáz.

Magyarország integrálódott az európai és világszintű gázkereskedelembe, ezért a hazai gáztőzsdéken ugyanazok a befolyásos szereplők találhatók meg, mint a nemzetközi piacon. A földrajzi elhelyezkedésünk okán a nyugat-európai és az orosz piaci szereplők érintenek minket a leginkább.

A fent említett kategorizálás alapján, az Eurostat adatai szerint 2019 első negyedévében Finnországban fizették a legmagasabb, Belgiumban pedig a legalacsonyabb árat a nem háztartási (üzleti) fogyasztók az EU-ban. Ugyanebben az időszakban a háztartási fogyasztók Svédországban fizették a legmagasabb árat, míg Magyarországon a legalacsonyabbat.

A lakossági piacon a földgáznak államilag szabályozott ára van. Ezzel szemben a versenypiacon - ahol cégek, intézmények vásárolnak - a gázár meglehetősen széles sávban mozog.

Mennyibe kerül 1 köbméter gáz (m3) 2020-ban?

Ami a gázszámlákon látható, az a közhiedelemmel ellentétben nem csak a gáz térfogatától, tehát a köbméterfogyasztástól függ. Hozzátartozik a földgáz fűtőértéke is, tehát hogy mennyi energia nyerhető ki belőle. Így számolható ki egyszerűen:

1 m3 gáz ára = Gáz térfogata (köbméterben, tehát m3) x Gáz fűtőértéke (megajoule/köbméter, tehát MJ/m3) x Energia egységára (ár/megajoule, tehát Ft/MJ).

Végül ehhez hozzá kell adni a 27% ÁFA-t is.

Azt, hogy mennyi a gázszolgáltatás éves alapdíja 2020-ban, illetve személyre szabottan mennyibe kerül egy köbméter földgáz, bármelyik gázár kalkulátor kiszámolja.

A gázfogyasztás díja két részből áll:

  • Alapdíj
  • Gázdíj

Ezt a csekken is külön, alapdíj és energiadíj néven lehet megtalálni.

Ám a végösszeg ennél jóval több részből tevődik össze:

  • Gázmolekula költsége
  • ÁFA
  • Fix rendszerhasználati díj
  • Forgalomarányos rendszerhasználati díj
  • Energiaadó
  • MSZKSZ
  • Nyereség
  • Működési költségek
  • Szagosítás

Nézzük meg ezeket egyesével, különös tekintettel a nagyságrendekre (fogyasztónként változhatnak). Fontos megjegyezni, hogy lényeges különbségek vannak a stabil és ingadozó piaci szereplők között is, ugyanis míg például a stabil szereplőknél a gázmolekula költsége átlagosan a teljes ár 62%-át teszi ki, addig az ingadozó piaci szereplőknél ez a szám 45,7%.

Stabil és ingadozó piaci szereplők

1. Molekulaár

Ez a földgázmolekula, vagyis a kitermelt gáz ára, ez teszi ki a végső ár 46-62%-át. Földgázt vásárolni az energiakereskedő cégek több helyről is tudnak:

  • Gáztőzsdék (klasszikus árupiaci tőzsdék, ahol gabona vagy arany helyett földgázzal kereskednek – például a holland TTF, a brit NBP, a német NCG és az osztrák VTP)
  • Nagykereskedők (egymás között adnak-vesznek – emellett a kapacitásokkal, vagyis a vezetékhasználati joggal is kereskednek)
  • Külföldi és hazai termelők (kereslet-kínálat alakulásától függő molekulaár – Magyarországon a MOL és néhány kisebb cég foglalkozik földgáztermeléssel)

2. Rendszerhasználati díj (RHD)

A földgázt nem elég kitermelni és eladni, el is kell szállítani a fogyasztókig. Ezért a szállításért kell az RHD-t fizetni, amely a versenypiaci gázár 8-24%-át tesz ki. Az RHD két részből áll, a pontos összegeket rendelet szabályozza:

  • Fix rész (a rendszer, vagyis a gázvezetékek használatáért kell fizetni – a jogot előre kell megvásárolni az alábbi kapacitásokból választva: éves, negyedéves, havi és napi, téli és nyári, megszakítható és nem megszakítható)
  • Forgalomarányos rész (itt a rendszeren átszállított földgázmennyiség alapján kell fizetni – de más díjak vonatkoznak a szállítóvezetéki és az elosztóvezetéki rendszerre)

3. Adók

A földgáz árába beépülnek a különféle adók is:

  • Energiaadó (a végösszeg 2,8%-át teszi ki)
  • MSZKSZ-díj (ezzel a stratégiai földgázkészlet tárolását fizetik meg a fogyasztók a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek (MSZKSZ) – 2,4-2,5%-ot tesz ki)
  • Általános Forgalmi Adó (ÁFA – 20,9%-ot tesz ki)
  • Szagosítás díja (arra szolgál, hogy a gázszivárgást észlelni lehessen – mindössze a végösszeg 0,1%-át teszi ki)

Az adók összességében a végösszeg 26,2, vagy 26,3%-át teszik ki.

4. Nyereség

A földgáz-értékesítés nyeresége a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi piacon tapasztalható árversenytől, valamint a meglévő partnerek napi szintű fogyasztásának optimalizálásától függ. A piaci földgázigény az elmúlt években folyamatosan csökkent, a verseny pedig élesebbé vált, és mindez érezhető hatást gyakorolt a szerződések nyereségtartalmára is.

A nyereség jelenleg 0 és 3 százalék között mozog, többféle adó is mérsékli:

  • Társasági adó (19%)
  • Robin Hood-adó (31%)
  • Árbevétel-arányos helyi iparűzési adó

Földgáz értékesítési nyeresége

5. Működési költségek

A nagy értékű termékek kereskedelmével foglalkozó cégeknél a legnagyobb kiadások a következők:

  • a munkaerőhöz kapcsolódó költségek és járulékok
  • a befektetett eszközök amortizációja
  • a kereskedelmi tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó szolgáltatások és felhasznált anyagok értéke.

Összegezve így néznek ki a korábban feltüntetett számok és nagyságrendek (balra a stabil, jobbra az ingadozó piaci szereplők láthatóak):

Gázár részei

Konklúzió

  • A gáz világpiaci árát rengeteg tényező befolyásolja, amelyek közül a legfontosabb az időjárás.
  • Egyszerű képlet segítségével ki lehet számolni, hogy mennyibe kerül 1 köbméter gáz – de bármelyik online gázkalkulátor is képes erre.
  • A lakossági gázár eltér a versenypiacitól, hiszen többek között más adók terhelik.
  • Hosszútávon a gázdíjakat és a keresletet leginkább befolyásoló tényező a megújuló energiaforrások térnyerése lesz.