Mindebből az következik, hogy az energia felhasználásának jövője prioritást élvez az emberiség életében. Az alábbiakban tekintsük át, hogy melyek az energiaipar részei, mit tudunk róluk jelenleg, és merre tart az energiaipar.
Az energiát leggyakrabban a felhasználási mód szerint kategorizáljuk.
Ez alapján két fő csoportra oszthatjuk:
A fosszilis energia azokat az energiaforrásokat foglalja magában, amelyek csak évmilliók alatt képesek megújulni, így emberi léptékben mérve hamarosan elfogynak. A három legfontosabb nem megújuló energiaforrás:
A megújuló energiaforrások a fosszilisokkal szemben sosem fogynak el, hiszen olyan erőforrásokból nyerjük ki őket, amelyek kifogyhatatlanok. A legfontosabb megújuló energiaforrások:
Az európai uniós adatok alapján kijelenthető, hogy már több évtizede a kőolaj és a földgáz az EU leggyakrabban használt erőforrásai – ám a harmadik helyen nemrég változás következett be.
Forrás: Eurostat
Ez a változás pedig az energiaipar jövőjét is erőteljesen érinti.
A 2000-es évek elején a megújuló energiaforrások felhasználása nagy mértékben növekedett, és ez a növekedés azóta is tart, köszönhetően az olyan intézkedéseknek, mint a Kiotói egyezmény.
Egyre több nemzet, cég és háztartás áll át a megújuló energiaforrások kitermelésére és felhasználására, ami a statisztikákban is megmutatkozik: a kőolaj és a földgáz után ma már a megújuló energiaforrások számítanak a harmadik leggyakoribb energiaforrásnak az EU-ban.
A fosszilis energiaforrásokról viszont fontos megemlíteni, hogy bár visszaszorulóban vannak, még mindig sokkal gazdaságosabban, egyszerűbben és hatékonyabban szállíthatók, tárolhatók és használhatók fel, mint a megújuló energiaforrások.
Emiatt az átállás jóval lassabban zajlik, mint azt a vezető kutatók sürgetik, ami két okból is hatalmas problémát jelent. Az egyik nyilvánvaló ok, hogy már csak fél évszázadra elegendő fosszilis energiaforrásunk maradt – az unokáinknak már más erőforrásokból kell gazdálkodniuk. A másik ok, hogy a fosszilis energiaforrások felhasználásával erőteljesen szennyezzük a környezetünket, ezáltal nagyon komoly ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után, ami globális felmelegedést idéz elő.
Emiatt a jövőt mindenképpen a megújuló energiaforrások és a villamosenergia jelentik.
Érdemes kiemelnünk azt is, hogy a Föld lélekszáma folyamatosan növekszik, ezáltal egyre több energiára van szükségünk, ami miatt komoly technológiai fejlesztésekre van szükség – tehát egyre hatékonyabb energiakinyerés és -felhasználás szükséges.
A technológiai fejlődés azért kiemelkedően fontos ebben az egyenletben, mert önmagában az energia mennyiségével nincs probléma, hiszen a földet érő egyetlen órányi napsütés több energiát ad, mint amennyit az emberiség egy év alatt elhasznál. A probléma ehelyett inkább az, hogy az emberiség még nem képes kinyerni és felhasználhatóvá tenni ezt a hatalmas mennyiségű energiát.
Ha viszont a fejlődés üteme továbbra is fennmarad, és sikeresen megtörténik az átváltás a fosszilis energiáról a megújuló energiaforrásokra még azelőtt, hogy a globális felmelegedés miatt komoly problémákba ütköznénk, akkor az emberiség életszínvonala jelentős javulást ér el.
Ehhez azonban arra is szükség van, hogy az energiaipar mellett a többi magas prioritású iparág, mint például az élelmiszerhez és vízhez köthető szegmensek is tovább fejlődjenek, és lépést tudjanak tartani az egyre növekvő népesség igényeivel.
Ráadásul nem minden nemzet rendelkezik ugyanolyan lehetőségekkel, hiszen például az energiaipart tekintve Magyarországon nem teljesen ideálisak a természeti körülmények a leggyakoribb alternatív energiaforrások, a napenergia, szélenergia vagy éppen a vízenergia gyűjtéséhez. Szerencsére hazánk vezető országnak számít a geotermikus energia kinyerésében, hiszen a magyar alternatív energiatermelés több, mint 50 százalékát a geotermikus energia adja – ám nem minden nemzet van ilyen szerencsés helyzetben.
Mindezek a változások tehát csak globális szinten történhetnek meg, az emberiség teljes összefogásával, aminek az összehangolása korántsem egyszerű feladat. Ám a siker érdekében szükségszerű, és ha a legkedvezőbb forgatókönyv valósul meg, úgy sokkal tisztább és fejlettebb bolygón élhetünk majd a jövőben – energiahiány nélkül.
Az energiaipar szerepe különösen fontos lesz a jövőben, hiszen a modern civilizáció egyik alapkövéről beszélünk. Ehhez azonban rengeteg kihívással kell szembenéznünk a jelenben, amelyek közül az egyik legnagyobb kétségtelenül az, hogy a fosszilis energiaforrások (elsősorban a kőszén és a kőolaj) elősegítik az üvegházhatás, ezáltal a globális felmelegedés kialakulását. Erre a megoldást az jelenthet, ha minél nagyobb mértékben elhagyjuk a nem megújuló energiaforrásokat, és áttérünk a megújuló energiaforrások (víz, nap, szél, biomassza) termelésére, illetve felhasználására.
Ez azonban még sok időbe telhet, a globális felmelegedés mindeközben pedig egyre inkább valósággá válhat. Ahhoz azonban, hogy ezt a problémakört jobban megértsük, érdemes elolvasni az energiapiacról szóló betekintőinket, illetve a klímaváltozással és a jövővel kapcsolatos fYOUture rovatunkat.
