A földgáz felhasználása, összetétele, keletkezése és kitermelése

A földgáz kitermelése

Ehhez sok eszközre és eljárásra van szükségük, a termelő platformok felállításától kezdve a mélyfúrások kivitelezésén át a gyűjtővezetékek kiépítéséig.A földgázmezők feltárása rengeteg forrást, pénzt és időt emészt fel, ezért a kitermelő cégek arra törekednek, hogy minél nagyobb hatékonysággal találjanak kőolajat vagy földgázt.

Földünk felszínének nagy részét víz borítja, ezért elengedhetetlen, hogy a szárazföldi fúrások mellett (onshore) a part menti vizek alatt is megpróbáljanak földgázt találni (offshore). Az ilyen feltáró fúrásokhoz a tengerfenékhez rögzített vagy úszó fúrószigeteket használnak. 

A fúrás közben különböző keménységű és vastagságú kőzeteken kell áthatolnia a fúrónak, ezért a fúrófejet is folyamatosan cserélni kell annak függvényében, hogy mi mutatkozik a leghatékonyabb megoldásnak az adott kőzettípushoz. Mindezek ellenére ma már a földgáz kitermelése viszonylag egyszerűnek és problémamentesnek nevezhető, hiszen akár 10 ezer méteres mélységig is képesek eljutni a szakemberek.

Emellett az elektromos áramhoz képest a földgáz szállítása is hatékonyabban kivitelezhető nagy távolságra – nem beszélve a tárolhatóságáról.

Fontos azonban tudni, hogy a földgáz tiszta állapotában még nem alkalmas a felhasználásra, ehhez ugyanis meg kell változtatni az összetételét.

A földgáz összetétele

Mielőtt a gáz alkalmassá válna a mindennapi felhasználásra, egy folyadékkal keverik össze, aminek nyersolaj a neve. Ennek során a legtöbb mellékterméket kivonják belőle, mint például:

• Propán

• Etán

• Bután

Ennél azonban sokkal több gázból tevődik össze. Így fest pontosan a földgáz összetétele:

• Metán 97%

• Etán 0,919%

• Propán 0,363%

• Bután 0,162%

• Szén-dioxid 0,527%

• Oxigén 0-0,08%

• Nitrogén 0,936%

• Egyéb nemesgázok

A kivont melléktermékeket fel lehet használni máshol – a földgáz pedig majdnem elnyeri végső, a mindennapokban is felhasználható formáját.

Ezt azonban még egy fontos lépés előzi meg, hiszen a földgáz színtelen és szagtalan anyag, és bár nem mérgező, rendkívül gyúlékony. A balesetek elkerülése végett ezért szagosítják, hogy könnyen felismerhetővé tegyék a gázszivárgást. Ezek után kialakul a földgáz új összetétele – így jut el a végfelhasználókhoz.

A földgáz felhasználása

A földgáz felhasználhatósága meglehetősen széleskörű. Földgázt (is) használunk az alábbi folyamatokhoz:

• Áramtermelés

• Fűtés

• Hűtés

• Járművek hajtása

• Gyártás

Ezáltal a földgáz használható:

• Főzéshez

• Vízmelegítéshez

• Légkondicionáló berendezések működtetéséhez

• Ruhaszárításhoz

• Akár a tűz meggyújtásához is

A gáznak tökéletes égés esetén kék lángja van – mindenfajta káros égéstermék, korom vagy hamu nélkül.

Mivel nem megújuló energiaforrás, az emberiségnek a számítások alapján már csak 30-60 évre elegendő földgáztartaléka maradt.

Ezt követően nagy valószínűséggel a megújuló energiaforrások veszik át a földgáz szerepét, ilyen például a napenergia.

Konklúzió

A földgáz keletkezése nagyon lassú folyamat, évmilliók kellenek hozzá, valamint lebomló növényi és állati maradványok. Nem megújuló energiaforrás, ezért gyorsabban elfogy, mint amilyen gyorsan új keletkezne. A legfrissebb kalkulációk alapján már csak 30-60 évre elegendő földgáztartalékaink vannak.

A földgáz kitermelése viszonylag egyszerűnek és problémamentesnek mondható, de a tiszta állapota még nem alkalmas a mindennapi földgáz felhasználáshoz. Ehhez nyersolajat és szagosítót adnak hozzá, illetve kivonják a melléktermékeket – így jut el csőhálózatokon keresztül a végfelhasználókhoz.

A földgáz felhasználása rendkívül sokrétű lehet, az autók tankolásától kezdve a fűtésen és hűtésen át a villamosenergia előállításáig szinte mindenhez használható. Az amerikai energiafogyasztás mintegy 25 százalékát teszi ki.