A földgáz nem megújuló, szagtalan, színtelen, gyúlékony és nem mérgező szénhidrogén, amely az Eurostat szerint az EU energiafogyasztásának közel 25 százalékát teszi ki. Majdnem minden háztartás használja; a földgáz hatékonyan tárolható, sokkal hatékonyabban, mint a megújuló energiaforrások.
A kérdés az, miként tárolják ezt a hatalmas mennyiségű földgázt, mekkora a földgáztároló-kapacitás az Európai Unióban, és melyek a legelterjedtebb földgáztároló létesítmények?
A földgáz olyan árucikk, amely gyakorlatilag korlátlan ideig tárolható. A földgázról szóló cikkünk elmagyarázza, hogyan történik a földgáz feltárása, kitermelése és szállítása.
Mindez természetesen időbe telik. Ezért vásárolnak az országok többet, mint amennyire szükségük van: hosszú ideig tudják tárolni. Ha a világ sok földgázt tárol, ez az árak csökkenéséhez vezethet.
De mi határozza meg, hogy a tárolók tele vannak-e?
Ezek a leggyakoribb földgázárat befolyásoló tényezők, különösen az időjárás. Ha hideg a tél, a tárolók kiürülnek. Ha meleg a tél, kevesebb földgázt használunk, és a tárolók telítődnek.
A földgáz nemzetközi csővezetékhálózaton keresztül, vagy – ha ez nem lehetséges – tartályhajókon keresztül jut el a végső rendeltetési helyére. Amikor pedig megérkezik, nem azonnal lesz rá szükség: ekkor földgáztárolókba kerül.
Kétféle földgáztároló létezik:
A kettő közötti különbség a kézbesíthetőség.
Az alapterhelésű tároló a szezonális keresletet szolgálja ki. Az alapterhelési szállítási arányok alacsonyok – a földgáz naponta kitermelhető, de csak korlátozott mennyiségben. Ezzel szemben a csúcsterhelésű tároló rövid időszakokra nagy szállítási kapacitással rendelkezik. Ez egyfajta biztosítás az előre nem látható ellátási igények kiszolgálása végett.
A földgáz tárolására két módszer létezik:
Az LNG folyékony formában szállítható és tárolható, leginkább a tengereken szállítják. Sokkal kevesebb helyet foglal el, mint a gáznemű földgáz. A földgáz nagy részét földalatti gáztárolókban tárolják. De milyen tárolók léteznek?
Az LNG esetében léteznek olyan cseppfolyósított földgáztároló tartályok, amelyek képesek a gázt nagyon alacsony, -162 °C-os hőmérsékleten tárolni.
A földalatti gáztárolóknak pedig három fő típusa van:
A földgázt a földalatti tárolókba fecskendezik, és ahogy egyre több földgáz kerül bele, úgy nő a nyomás. Ez azt jelenti, hogy a földalatti létesítmény egyfajta nyomás alatt álló földgáztárolóvá válik.
A több földgáz nagyobb nyomást jelent, így a kitermelés könnyebb. Ha a földgázszint egy bizonyos szint alá csökken, nincs nyomás, így a kitermelés is nehézkes. Ezért mindig van egy bizonyos mennyiségű földgáz, amelyet soha nem lehet kitermelni.
A leggyakoribb földalatti földgáztárolók a kimerült gáztározók. Ezek teszik ki a teljes földalatti földgáztárolás 80-90 százalékát.
A Gas Infrastructure Europe által közzétett adatok szerint az EU működő tárolókapacitása 2018 végére 1 131 TWh (nagyjából 100 milliárd köbméter) volt.
Uniós szinten a tárolók az átlagos téli fogyasztás mindössze egyharmadát fedeznék, míg egyes országokban ez az arány kevesebb mint 10 százalék. A gáztárolók feltöltöttségi arányának országonkénti összehasonlítása csak akkor nyer értelmet, ha figyelembe vesszük a helyi gázfogyasztást is.
A földgáz az EU energiafogyasztásának közel 25 százalékát teszi ki. A földgáztárolást sok tényező befolyásolja:
A legfontosabb tényező kétségtelenül az időjárás. Ha hideg a tél, a tárolók üressé válnak. Ha meleg a tél, nem használunk annyi földgázt, és a tárolók telítődnek.
A földgáz tárolására két módszer létezik:
A leggyakoribb földalatti földgáztárolók a kimerült gáztározók. Ezek teszik ki a teljes földalatti földgáztárolás 80-90 százalékát.
A földgáz további felhasználási módjairól és egyéb tulajdonságairól a MET energiapiaci betekintőiben írunk.
