Card image
Fűtési rendszerek: a legjobb fűtési rendszerek összehasonlítása

Fűtési rendszerek: a legjobb fűtési rendszerek összehasonlítása

 
A fűtés az egyik legnagyobb költségelem, amelyet egy ingatlan használatakor fizetnünk kell, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen fűtésrendszerekkel működik az adott épület.

Ám a hőtermelés csupán egy tényező a sok közül, hiszen például az építmény hőmegtartása legalább olyan fontos. Ebből kifolyólag több olyan faktor is van, ami hatással lehet a fűtési számlára – a teljesség igénye nélkül a következők:

  • Az ingatlan szigetelése
  • A belső terek mérete
  • A hőleadó egységek típusa
  • A falakat körülvevő közeg
  • A fűtési rendszer

Emellett természetesen az is fontos, mennyibe kerül az adott fűtési megoldás kiépítése, hiszen lehet, hogy drága, de a töredékére csökkenti a havonta fizetendő összeget. Más esetekben pedig az olcsó kialakítás drága üzemeltetési és karbantartási költségekkel jár.

Az alábbiakban azokat a fűtési rendszereket és fűtésmegoldásokat mutatjuk be, amelyek Magyarországon a legelterjedtebbnek számítanak.

Az itthon népszerű fűtési megoldások

Hazánkban főleg a szilárd tüzeléssel, földgázzal, hőszivattyúval és elektromos fűtéssel működő rendszerek terjedtek el. Ezek a fűtésrendszerek más-más működési elv alapján termelnek hőt:

  • Szilárd tüzelésű rendszer – leginkább szilárd tüzelésű kazánnal
  • Földgázzal történő fűtés – leginkább gázkazánnal és gázcirkóval
  • Hőszivattyús fűtés – hőszivattyúval történik a fűtés
  • Elektromos fűtés – leginkább napelemmel történő elektromos áramtermelés

Utóbbihoz az elektromos kazánt is hozzávehetjük, de ez az opció csak a vállalatok számára elérhető.

Ahhoz, hogy eldöntsük, melyik a legjobb megoldás cégünk számára, érdemes kielemezni az összes fűtésfajta előnyeit és hátrányait, majd az így kapott információk alapján meghozni a befektetési döntést.

Fűtési rendszerek összehasonlítása

1. Szilárd tüzelés

A szilárd tüzelés a földgáz mellett a leggyakrabban alkalmazott fűtési rendszernek számít.

Szilárd tüzelés használatakor nincs szükség gázhálózatra a működtetéséhez, tehát lényegében bárhol beüzemelhető, de léteznek vegyes tüzelésű kazánok is, amelyek a szilárd és a gáz halmazállapotú tüzelőanyagokat is képesek hővé alakítani. Ma pedig már lehetőség van gázkazán és vegyestüzelésű kazán egy rendszerben történő alkalmazására is.

A szilárd tüzelésű rendszereket leginkább szénnel, pellettel, brikettel és fával használják.

Hatalmas előnye, hogy elterjedtsége miatt könnyű hozzá szakembert találni, használható környezetbarát módon is (ha kimondottan fa anyagokat tüzelünk), bárhol üzemeltethető, és igen könnyű a rendszer kezelése. Ám sajnos magas áron juthatunk hozzá a tüzelőanyaghoz, tehát a rendszer kiépítése mellett a működtetése is viszonylag költséges. Emellett a tüzelőanyagot tárolnunk is kell, valamint a nedvességtől védeni.

2. Gázfűtés

A gázfűtés valójában meleg vízzel adja le a hőt, ezt keringeti a fűtési rendszer az ingatlanban. Ám ahhoz, hogy a vizet felmelegítse, földgázt kell égetnünk egy központi kazánban.

Nagy előnye ugyanabban rejlik, mint a szilárd tüzelésű rendszernek: a központi fűtés kiépítésének köszönhetően rendkívül gyakori fűtés megoldássá vált, ezért könnyen találhatunk hozzá szakembert, könnyen működtethető és megbízható. Egyes rendszerei azonban (pl.: kombinált kazán) csak egyetlen feladatot képesek egyszerre ellátni: meleg vizet termelni vagy fűteni. Emellett pedig fontos megemlíteni, hogy a gázfűtés kiépítése engedélyhez kötött, ezért a szilárd tüzelésű rendszer többszörösébe is kerülhet a kialakítása, ha nem központi fűtésről van szó.

A gázfűtési rendszerek üzemeltetése azonban jóval kedvezőbb árú, mint a szilárd tüzelés, hiszen a tüzelőanyagokkal nem kell foglalkoznunk, a földgáz pedig az egyik legtisztább fosszilis tüzelőanyag.

3. Hőszivattyú

A hőszivattyú nagyon környezet- és pénztárcabarát megoldás, hiszen egyáltalán nincs károsanyag kibocsátása, mivel a környezet hőjét használja fel a fűtéshez. Ez lehet a talajvíz, a levegő vagy akár más geotermikus közeg is.

Használata rendkívül egyszerű és nem jár semmiféle – a szilárd tüzelésű rendszerhez hasonló – többletmunkával, lényegében gombnyomásra működik. Működtetése rendkívül kevés energiát igényel, ehhez képest pedig viszonylag magas hőleadása van. Ám a kiépítéséhez komolyabb befektetésre van szükség, mert viszonylag költséges a kialakítása, illetve hosszú maga a telepítési folyamat is. Egyes esetekben pedig engedélyköteles (pl.: geotermikus hőszivattyú).

Mindezek ellenére a hőszivattyús fűtési rendszerbe történő befektetés jó megoldás lehet, hiszen környezetbarátsága miatt rengeteg támogatás érhető el a piacon, amivel jelentősen lecsökkenhet a befektetéséhez szükséges keretösszeg.

4. Napelemes elektromos fűtés

Az elektromos fűtés egyre népszerűbbé válik, főleg napelemekkel kombinálva.

A modern fűtési rendszerek között kétségtelenül ez a legismertebb megoldás, hiszen a használatával rendkívül alacsony fűtési számla érhető el. Sajnos újdonsága és technológiai fejlettsége miatt még nem olyan elterjedt, ezért – üzemeltetésével ellentétben – igen magas költséggel jár a kialakítása.

Ám ugyanaz az előnye, mint az előbb említett hőszivattyús rendszernek: rendkívül sok támogatás és pályázat érhető el hozzá, amivel akár teljes egészében finanszírozhatjuk a napelemes rendszer bevezetését.

A napsütéses órák száma azonban problémát okozhat. Télen jelentősen lecsökken a nappalok hossza, és jellemzően ekkor is borult, felhős az ég, ezáltal a napelem nem képes annyi áramot termelni, amennyi elég lenne a fűtéshez. Célszerű lehet tehát más fűtésrendszerrel kombinálni vagy olyan korszerű, modern paneleket vásárolni, amelyek még 50 százalékos kihasználtság mellett is bőven elegendő áramot képesek termelni ahhoz, hogy az árnyékos napokon is biztosítsák az ingatlan fűtését.

Mindenképpen érdemes lehet tehát napelemes rendszerbe fektetni: bonyolultsága, hatalmas bekerülési költsége és kiszámíthatatlansága ellenére rendkívül jó fűtési megoldásnak számít, a 21. század talán legjobb fűtés rendszere.

Konklúzió

Magyarországon a gáz- és szilárd tüzelésű fűtési rendszerek a legelterjedtebb fűtés fajták, ám a hőszivattyús és napelemes rendszerek – bár kevésbé terjedtek még el – jóval nagyobb megtérülést képesek eredményezni hosszú távon.

A modern fűtési rendszerek telepítése előtt azonban helyszíni felmérésre és tervezésre van szükség, mert előfordulhat, hogy az adott megoldásokat (pl.: földkollektoros hőszivattyút vagy napelemet) nem lehet telepíteni, mivel a hőszivattyú esetében nincs hozzá elég hely (a

kiépítéshez szükséges területen nem lehetnek fák vagy építmények). A napelemekhez pedig olyan tetőszerkezet szükséges, ami elbírja a paneleket – ráadásul a nap felé kell állniuk.

Egyik korszerű fűtési rendszerről sem jelenthetjük ki tehát, hogy jobb mint a többi. A legjobb fűtési rendszer kialakításához ismernünk kell a vállalat igényeit, rövid- és hosszú távú céljait és befektetési keretösszegét, hiszen csak így választható ki a leginkább személyre szabott megoldás.

Ha még több információra lenne szüksége a döntéshez, olvasson tovább a korszerű fűtési módokról a MET fYOUture rovatában!