Magyarország energiatermelése és fogyasztása, erőművei (2020)
A villamosenergia rendkívül fontos nem csak Magyarország, hanem az egész világ számára. Az utóbbi 10 évben a villamosenergia-termelés Magyarországon – leginkább a szabályozás változása miatt – negyedével csökkent, de a fotovoltaikus (napelem) rendszereknek hála azért láthatunk javulást.
A termelést a magyarországi erőművek végzik. Ahhoz azonban, hogy tudjuk, importra szorul-e az ország, vagy akár exportálni is képes, meg kell ismernünk, hogy mekkora Magyarország áramtermelése és energiafelhasználása. Ebben többek között a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) lesz segítségünkre, hiszen minden évben publikálják az előző év termelési és fogyasztási statisztikáit.
Ezenkívül a cikk megmutatja, melyek a legnagyobb erőművek Magyarországon, hogyan alakulnak a tőzsdei árak régiós szinten – és milyen szerepe van ebben a komplex rendszerben a MET Csoportnak.
Magyarország energiafogyasztása
Magyarország villamosenergia-felhasználása 2019-ben 45,4 TWh volt. Ebben nincs jelentős változás 2018-hoz képest.
Érdemes külön is megvizsgálni a lakossági és a versenypiac magyarországi összfogyasztását, mert jelentős különbség mutatkozik közöttük. Az adatokat 3 kategóriába lehet sorolni:
- ESZ (egyetemes szolgáltatás)
- Versenypiac
- Hálózati veszteség és erőművi felhasználás
1. Egyetemes szolgáltatás (lakossági piac)
Ez a szektor felel a teljes magyarországi energiafogyasztás mintegy 26 százalékáért. Számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy a 45,4 TWh összefogyasztásból 11,7 KWh történik ebben a szektorban. Fontos megjegyezni, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak lehetősége van választani: vagy az egyetemes szolgáltatás keretein belül, szabályozott árakon vásárol, vagy versenypiaci szerződést köt; ugyanakkor a Telekom kivonulásával minimális lett a szabadpiacról vételező lakosság aránya.
2. Versenypiac
A versenypiachoz köthető a legtöbb villamosenergia-fogyasztás, ami az összfogyasztás mintegy 59 százalékát teszi ki. Ez számokban kifejezve 26,9 TWh-t jelent a 45,4-ből.
3. Hálózati veszteség és erőművi felhasználás
Bár főleg Magyarország erőművei felelnek a villamosenergia előállításáért, a működtetésük is sok energiát igényel. Az összfogyasztás részét képezi a villamosenergia szállítása közbeni veszteség is, így az összfogyasztás mintegy 15 százaléka- az erőművekhez és a hálózati veszteséghez köthető.
Magyarország villamosenergia-fogyasztása (45,4 TWh) tehát ebből a három kategóriából tevődik össze (11,7 TWh + 26,9 TWh + 6,8 TWh).
Vajon mekkora az energiatermelés? Mielőtt rátérnénk, érdemes megismerni, hogy hazánkban mely létesítmények felelnek az energia előállításáért.
Erőművek Magyarországon
Az erőművek villamosenergia termelésére szolgáló létesítmények. Az erőművek fajtái:
-
Hőerőművek
-
Atomerőművek
-
Vízerőművek
-
Szélerőművek
-
Geotermikus erőmű
-
Naperőmű
A listát még lehetne folytatni, hiszen léteznek más fajták is (például hulladékerőmű). Erről szó esik majd a “Magyarország energiatermelése” részben.
Íme a nagyobb erőművek Magyarországon (a teljesség igénye nélkül):
-
Paksi atomerőmű
-
Mátrai Erőmű
-
Komlói Fűtőerőmű
-
Tatabányai Hőerőmű
-
Pécsi Hőerőmű
-
Tisza I. Vízerőmű
-
Csepeli Gázturbinás Erőmű
-
Dunamenti Hőerőmű
-
Kispesti Erőmű
-
Kelenföldi FIAT Gázturbina
-
Győri I. Fűtőerőmű
Forrás: Wikipedia
Magyarország energiatermelése
A primer energiának körülbelül egyharmadát fordítjuk villamosenergia-előállításra. A 45,4 TWh energiafogyasztás mellett Magyarország energiatermelése 2019-ben 33,1 TWh volt. Ez 2 TWh-val több, mint 2018-ban.
Magyarország áramtermelése leginkább a Paksi Atomerőműben történik. A többit főleg szén- és gáztüzelésű erőművek, illetve a feltörekvő megújuló energiatermelés (ez 2008 óta a duplájára emelkedett, 4,19%-ról 8,48%-ra) biztosítja.
Az össztermelés így oszlik meg kategóriánként:
-
49% — Paks
-
27% — gáz
-
12% — szén
-
11% — megújuló, ezen belül:
-
5% — biomassza
-
3% — nap
-
2% — szél
-
1% — hulladékhasznosítás
-
Forrás: Wikipedia
Ez tehát azt jelenti, hogy a nukleáris energiatermelés még mindig jóval nagyobb arányt képvisel, mint az utána következő energiatermelési kategóriák. Érdekesség, hogy a Paksi Atomerőmű kihasználtsága 90 százalék körüli, míg a többi magyar erőmű kihasználtsága – az aktuális piaci árak és a szabályozási feltételek függvényében – széles skálán mozog.
A környező államoktól olcsóbban tud Magyarország áramot vásárolni. A villamosenergia-termelés Magyarországon ugyanis alacsonyabb, mint a fogyasztás (körülbelül kétharmada a teljes termelés az összfogyasztásnak), ezért importra szorulunk.
Az áram ára nem mindenhol ugyanannyi, ezért érdemes onnan importálni, ahol olcsóbb – és oda exportálni, ahol drágább. A magyar tőzsdei (HUPX, HUDEX) árak az elmúlt évben körülbelül 10-13 EUR/MWh magasabban alakultak, mint a németországi villamosenergia-árak.
Más energiaforrások – például a földgáz – áráról írtunk már korábban ebben a cikkünkben.
Magyarország, illetve a kelet-közép-európai térség áramellátása sokat változott az elmúlt időszakban. Míg korábban Magyarország importált áramot Ukrajnából, Romániából és Szerbiából is, mára mindhárom ország exportőrből importőrré vált, vagyis Magyarország exportál oda áramot.
Más a helyzet Szlovákiában és Ausztriában, hiszen ezen országokban a magyarországinál alacsonyabb a villamosenergia ára – ám a szűkös határkapacitások miatt sajnos ezen irányokból nem tud több áram hazánkba érkezni.
Az áramkereskedelem felé nyitás azt is jelenti, hogy a korábban csak gázkereskedő MET Csoport integrált kereskedőházzá vált, lefedve a teljes gáz- és áramkereskedelmi értékláncot a dél-kelet-európai és a kelet-közép-európai régióban.
Konklúzió
Magyarország villamosenergia-felhasználása 2019-ben 45,4 TWh volt. Az áramfogyasztás mellett Magyarország energiatermelése (áram) 33,1 TWh volt 2019-ben. Ez pontosan 2 TWh-val több, mint 2018-ban (31,1 TWh).
Magyarország villamosenergia-ellátása nagyban függ a magyar erőművektől, amelyek közül kiemelkedik a Paksi Atomerőmű – ez adja az össztermelés 49 százalékát.
A szomszédos államokat tekintve korábban Magyarország importált áramot Romániából, Ukrajnából, és Szerbiából is, mára azonban mindhárom ország importőrré vált: ez azt jelenti, hogy Magyarország exportál számukra. Ami Ausztriát és Szlovákiát illeti, ott a villamosenergia ára alacsonyabb, mint Magyarországon – de a szűkös határkapacitások miatt onnan nem tud több áram érkezni.
2014 óta a MET Csoport is jelen van a villamosenergia-piacon termelőként és kereskedőként.
A villamosenergia mellett érdemes a földgáz felhasználásával és árával kapcsolatban is tájékozódni, hiszen ez az egyik legfontosabb nem-megújuló energiaforrás.
