Magyarország energiatermelése és fogyasztása, erőművei (2020)

2020. 05. 29.

Magyarország energiatermelése

A villamosenergia rendkívül fontos nem csak Magyarország, hanem az egész világ számára. Az utóbbi 10 évben a villamosenergia termelés Magyarországon - leginkább a szabályozás változása miatt - negyedével csökkent, de a fotovoltaikus (napelem) rendszereknek hála azért láthatunk javulást.

A termelést a magyarországi erőművek végzik. Ahhoz azonban, hogy tudjuk, importra szorul-e az ország, vagy akár exportálni is képes, meg kell ismernünk, hogy mekkora Magyarország áramtermelése és energiafelhasználása. Ebben többek között a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) lesz segítségünkre, hiszen minden évben publikálják az előző év termelési és fogyasztási statisztikáit.

Ezenkívül a cikk megmutatja, melyek a legnagyobb erőművek Magyarországon, hogyan alakulnak a tőzsdei árak régiós szinten – és milyen szerepe van ebben a komplex rendszerben a MET Csoportnak.

Magyarország energiafogyasztása

Magyarország energiafelhasználása 2019-ben 45,4 TWh volt. Ebben nincs jelentős változás 2018-hoz képest.

Érdemes külön is megvizsgálni a lakossági és a versenypiac magyarországi összfogyasztását, mert jelentős különbség mutatkozik közöttük. Az adatokat 3 kategóriába lehet sorolni:

  • ESZ (egyetemes szolgáltatás)
  • Versenypiac
  • Hálózati veszteség és erőművi felhasználás

1. Egyetemes szolgáltatás (lakossági piac)

Ez a szektor felel a teljes magyarországi energiafogyasztás mintegy 26 százalékáért. Számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy a 45,4 TWh összefogyasztásból 11,7 KWh történik ebben a szektorban. Fontos megjegyezni, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak lehetősége van választani: vagy az egyetemes szolgáltatás keretein belül, szabályozott árakon vásárol, vagy versenypiaci szerződést köt; ugyanakkor a Telekom kivonulásával minimális lett a szabadpiacról vételező lakosság aránya.

2. Versenypiac

A versenypiachoz köthető a legtöbb villamosenergia fogyasztás, ami az összfogyasztás mintegy 59 százalékát teszi ki. Ez számokban kifejezve 26,9 TWh-t jelent a 45,4-ből.

3. Hálózati veszteség és erőművi felhasználás

Bár főleg Magyarország erőművei felelnek a villamosenergia előállításáért, a működtetésük is sok energiát igényel. Az összfogyasztás részét képezi a villamosenergia szállítása közbeni veszteség is, így az összfogyasztás mintegy 15 százaléka- az erőművekhez és a hálózati veszteséghez köthető.

Magyarország villamos energia fogyasztása (45,4 TWh) tehát ebből a három kategóriából tevődik össze (11,7 TWh + 26,9 TWh + 6,8 TWh). 

Vajon mekkora az energiatermelés? Mielőtt rátérnénk, érdemes megismerni, hogy hazánkban mely létesítmények felelnek az energia előállításáért.

Erőművek Magyarországon

Az erőművek villamosenergia termelésére szolgáló létesítmények. Az erőművek fajtái:

  • Hőerőművek

  • Atomerőművek

  • Vízerőművek

  • Szélerőművek

  • Geotermikus erőmű

  • Naperőmű

A listát még lehetne folytatni, hiszen léteznek más fajták is (például hulladékerőmű). Erről szó esik majd a “Magyarország energiatermelése” részben.

Íme a nagyobb erőművek Magyarországon (a teljesség igénye nélkül):

  • Paksi atomerőmű

  • Mátrai Erőmű

  • Komlói Fűtőerőmű

  • Tatabányai Hőerőmű

  • Pécsi Hőerőmű

  • Tisza I. Vízerőmű

  • Csepeli Gázturbinás Erőmű

  • Dunamenti Hőerőmű

  • Kispesti Erőmű

  • Kelenföldi FIAT Gázturbina

  • Győri I. Fűtőerőmű

    erőművek Magyarországon

Forrás: Wikipedia

 

Magyarország energiatermelése

A primer energiának körülbelül egyharmadát fordítjuk villamosenergia-előállításra. A 45,4 TWh energiafogyasztás mellett Magyarország energiatermelése 2019-ben 33,1 TWh volt. Ez 2 TWh-val több, mint 2018-ban.

Magyarország áramtermelése leginkább a Paksi Atomerőműben történik. A többit főleg szén- és gáztüzelésű erőművek, illetve a feltörekvő megújuló energiatermelés (ez 2008 óta a duplájára emelkedett, 4,19%-ról 8,48%-ra) biztosítja.

villamosenergia termelés Magyarországon

Az össztermelés így oszlik meg kategóriánként:

  • 49% — Paks

  • 27% — gáz

  • 12% — szén

  • 11% — megújuló, ezen belül:

    • 5% — biomassza

    • 3% — nap

    • 2% — szél

    • 1% — hulladékhasznosítás

Forrás: Wikipedia
 

Ez tehát azt jelenti, hogy a nukleáris energiatermelés még mindig jóval nagyobb arányt képvisel, mint az utána következő energiatermelési kategóriák. Érdekesség, hogy a Paksi Atomerőmű kihasználtsága 90 százalék körüli, míg a többi magyar erőmű kihasználtsága - az aktuális piaci árak és a szabályozási feltételek függvényében - széles skálán mozog.

A környező államoktól olcsóbban tud Magyarország áramot vásárolni. A villamosenergia termelés Magyarországon ugyanis alacsonyabb, mint a fogyasztás (körülbelül kétharmada a teljes termelés az összfogyasztásnak), ezért importra szorulunk.

Az áram ára nem mindenhol ugyanannyi, ezért érdemes onnan importálni, ahol olcsóbb – és oda exportálni, ahol drágább. A magyar tőzsdei (HUPX, HUDEX) árak az elmúlt évben körülbelül 10-13 EUR/MWh magasabban alakultak, mint a németországi villamosenergia-árak. 

Más energiaforrások - például a földgáz - áráról írtunk már korábban ebben a cikkünkben.

Magyarország, illetve  a kelet-közép-európai térség áramellátása sokat változott az elmúlt időszakban. Míg korábban Magyarország importált áramot Ukrajnából, Romániából és Szerbiából is, mára mindhárom ország exportőrből importőrré vált, vagyis Magyarország exportál oda áramot.

Más a helyzet Szlovákiában és Ausztriában, hiszen ezen országokban a magyarországinál alacsonyabb a villamosenergia ára – ám a szűkös határkapacitások miatt sajnos ezen irányokból nem tud több áram hazánkba érkezni.

Az áramkereskedelem felé nyitás azt is jelenti, hogy a korábban csak gázkereskedő MET Csoport integrált kereskedőházzá vált, lefedve a teljes gáz- és áramkereskedelmi értékláncot a dél-kelet-európai és a kelet-közép-európai régióban.

Konklúzió

Magyarország villamosenergia-felhasználása 2019-ben 45,4 TWh volt. Az áramfogyasztás mellett Magyarország energiatermelése (áram) 33,1 TWh volt 2019-ben. Ez pontosan 2 TWh-val több, mint 2018-ban (31,1 TWh).

Magyarország villamosenergia-ellátása nagyban függ a magyar erőművektől, amelyek közül kiemelkedik a Paksi Atomerőmű – ez adja az össztermelés 49 százalékát.

A szomszédos államokat tekintve korábban Magyarország importált áramot Romániából, Ukrajnából, és Szerbiából is, mára azonban mindhárom ország importőrré vált: ez azt jelenti, hogy Magyarország exportál számukra. Ami Ausztriát és Szlovákiát illeti, ott a villamosenergia ára alacsonyabb, mint Magyarországon – de a szűkös határkapacitások miatt onnan nem tud több áram érkezni.

2014 óta a MET Csoport is jelen van a villamosenergia-piacon termelőként és kereskedőként..

A villamosenergia mellett érdemes a földgáz felhasználásával és árával kapcsolatban is tájékozódni, hiszen ez az egyik legfontosabb nem-megújuló energiaforrás.