Card image
A szén-monoxid (CO) keletkezése, a mérgezés okai és megelőzése
Bezár close

A szén-monoxid (CO) keletkezése, a mérgezés okai és megelőzése

 
A szén-monoxiddal (CO) legtöbbször negatív kontextusban találkozunk. Pedig nem csak káros tulajdonságai vannak, hiszen a vegyipar egyik fontos alapanyaga. A káros, vagy sokszor emberi életekbe kerülő hatásait pedig teljes egészében ki lehet szűrni, illetve meg lehet előzni – nem csak a mindenki által jól ismert szén-monoxid mérő műszerrel.

Ehhez azonban fontos megismerni, miként történik a szén-monoxid keletkezése, mitől alakulhat ki szén-monoxid mérgezés, melyek a pontos tünetei, és hogyan előzhető meg a háztartásokban vagy gyárakban használt gázüzemű, vagy egyéb fűtésre használt eszközök ellenőrzésével, rendszeres karbantartásával.

Szén-monoxid keletkezése

A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, íztelen gáz (szobahőmérsékleten). Szénvegyületek égésekor keletkezik kisebb vagy nagyobb mennyiségben, attól függően, hogy azok mennyire tökéletlenül égnek el. Tökéletes égés esetén a különböző szénvegyületekből nem marad más, mint hamu.

Tökéletlenné akkor válik az égés, ha nincs elég oxigén az összes komponens oxidációjához, így további éghető égéstermék keletkezik – szerves anyagok esetében például szén, a szénvegyületek esetében pedig szén-monoxid.

Sűrűsége nagyon hasonló – bár kisebb –, mint a levegőé, és az olvadás-, illetve forráspontjukban sincs lényeges eltérés.

Sokan nem tudják, de üzemanyagként is használható – éppen ezért előszeretettel használják a vegyiparban. Magának a CO-nak – ha levegővel és tökéletes körülmények között ég – a földgázhoz hasonlóan kék színű lángja van.

Amiről azonban a szén-monoxidot a legtöbben ismerik, az nem más, mint az emberi szervezet számára erősen mérgező hatása.

Szén-monoxid mérgezés

A szén-monoxid belégzése súlyos, akár halálos végkimenetelű is lehet az ember számára – nem csoda, hogy az egyik leggyakoribb háztartási balesetnek számít a szén-monoxid mérgezés.

Mivel színtelen és szagtalan, rendszerint csak akkor válik érzékelhetővé, amikor már késő. A szénmonoxid mérgezés tünetei közé tartozik a szédülés, émelygés, fejfájás és látás-, illetve hallásképesség csökkenés. Emellett zavartság, nyugtalanság, kábulás és hányás is kísérheti. Ezután izomgörcsök jelentkeznek először csak a végtagokban, majd a test egészében. Extrémebb esetben mindezt eszméletvesztés, izomellazulás, légzésbénulás és fulladás követi.

Ha pedig kis mennyiségben, de tartósan jut be a szervezetbe, akkor csökkenti a keringést, és növeli a szívinfarktus kockázatát.

Szén-monoxid mérgezés esetén az első és legfontosabb teendő, hogy a sérültet szabad levegőhöz juttassuk, ezáltal megszüntessük a szén-monoxid okozta tüneteket. Sokan azt hiszik, hogy az egyes háztartásokban, üzemekben vagy gyárakban a szén-monoxid mérgezést a nyitott ablakokon visszaáramló CO gáz okozza, pedig a legtöbb esetben teljesen más oka van.

A szén-monoxid mérgezés okai és ellenszere

A CO-mérgezést a legtöbb esetben az okozza, hogy a különböző szénvegyületek nem tökéletesen égnek el, így melléktermékként szén-monoxid keletkezik.

Emellett a gyárakban és főként a háztartásokban rendszerint rossz a levegőellátás. Ez azt jelenti, hogy a különböző gázüzemű gépek elszívják az oxigént, így a gáz már nem tökéletesen ég el. A helyzetet jelentősen súlyosbíthatja, ha az épületben bármilyen elszívó berendezés működik.

Ezen okok miatt tehát a szén-monoxid nem visszakerül az épületbe vagy lakásba, hanem az ott használt gázkészülékekben keletkezik az oxigénhiány miatt.

A leggyakoribb okok:

  • Rossz állapotú kémény
  • Cirkóberendezés meghibásodása
  • Belső levegőt használó fűtőberendezés használata hermetikusan lezárt térben
  • Kipufogógáz felhalmozódása (például: autóból, zárt térben)

 

Ezeket okozhatja szinte bármely háztartási vagy ipari készülék, amely gázzal fűt, hűt, melegít, süt, vagy közlekedési eszköz, amely belsőégésű motort használ.

Mivel a földgáz napjaink leggyakrabban használt energiahordozója, nem nehéz belátni, hogy rengeteg cég és háztartás van veszélyben. A fenti okokból pedig világosan következik, hogy a szén-monoxid balesetek zöme télen történik.

A kérdés az, miként előzhető meg!

A szén-monoxid-mérő minden gyárban, üzemben, cégnél és háztartásban kötelező, ha a fenti okok bármelyike fennállhat. A nyitott égésterű berendezések helyett a zárt égésterű gázkészülékek használata is megelőzi a problémát.

A gázzal működő berendezések helyett akár villamosenergia is használható (például gáztűzhely helyett villanytűzhely), így nem kell attól tartani, hogy a gáz elégetése nem lesz tökéletes. Az elszívó berendezések esetében pedig nagyon fontos, hogy megfelelően legyenek reteszelve.

De a legfontosabb talán mind közül a megfelelő légellátás biztosítása, a különböző lakásszellőzési módszerek és berendezések alkalmazásával, hogy mindig elegendő oxigén legyen az épületben.

Konklúzió

A szén-monoxid színtelen, szagtalan, a levegőnél könnyebb gáz. Üzemanyagként is funkcionál, ezért a vegyiparban előszeretettel használják.

A legtöbben azonban mérgező hatásáról ismerik: nem telik el úgy téli szezon, hogy ne hallanánk különböző balesetekről, amikor emberi életeket követelt a nem megfelelő légellátás biztosítása és a szén-monoxid felhalmozódása.

A megoldást a megfelelő oxigén-ellátás, a zárt égésterű gázberendezések előnyben részesítése a nyitott égésterűekkel szemben, valamint legalább egy szénmonoxid-érzékelő műszer beszerelése jelenti. Ez utóbbi azonban nem a CO-mérgezés kiváltó okait szünteti meg, csupán azt jelzi, ha már baj van. Érdemes tehát olyan megoldást választani a cikkben szereplő alternatívák közül, amely a probléma gyökerét szünteti meg.