Villamosenergia: előállítása és termelése Magyarországon
Az energiaipar a gazdaság egyik fő motorja, a civilizáció alappillére. Az egyik legösszetettebb rendszerről van szó, hiszen minden fizikai testnek energiára van szüksége ahhoz, hogy változást produkáljon – ezáltal szinte minden iparág az energiaiparra támaszkodik.
Az energiapiac egyik legfontosabb szegmense pedig nem más, mint a villamosenergia-ipar.
Mit érdemes tudni a villamosenergiáról, miként történik a villamosenergia előállítása, és hogyan fest Magyarország villamosenergia-termelése napjainkban?
A villamosenergia
A villamosenergia-termelés a nehézipar egyik legfontosabb ága, a szerepe pedig folyamatosan növekszik az elektromos eszközök és a megújuló energiaforrások terjedése miatt. A villamosenergia szállítására középfeszültségű vagy nagyfeszültségű szabadvezetékeket használnak, amiknek az anyaga alumínium, acél-alumínium és vörösréz kombinációja.
Az elektromos áram döntő többségét erőművekben állítják elő, amely során a 11.000 voltos váltóáramú feszültséget – transzformátorok segítségével – 200.000–750.000 volttá alakítják, és így továbbítják a távvezetékekkel. A villamosenergia útja a végfelhasználókig azonban még a szállítás előtt megkezdődik.
Villamosenergia előállítása
Villamosságot többféleképpen is előállíthatunk attól függően, hogy milyen eszköz termeli az áramot.
A leggyakoribb megújuló energiaforrás, a szélerőmű például úgy gerjeszt áramot, hogy a több tíz méteres lapátok a szél hatására forogni kezdenek, így magukkal forgatják a turbina tengelyét is, amely egy hajtóműhöz van csatlakoztatva. A hajtómű feladata, hogy felgyorsítsa a mozgást, ezáltal jóval nagyobb energiatermelést tegyen lehetővé. A gondolában található tengely egy tengelykapcsolón keresztül kapcsolódik a generátorhoz, amely a mozgási energiát villamosenergiává alakítja.
Nagyításhoz kattintson a képre!
A hagyományos erőművek már más működési elven alapulnak – attól függően, hogy milyen erőműről beszélünk. A legtöbb erőműben fosszilis energiaforrásokat égetnek el (szén, kőolaj, földgáz), ebből pedig gőz keletkezik. A gőzt egy turbinához hajtják, amelyhez a villamosenergiát fejlesztő generátor is kapcsolódik. A generátor hasonló elvek alapján működik, mint a szélerőmű esetében.
Az erőművek fontos szerepet játszanak az üzleti és a lakossági villamosenergia előállításában is.
Magyarország villamosenergia termelése
Magyarország villamosenergia-felhasználása 2020-ban 45,13 TWh volt, ami alig tér el a 2019-es 45,4 TWh-tól.
A magyar villamosenergia-fogyasztást három kategóriába sorolhatjuk:
- ESZ (egyetemes szolgáltatás)
- Versenypiac
- Hálózati veszteség és erőművi felhasználás
A 45 TWh-ból körülbelül 11-12 KWh fűződik az egyetemes szolgáltatásokhoz, ami a teljes fogyasztás nagyjából 25 százalékát teszi ki. Azok a felhasználók, akik egyetemes szolgáltatásra jogosultak, általában választhatnak, hogy szabályozott áron vásárolnak, vagy inkább versenypiaci szerződést kötnek.
A versenypiacon történik a fogyasztás legnagyobb része, közel 60 százalék, ami körülbelül 27 TWh-t jelent évről évre.
Az erőművek fogyasztják el a teljes energia 15 százalékát, mintegy 7 TWh-t, hiszen a működtetésük rendkívül energiaigényes. Az erőművek azonban visszatermelik az elfogyasztott villamosenergiát, és 2020-ban az összfelhasználás körülbelül háromnegyedét termelték ki: 33,45 TWh-t.
Magyarországon az alábbi kategóriákba sorolhatóak az erőművek:
- Atomerőmű
- Hőerőmű
- Vízerőmű
- Szélerőmű
- Naperőmű
- Geotermikus erőmű
Az áramtermelés az alábbiak szerint alakul:
- 49% — Paks
- 27% — gáz
- 12% — szén
- 11% — megújuló, ezen belül:
- 5% — biomassza
- 3% — nap
- 2% — szél
- 1% — hulladékhasznosítás
A nukleáris energia, illetve a fosszilis energiaforrások tehát még mindig hatalmas részét teszik ki a teljes magyar termelésnek, de az arányok az elkövetkező években folyamatosan változnak majd a megújuló energiaforrások javára.
Konklúzió
A villamosenergia-termelés az egyik legfontosabb iparág, a szerepe egyre csak növekszik. Míg korábban fosszilis energiaforrások elégetésével történt az előállítása, ma már rengeteg megújuló energia áll rendelkezésre a technológiai fejlődésnek köszönhetően.
A magyar villamosenergia-termelés egyelőre főleg a nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik, ám az Európai Unió kvótarendszere és szigorú előírásai miatt szép lassan minden tagállam átáll a megújuló energiaforrások használatára – ez pedig nagyban hozzájárul majd bolygónk tisztább jövőjének eléréséhez.
