A struktúraváltás és hatékonyság növekedése miatt egész Európában és Magyarországon is csökkent az utóbbi időben az energiaigény, de a villamosenergia-felhasználás középtávon ismét emelkedhet az egyre több elektronikus megoldás következtében. A megújulók térnyerése miatt a gázüzemű erőművek szerepe is átalakul - mondta Molnár Gábor, a MET Power üzletfejlesztési szakértője. 

Egyes elemzések szerint a világban szinte mindenhol növekedik a GDP, az áram iránti kereslet ugyanakkor csökken. Ennek a jelenségnek alapvetően két oka van - véli Molnár Gábor a MET Power üzletfejlesztési szakértője. Az egyik, hogy egyfajta strukturális áthelyeződés figyelhető meg Európában az ipari termelés felől a szolgáltatások irányába, ami azt jelenti, hogy a GDP megtermeléséhez nincs szükség annyi energiára, mint korábban. A másik fontos tényező pedig a hatékonyság növekedése, amire sok energiát fektettek az utóbbi időben Európában és ennek meg is van az eredménye. Például egy új épületnek az energiaigénye ma körülbelül 40 százalékkal alacsonyabb, mint 20 évvel ezelőtt és az autók fogyasztása is nagyságrendileg harmadával csökkent ebben az időszakban. Ezeknek a hatásoknak az eredője határozottan abba az irányba mutat, hogy a teljes energiaigény csökken. Az áram iránti kereslet is 4-5 százalékkal esett vissza az elmúlt tíz évben, de a teljes energiaigényt nézzük - a fűtéssel és közlekedéssel együtt - akkor ez a csökkenés 10 százalék fölött van. A hatékonyságnövekedésnek nagyon nagy szerepe van ebben - mondta a szakértő. 

A közeljövőben a teljes energiaigény valamelyest tovább csökken majd a fűtés és a közlekedés miatt, de az áram esetében a stagnálás, vagy az enyhe növekedés váltja majd fel az eddigi csökkenő trendet. A hatékonyság növekedése mellett ugyanis van egy másik meghatározó trend is, nevezetesen, hogy egyre több eszközt hajtunk majd meg villamos energiával, ami plusz keresletet generál az áram iránt - mondta a MET Power szakértője. Jó példa erre a Tesla, amely 2015-ben még 50 ezer autót gyártott évente, 2018-ra ugyanakkor ez a szám felugrik félmillióra. Ha ezek a tényezők összeadódnak az évek során, akkor az jelentős keresletnövekedést generál középtávon.   

Magyarországon is hasonló jelenség figyelhető meg Molnár Gábor szerint, az ipari kereslet itt is jelentősen visszaszorult, de ha csak az áramot nézzük, akkor elmondható, hogy a kereslet fokozatosan visszakapaszkodik a válság előtti szintre.  Magyarország számára jó hír például, hogy a tetőre szerelhető háztartási napelem-megoldások robbanásszerűen terjednek. Ezek beépített teljesítménye az utóbbi 3-4 év alatt gyakorlatilag a semmiből érte el a 130 megawattot, ami egy kisebb méretű hagyományos erőmű teljesítményének felel meg. A növekedés tehát jelentős és nem csak a háztartási méretű naperőműveknél, hanem a sokkal nagyobb méretű naperőműparkoknál is. A szakértő szerint ez a trend folytatódni fog, sőt Magyarországon a jelenlegi kezdeti szakasz után egy jóval látványosabb növekedés is valószínűsíthető és a megújulók terjedése Magyarországon nagyon erős lesz. 

A villamosenergia iránti kereslet alakulása rányomja a bélyegét a gáz iránti keresletre is. Európában a villamosenergia-termelés 20-25 százalékát adják a gázos erőművek. Fontos, hogy az olcsón termelő megújuló megoldások miatt ezek az erőművek egyre inkább kiszorulnak a folyamatos termelésből, ugyanakkor a szabályozhatóság miatt nélkülözhetetlenek és segítségükkel ki lehet egyensúlyozni a villamosenergia-rendszert. Molnár Gábor szerint az ellátásbiztonság szempontjából továbbra is kihagyhatatlanok lesznek ezek az erőművek. A folyamatos termelésből egyfajta szerepváltáson megy keresztül ez az erőműpark jelenleg szerte Európában és egyre inkább ellátásbiztonsági tényezővé válnak. 

A földgáz iránti keresletben egy jelentős tételt a lakossági felhasználás tesz ki, ez pedig rövid távon nem csökken majd olyan mértékben, mint az ipari felhasználás esetén. Molnár Gábor szerint ugyanakkor minden az áraktól függ. Magyarországon van egy vállalás az Európai Unió felé, amely szerint 2020-ra 14,65 százalékot kell elérni a megújulók felhasználásában. A szakértő szerint ebben a tekintetben jól áll az ország, jelenleg 10-11 százalék környékén áll a megújulók aránya a teljes energiatermelésben, tehát nem lehetetlen teljesíteni a kitűzött célt. Ugyanakkor e kedvező arány jelentős része abból adódik, hogy a lakosság egy része átállt a tüzifa alapú fűtésre. Ez nem jelenti azt feltétlenül, hogy az emberek tudatosabbak lettek, hanem jövedelemi helyzetük úgy alakult, hogy jobban járnak a fatüzeléssel. S mivel a tüzifa megújulónak számít, ez javítja a statisztikákat. Összességében a gáz szerepe a fűtésben és a villamosenergia-termelésben a következő években is jelentős marad Magyarországon - mondta Molnár Gábor. 

(A Millásreggeli gazdasági rádióműsorban, a 90.9 Jazzy rádión elhangzott interjú szerkesztett változata.)

Főkép: Flickr / Richard Graham