A magyarországi szélerőművek a teljes hazai villamosenergia-termelés néhány százalékát adják, de ez az arány az Európai Unióban sem túl magas. Az alacsony beépített kapacitás mögött földrajzi okok is állnak. Gerse Pált, a MET Power üzletfejlesztési szakértőjét kérdeztük.

Nagy-Britannia partjainál épül a világ legnagyobb tengeri szélerőműparkja, ami 300 turbinából áll és összesen 1,8 gigaawatt teljesítményre lesz képes. A három fázisból álló Hornsea projekt méretei hatalmasak, mondta Gerse Pál. A most épülő rész a második a sorban, az első fázis, egy hasonló méretű, 1,2 gigawattos szélerőműpark már üzemel és terveznek a területen egy harmadik fázist is, ami szintén 1,8 gigawatt körüli kapacitásra lesz képes. 

A projekt méreteit úgy lehetne legjobban elképzelni az üzletfejlesztési szakértő szerint, ha a Paksi atomerőműhöz hasonlítjuk, ahol szintén 1,8 gigawatt volt a beépített kapacitás. Van eltérés a két termelési típus között Gerse Pál szerint, a szélenergia esetében ugyanis nem beszélhetünk olyan magas kihasználtságról. Míg a Paksi Atomerőmű az év 90 százalékában képes leadni ezt a teljesítményt, addig a szélerőműparkok esetében ez a kihasználtság jóval alacsonyabb, 20-25 százalék körüli. A brit erőműben lévő 300 turbina látványos mennyiség, Magyarországon összesen nincs ennyi - mondta a szakértő. 

A szélenergia magyarországi lehetőségeiról Gerse Pál elmondta, hogy ebben a tekintetben a tengerparti területek jóval szerencsésebbek, hiszen a széljárás nagyobb és iránya is nagyjából állandó a szárazföldhöz képest. Emiatt van Magyarország kicsit nehezebb helyzetben a szélenergia hasznosításában. A kihasználtság szempontjából az ottani erőművek körülbelül a dupláját tudják a megtermelt villamosenergia tekintetében, mint a szárazföld belsejében lévők. Emiatt van az, hogy Magyarországon nem túl nagy a szélerőművek beépített kapacitása, ami összesen 328-330 megawattot tesz ki. Ez elenyészőnek mondható a tengerrel rendelkező országokhoz képest. Ez a mennyiség lakossági szinten is csekély, ha pedig a háztartási naperőművekhez viszonyítjuk, akkor pedig gyakorlatilag elhanyagolható  - tette hozzá a szakértő.

Ebből a 300 megawatt teljesítményből a hazai villamosenergia termelés néhány százaléka fedezhető. Gerse Pál kiemelte, hogy ez az arány uniós szinten sem magas, néhány évvel ezelőtt 7-8 százalék körül volt. A trend ugyanakkor érdekes. Az EU azt szeretné, ha jelentősen növekedne a megújulók szerepe a villamosenergia-termelésben. Emiatt néhány ország már most komoly előnyre tett szert, elsősorban Nagy-Britannia, Dánia, vagy Németország. Utóbbi országban előfordult már olyan, hogy megújulókból látták el a teljes fogyasztói igényt. Ugyanakkor ezek az erőművek rendszerszempontból jelentenek kockázatokat, az időjárásnak való kiszolgáltatottság miatt. Ezért nehezen lehet előrejelezni a várható termelést. 

Vannak kutatások, amelyek szerint a szélerőművi kapacitások 90 százalékát egyfajta tartalékként kellene biztosítani, akér a rendszerben meglévő forgótartalékként, ami szükség esetén azonnal igénybe vehető, de magának a kapacitásnak is rendelkezésre kell állnia arra az esetre, hogy ha jön egy hosszabb szélcsendes időszak, akkor is meglegyen a kieső kapacitások pótlása - mondta Gerse Pál.

Főkép: Flickr / Raymond Bosma