Környezetszennyező ugyan, de továbbra is megbízható és olcsó energiatermelési forrásnak számít a szén és Magyarországnak még évekig szüksége van a szénalapú termelésre. Európai viszonylatban ugyanakkor nem állunk rosszul a szén szerepének csökkentésében. Molnár Gáborral, a MET Power üzletfejlesztési szakértőjével beszélgettünk. 

Nagy-Britanniában az elmúlt hónapokban a villamosenergia-fogyasztás felét alacsony széndioxid-kibocsátású forrásokból fedezték és voltak olyan napok is, amikor egyáltalán nem használtak szenet az áramtermeléshez. Magyarországon is elképzelhető, hogy a jövőben előáll egy ilyen helyzet, de erre a közeljövőben azért nem szabad számítani, mert hazánkban a szénalapú termelésnek továbbra is fontos szerep jut. Ugyanakkor nem állunk túlságosan messze a brit szinttől - mondta Molnár Gábor, a MET Power üzletfejlesztési szakértője.

Önmagában a szénalapú termelés megítélése nem egyszerű a szakértő szerint, mert egyfelől valóban nagyon környezetszennyező forrásnak számít, másfelől ugyanakkor nagyon megbízható és alacsony áron lehet a segítségével áramot előállítani. Egy tradicionális és sok embernek munkát adó iparágról van szó, hiszen nagyon komoly bányászati tevékenység is kapcsolódik hozzá. Az angol példánál maradva, a széntermelés csúcsidőszakában, a két világháború között nagyjából 1,2 millió ember dolgozott csak a nagy-britanniai szénbányákban, így ez önmagában egy jelentős politikai tényező. A következő évtizedekben ez a tevékenység aztán fokozatosan leépült és a tavalyi évben zárt be az utolsó ottani szénbánya. Azt látni kell, hogy a szén arányát csökkentő politikai szándékok ellenére a teljes leépítést nem könnyű véghezvinni - véli Molnár Gábor. 

A környeztbarát energiatermelés kategóriájába mindenki szeretne beleférni, de ha szigorúan nézzük, akkor igazából csak a megújulók tartoznak ebbe a körbe, a szélenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a napenergia. Sokszor ebbe a kategóriába veszik az atomerőműveket is, mert ugyan ezek nem megújuló termelők, de nagyon alacsony széndioxid-kibocsátás mellett üzemelnek. A széndioxid-kibocsátás szempontjából az arányokat tekintve a szenes termelés a leginkább szennyező, ennek nagyjából a felét bocsátják ki a gázos erőművek, ezt követi az atomenergia és végül jönnek a megújulók. Érdekes módon a megujulókhoz is tartozik ilyen kibocsátási érték, mert ezeknél nem csak magát a termelést veszik figyelembe, hanem az eszközök gyártását, telepítését és leszerelését is, például egy szélerőmű esetében. 

Molnár Gábor szerint érdekes szempont a megújulók hatékonysága a szénalapú termeléshez képest. Ezek az új technológiák teljesen különböző célokra szolgálnak. Az atomerőműveket például egy stabil folyamatos működésre tervezik, ugyanakkor kevésbé szabályozhatóak, vízerőműveknél vannak olyan típusok, amelyeknél a szabályozhatóság jól megoldott, de nagyon kitettek a vízhozam változásának, a nap- és a szélenergia pedig teljes egészében időjárásfüggő. Az látszik, hogy egyre inkább kiválthatóak tudnának lennei a szennyező technológiák fejlettebb, környezetkímélő technológiákkal akár teljes egészében is, de a kulcs az, hogy ezeket megfelelően kell összeválogatni. Nagyfokú rugalmasságra van szükség a rendszerben, mert a végső cél mégis az, hogy folyamatos és biztonságos legyen az energiaellátás - mondta a szakértő. 

Magyarországon még fontos szerepük van a széntüzelésű erőműveknek, a Paksi Atomeromű mellett a Mátrai Erőmű a másik alaperőmű az országban, ami a folyamatos termelést adja, a hazai termelésnek nagyjából ötödét. Ez nem tekinthető extrém értéknek Európában, hiszen például Lengyelországban a teljes termelés több mint 90 százaléka származik széntüzelésű erőművekből. A lengyel árampiac emiatt meglehetősen zárt, jó a szénipar érdekérvényesítő képessége, így ez a struktúra megkövesedett. Magyarországon ennél jobb a helyzet, de a szén arányának látványos csökkenése akkor következik majd be, ha tovább szigorodnak a környezetvédelmi előírások, illetve ha majd az elöregedő szénerőművi berendezéseknél nem eszközölnek megújító beruházásokat - mondta Molnár Gábor. 

(A Millásreggeli gazdasági rádióműsorban, a 90.9 Jazzy rádión elhangzott interjú szerkesztett változata.)

Forrás: NRGreport