Ha valaki napelemek felszerelésében gondolkodik, biztosan szép pro és kontra listát is felállít magának, amelyben előkelő helyen szerepel az, hogy mi van, ha nincs elég napos óra egy-egy hónapban ahhoz, hogy megérje az eszköz működtetése. Mi történik akkor, ha nincs napsütés, és beborul az ég?

Egyértelmű, hogy a napelemek akkor generálják a legtöbb energiát, ha tiszta, napos időben dolgoznak. Így kapják a legtöbb napfényt, és így a leghatékonyabbak. Ugyanakkor abban az esetben is képesek energiát termelni, amikor az eget felhők takarják – csak nem annyit, mint napsütésben.

7724668008cf54310953o.jpg

Fotó: Flickr / alfre32

Az éves napos órák száma számít

Felhős időben egy tipikus napelem maximális teljesítménye nagyjából 10-25%-át képes nyújtani. A pontos százalék attól függ, mennyire vastag a felhőzet, és persze attól is, hogy milyen típusú a napelem – vásárlás előtt erre érdemes rákérdezni. Ugyanez a helyzet a köddel is: ha valaki ködös környéken él, annak is megérheti a napelem vásárlása, minden attól függ, mennyi energiára van szüksége.

Valójában nem az a lényeg, hogy egy-egy nap mennyire felhős, hanem az, hogy egy évben összesen mennyi napos órát számolhatunk össze az adott területen. Még akkor is, ha nem élsz különösebben napos területen, egy háztartás energiaszükségletét így is lefedheted napelemmel. Azok a területek, ahol a legtöbb napelemet regisztrálják, nem a bolygó legnaposabb területei közé tartoznak.

Pont jó példa erre Németország: itt összesen 25 gigawatt napenergiát használnak fel, pedig nem számít kifejezetten napos országnak. Érdekes, hogy a napelemek ott működnek a leghatékonyabban, ahol nincs akkora hőség, ha nagyon felmelegednek ugyanis, kevesebb energiát generálnak.

8450280902bb7c8769a6o.jpg

Forrás: Flickr / Activ Solar

A felhő széle effektus

A teljes napsütésnél egyébként már csak egy dolog jobb: a részben felhős időjárás, ez ugyanis sokkal több energiát jelenthet, mint a megszakítatlan napsütéses órák. A „felhő széle” effektusnak nevezett jelenség ilyenkor lép életbe: amikor a nap kibújik a felhő mögül, annak széle enyhe nagyítóként funkcionál, így a napelem energiatermelését rövid ideig megnöveli. Ez legrosszabb esetben is kiegyenlíti azt az energiaveszteséget, amit addig érzékelhet az eszköz, amíg a felhő takarja a napot.

A konklúzió tehát az, hogy felhős időben is érdemes napelemet működtetni – ha az éves napos órák száma megfelelő, mindegy, hogy két hétig ki sem bújik a nap a felhők mögül, vagy sem. Összességében néhány felhős nap nem fogja befolyásolni a napelem átlagos teljesítményét.