Franciaországban karbantartási munkálatok miatt átmenetileg leállítottak két atomerőművet, ami azonnali hatással volt az ottani villamosenergia-árakra. Mi várható, ha Európa több országában is fokozatosan kiveszik az atomerőműveket a termelésből? Gerse Pált, a MET Power üzletfejlesztési szakértőjét kérdeztük. 

Az európai energiapiac sérülékenységére világít rá az a tény, hogy Franciaországban leállítottak néhány atomerőművet, s ennek hatására szinte azonnal megugrottak az áramárak. Angliában például 25 százalékkal drágult az villamosenergia rövid időn belül. Az előjelek ugyanakkor, - például az OPEC tervezett termeléscsökkentése - nem kifejezetten a tartós áremelkedés irányba mutatnak. A szektorban a szakértők javarésze azt gondolja, hogy hosszú távon nem lehet számítani a villamosenergia árának növekedésére. A 2020-2025-ös időtávra sem valószínűsíthető az, hogy az árak az egekbe szöknének - mondta Gerse Pál, a Met Power üzletfejlesztési szakértője. 

A jelenlegi áremelkedés hátterében csak annyi áll, hogy francia atomerőművek álltak le karbantartási munkálatok miatt és bizonytalanná vált, hogy ezek az erőművek mikor tudnak visszatérni a termelésbe. Ennyi elég is volt, hogy a törékeny egyensúly megbomoljon. Ezek alaperőműveknek számítanak, ha éppen nem karbantartás zajlik bennük, akkor éjjel-nappal üzemelnek és ez a termelés esett most ki. A villamosenergia piacon arra számítanak most a kereskedők, hogy novemberben és decemberben ezek az erőművek még karbantartáson lesznek és azt sem zárják ki, hogy az első negyedévben is folytatódnak a javítások. Ezért a most megfigyelhető áremelkedés 2016 utolsó és 2017 első negyedévére vonnatkozhat, de hosszabb távon nem valószínű a drágulás - véli a szakértő. 

Gerse Pál szerint érdekes kérdés ugyanakkor, hogy ha két erőmű átmeneti leállításának ekkora hatása van az energiapiacokra, mit okoz majd, ha Európa több országában - elsősorban Németországban - rendszerszinten állítják le az atomerőműveket. Az EU törekszik az Energiaunió megvalósítására, azaz egy kontinentális villamosenergia-piacot szeretne létrehozni és összeurópai szinten vizsgálja azt, hogy kellő mennyiségű kapacitás álljon rendelkezésre az igények kielégítésére. 

Az Energiaunió ugyanakkor jelen pillanatban még nem létezik, ezért minden ország saját maga vizsgálja és alakítja az energiapolitikáját. Németország úgy döntött, hogy nem kívánja felhasználni a nukleáris energiát, ebben a lakosság is támogatja, ezért Németország abba az irányba indult el, hogy minél több megújuló energiaforrása legyen, ehhez kellő mértékű tartalékkapacitást hozzanak be a rendszerbe és így próbálnak egyfajta energiaegynesúlyt teremteni. Talán még a jövő zenéje, hogy ez milyen árszinteket fog eredményezni, de néhány éven belül látni fogjuk, hogy az atomerőművek leállítása hogyan módosítja majd az ottani villamosenergia-árakat - mondta a szakértó. 

A franciaországi erőműleállítás hatása Magyarországra nem gyűrűzött be, a lakosságra nincs egyelőre hatása. Nálunk is emelkedtek némiképp az árak, de elsősorban a forward árakra, az első negyedévre vonatkozó árakra mondható ez el. Angliában ugyanakkor a már említett 25 százalékkal nőttek az árak a leállások hatására és ez már az ottani lakossági árakban is megmutatkozik.

A lakossági ellátásra szánt villamosenergiát az egyetemes szolgáltatók jórészt előre vásárolják meg, az ipari üzemek viszont próbálják a termelésükhöz igazítani a villamosenergia-beszerzésüket, ezért náluk elképzelhető, hogy ennek a leállásnak most vannak negatív következményei - mondta Gerse Pál. 

(A Millásreggeli gazdasági rádióműsorban, a 90.9 Jazzy rádión elhangzott interjú szerkesztett változata.) 

Forrás: NRGreport