Ezek az országok teszik a legtöbbet a klímakatasztrófa elkerüléséért

Ezek az országok teszik a legtöbbet a klímakatasztrófa elkerüléséért

Skandináv és nyugat-európai országok állnak legjobban energiarendszereik fenntarthatóvá alakításában, vagyis abban a folyamatban, amelynek fő célja a klímakatasztrófa megelőzése, elsősorban a globális felmelegedés felelősének tartott szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításával. A World Economic Forum több szempont alapján összeállított listáján Magyarország a 41. helyet foglalja el a vizsgált 115 ország között, közvetlenül Románia mögött.


Az országok világszerte növelik a tiszta, megújuló energiaforrások arányát az energiamixükben, ám ezt nem teszik elég gyorsan ahhoz, hogy megvalósíthassák a Párizsi Klímaegyezményben vállalt közös céljukat, vagyis hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését a 21. század végéig 2 Celsius-fok alatt, lehetőleg 1,5 fokon tartsák az iparosodás előtti szinthez képest. Az erőfeszítés jelenlegi elégtelensége kiderül például abból is, hogy a felmelegedés mértéke máris az 1 Celsius-fokot közelíti, amint azt az University of Oxford projektje, az Our World in Data kimutatásai is jelzik. Nem mellesleg, a tiszta energiaforrásokra való átállással, ezáltal a légszennyezettség csökkentésével - különösen sűrűn lakott, például városi környezetben - évente sok ezer emberéletet lehetne megmenteni közvetlenül is.


A közös vállalás sikere attól függ, hogy az egyes országoknak milyen gyorsan sikerül a szén-dioxid-kibocsátás és a globális felmelegedés fő felelősének tartott fosszilis energiahordozókról (szén, kőolaj, földgáz) áttérni a fenntartható forrásokra. Ez, vagyis a fenntartható és megfizethető globális energiarendszer megvalósítása együttműködő és szisztematikus megközelítést tesz szükségessé a kormányok és országok részéről az olyan lehetőségek kihasználása érdekében, mint például a negyedik ipari forradalom új technológiái.


Az egyes országok döntéshozói azonban koránt sem teljesítenek egyformán ebben a feladatban - erősíti meg a World Economic Forum jelentése (A hatékony energiaátmenet elősegítése), amely 115 országot értékel annak alapján, hogy mennyire haladtak előre a fenntartható energiarendszerek kialakításában. A jelentés egy úgynevezett energiaátmenet-index (ETI) mentén értékeli az egyes országokat, illetve energiarendszereiket a következő szempontok alapján: energiabiztonság és hozzáférés; gazdasági fejlettség és növekedés; környezetvédelmi fenntarthatóság és a jövőre való felkészültség. 


A lista első 10 helyét nyugat- és észak-európai országok sajátítják ki, a hatodik helyen azonban Ausztria található. Az éllovas országok jelentős különbségeket mutatnak már elsődleges energiamixüket tekintve is, mindre jellemző azonban a technikai fejlődés, illetve a hatékony politikai döntéshozatal és végrehajtás kombinációja. Ez stabil szabályozási kereteket, innovatív, a befektetések számára vonzó üzleti környezetet, valamint nem utolsó sorban erős politikai elkötelezettséget jelent az energiarendszer átalakítása iránt.


Magyarország a vizsgált 115 ország közül a 41. pozíciót foglalja el, közvetlenül Románia mögött és Horvátország előtt, 59 százalékos (ETI) indexszel. Összevetésül, a rangsort vezető Svédország 75 százalékosETI- indexszel rendelkezik. A rendszerteljesítmény, illetve az átmenetre való készség tekintetében Magyarország 66 és 52 százalékot kapott, szemben a 81, illetve 69 százalékot elérő Svédországgal.


Forrás: NRGreport.com