Az Egyesült Államokban az 1990-es évektől kezdve – a hidraulikus repesztéses eljárásnak köszönhetően – megindult a korábban kitermelhetetlennek hitt palagáz gyors, gazdaságos kiaknázása. Ez egyetlen évtized leforgása alatt megváltoztatta az ország helyzetét a nemzetközi energiapiacon.
A palagáz gyors amerikai térhódítására nem túlzás a forradalom szót használni. A kitermelés elképesztő ütemben növekedett: míg 2006-ban naponta 2,5 milliárd köbméter palagázt hoztak felszínre, 2015-re ez a tizenkétszeresére, 30 milliárd köbméterre nőtt. Az új iparág több millió új munkahelyet teremtett, és az USA GDP-jéhez számottevő mértékben hozzájárult.
A palagáz-forradalom nagy fordulatot hozott a résztvevői számára. A repesztéses eljárást kidolgozó texasi mérnök, George P. Mitchell – a szabadalmának köszönhetően – az USA leggazdagabb emberei közé emelkedett, 2013-ra kétmilliárd dolláros vagyonnal rendelkezett.
„Drámai változás ez egy ember életében, de legalább ekkora a változás az országnak is: egyetlen évtized alatt gyökeresen megváltozott az USA szerepe az energiapiacon. Míg a 2000-es évek elején még a világ legnagyobb földgáz importőre volt, a 2010-es évek közepére már exportkényszer alakult ki, az amerikai piac nem tudta felvenni az óriási mennyiségben kitermelt palagázt” – mondta Smaraglay Zombor, a MET Magyarország árazási és pozíció menedzsment igazgatója.
Az amerikai palagáz-forradalomnak nemzetközi hatásai is vannak: előbb az USA-ban, majd az egész világon csökkenni kezdtek a gázárak. A globális kereskedelmi kapcsolatok átalakultak. A világ legnagyobb LNG-exportőrének, Katarnak korábban fontos piaca volt az USA, most azonban új vásárlók után kellett néznie, többek között Európában.
Az Egyesült Államok a palagáznak köszönhetően szintén LNG-exportőr lett, az első amerikai szállítmány a tavalyi év elején futott ki a tengerre. Ma már Latin-Amerikába, Európába, Afrikába és a Közel-Keletre is szállítanak gázt. Mivel az infrastruktúra már most elégtelennek bizonyul az igényekhez képest, jelenleg négy kikötőben építik az LNG-exportáláshoz szükséges létesítményeket.
Forrás: MET Hungary
