Az energiamegtakarításnak fontos szerepe van nem csak egyéni szinten, de az olyan profitorientált intézmények esetében is, mint a vállalatok.
Az energiatakarékossággal azonban nem csak magunkkal vagy a cégünkkel tehetünk jót, hanem globálisan, kollektíven is előnyt kovácsolhatunk belőle, a globális felmelegedés egyre égetőbb problémává válik.
Ahhoz viszont, hogy egy vállalat költséghatékonyságban is jó eredményt tudjon elérni – mindeközben pedig ökológiai lábnyomát is csökkentse – feltétlenül be kell tartania néhány alapszabályt. Cikkünkben a legjobb és leghatékonyabb energia megtakarítás tippeket mutatjuk be.
Előbb azonban érdemes tisztázni, hogy mit is jelent pontosan az energiatakarékosság.
Egy cég esetében rendkívül fontos, hogy az alkalmazottak hogyan érzik magukat, hiszen mindez kihat a munkájukra, produktivitásukra – sőt a fluktuációra is.
Az egyik legjobb költségkímélő módszer például az irodához köthető, hiszen ez hatalmas közös tér, ahol a munka döntő többsége zajlik.
Ám az energiatakarékosság nem azt jelenti, hogy ne fűtsük az irodát, hiszen ezzel drasztikusan lecsökkentenénk az általános komfortérzetet. Ennek az ellentéte sem kifizetődő. Sok helyen tapasztalható az, hogy tárva nyitva vannak az ablakok, mert olyan meleg van az egyes helyiségekben, hogy másként nem lehet kibírni.
Az energiatakarékosság a két élethelyzet között van félúton: a hasonlatot folytatva éppen akkora hőmérsékletet kell beállítani, ami a legtöbb ember általános komfortérzetének megfelel, tehát nincs túlfűtés, de fagyoskodás sem.
Általánosságban véve minden egyes °C csökkenés körülbelül 5% energiamegtakarítást eredményez.
A cél tehát nem az, hogy olyan cég imidzsét keltsük, amely spórol az alkalmazottak jólétén, hanem inkább az, hogy környezettudatos, modern vállalat szerepében tűnjön fel a szervezet.
Az irodában olyan hőmérsékletet érdemes fenntartani, amely a legtöbb munkába járó alkalmazott általános öltözködésének megfelelő (hosszú nadrág, póló, a fázósabbaknak pedig kardigán és pulóver).
Ez általában 20-21 °C körül van. Érdemes azonban arra is figyelni, hogy ha számítástechnikai eszközök is vannak a helyiségekben, azok hőt bocsátanak ki, ezzel hozzájárulva az iroda melegen tartásához.
Az irodában sosem érdemes teljesen kikapcsolni a fűtést, hiszen ha kihűlnek a falak, csak nagyon lassan tudnak visszamelegedni. Ez pedig csak a komfortérzet rovására megy, valamint az újból felmelegítés jóval több energiát igényel, mint a szintentartás.
A szellőztetést gyorsan és hatékonyan érdemes megtenni: tárva nyitott ablakokkal, kereszthuzattal, mindössze 1-2 percig.
A nyári időszakban természetesen jóval magasabb is lehet a hőmérséklet, hiszen a 21°C-hez jóval több légkondicionálásra van szükség, mint a kint érezhető 23-24°C-hoz. Emellett pedig célszerű inverteres készüléket választani, amely nem kapcsol ki és be, mint a szokványos klímaberendezések – így nem ugrál a hőmérséklet a túl meleg és a túl hideg között.
Az alapszabály tehát, hogy az alkalmazottak az évszakkal összhangban öltözködjenek az irodában is, például nyáron rövidnadrágot, télen pedig hosszú nadrágot viselve.
A fűtő- vagy hűtőtesteket sosem szabad letakarni, hiszen ez jelentősen rontja a teljesítményüket és a hatékonyságukat. Az eszközök folyamatos tisztításával és karbantartásával tovább javítható a működésük, ezt tehát érdemes bizonyos időközönként megtenni, mert sokkal több energia takarítható így meg – még a takarítási költségek ellenére is.
Az épület szigetelése kiemelt fontosságú, ezért új iroda vásárlásakor, építésekor, vagy a meglévő korszerűsítésekor és átalakításakor erre nagy hangsúlyt érdemes fektetni.
A mellékhelyiségekben is jelentős energia takarítható meg, például a WC tartályok víztakarékosra cserélésével.
A levegő tisztítása is fontos szempont, hiszen ez növeli a komfortérzetet, a produktivitást, és ezáltal kevesebb szellőztetésre van szükség. A levegő javításának egyik legjobb módja, ha az irodában rendszeresen takarítanak, és nem csak a munkaeszközök felületét, hanem a berendezések – például számítástechnikai eszközök – belsejét is, hiszen azok rengeteg port képesek beszívni, majd a levegőbe lökni.
Egy másik jó módszer a növények vásárlása, hiszen ma már rengeteg levegőtisztító szobanövény ismert, amelyek nem csak a hassnosságukkal, de a szépségükkel is javíthatják az alkalmazottak kedélyállapotát.
Érdemes lehet gyűjteni az esővizet is, hiszen ezzel öntözhetők a növények, ami egy többszáz négyzetméteres iroda és sok száz növény esetében jelentős mennyiségű vizet képes megspórolni. Célszerű mindig este, az iroda elhagyása után locsolni, hiszen ekkor jelentősen kisebb a párolgás mértéke – ráadásul így az iroda páratartalma is növelhető, ami melegségérzetet ad az emberi szervezet számára.
Ha pedig az iroda berendezése előtt áll a vállalat, célszerű olyan energiaosztályú gépeket választani, amelyek legalább A jelzéssel rendelkeznek. Így bár az eszközbeszerzés drágább lesz, hosszútávon jelentősen kevesebb energiát használnak, vagyis összességében sokkal jobban jár a vállalat.
Az energiamegtakarítás az egyik legfontosabb profitmaximalizáló technika, amelyet egy vállalat alkalmazhat. Ráadásul ezzel nem csak lokálisan, a saját vállalatunkkal tehetünk jót, hanem globálisan is: sokkal zöldebbé tehetjük a környezetünket, csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat, és megelőzhetjük a globális felmelegedéssel járó katasztrófát.
Ehhez csak egy kis tudatosságra van szükség, hiszen egy vállalat energiafogyasztásának legalább felét a fűtés adja. Ennek optimalizálásával tehát önmagában is óriási lépést tehetünk a fent említett célok felé.
Ha további hasznos információkat szeretne megtudni a környezetvédelemről, az energiatakarékosságról vagy a megújuló és nem megújuló energiaforrásokról, olvasson tovább a MET fYOUture rovatában!
