Karbonsemlegesség: mit jelent és miként érhető el?

Karbonsemlegesség: mit jelent és miként érhető el?

Földünk egyik legégetőbb problémája a globális felmelegedés. Az általános hőmérsékletnövekedés egy sor olyan problémát hoz magával, amire az átlagember nem is gondol, csak akkor, amikor a probléma már megtörténik – és ezáltal visszafordíthatatlanná válik.


Ahhoz, hogy az utódaink egészségesebb, kiegyensúlyozottabb világban éljenek, változásokra van szükség. Pontosan emiatt lépett életbe a Párizsi Megállapodás, amelyben az Európai Unió tagállamai aláírták, hogy 2030-ig mintegy 55%-kal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásaikat, 2050-ig pedig elérik a karbonsemlegességet.


Mit is jelent a karbonsemlegesség, és hogyan érhető el?


Karbonsemlegesség


A szárazföldi élőlények nagy része levegőt lélegzik be (78% nitrogén, 21% oxigén, 1% egyéb), míg szén-dioxidot lélegez ki. Ez a mennyiség több milliárd egyednél (az ember önmagában is közel 10 milliárdot tesz ki) hatalmas méretű szén-dioxid-kibocsátást eredményez.


Az érdekesség, hogy nem csak az ember termel szén-dioxidot, hanem egyes állatok (például a szarvasmarha), illetve maga a Föld is – gondoljunk csak a vulkánkitörésekre, erdőtüzekre vagy más természeti katasztrófákra.


Karbonsemleges jelentése


A gondot az okozza, hogy bolygónk a saját maga által kibocsátott szén-dioxid-mennyiséget még képes lenne eltávolítani, vagy szakkifejezéssel élve “megkötni”, ám az emberi tevékenységekkel együtt már túl nagy mennyiség kerül a levegőbe ahhoz, hogy fennmaradjon az egyensúly. Ezért a légkör folyamatosan melegszik az üvegházhatás miatt.


Ennek hatására alakul ki a globális felmelegedés, amely sok más következménnyel jár:



  • Vizeink egyre jobban savasodnak

  • A tengerszint folyamatosan növekszik

  • Az általános hőmérséklet is nő, aminek hatására

  • Egyre jobban olvadnak a jégsapkák

  • Mindez számos élőlény természetes élőhelyét veszélyezteti


Az ember nem csak a saját maga által kilélegzett szén-dioxiddal szennyezi a levegőt, hanem a különféle ipari tevékenységekkel is, mint például a gyártás vagy az állattartás.


A problémát tehát valójában mi okozzuk, ezért a megoldást is nekünk kell kitalálnunk. Vajon mivel állíthatjuk vissza az egyensúlyt, a karbonsemlegességet?


A kibocsátott szén-dioxid eltávolítása, megkötése


Ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne lépje át a 1,5 ℃-ot, a 21. század közepéig el kell érnünk a karbonsemlegességet. Ehhez azonban nem elég az Európai Unió – globális összefogásra van szükség. Különben egyre gyakoribbá válnak a természeti katasztrófák, árvizek, földcsuszamlások, aszályok és áradások.


Ahhoz, hogy a szén-dioxidot eltávolítsuk a levegőből, szénelnyelőkre van szükség. A probléma az, hogy a mesterséges szénelnyelők nem rendelkeznek akkora kapacitással, hogy számottevő segítséget tudjanak nyújtani a globális felmelegedés elleni harcban. Ezért természetes szénelnyelőkre kell hagyatkoznunk: az erdőkre, a talajra és az óceánokra.


A legjobb megoldás tehát nem a már levegőbe jutott szén-dioxid megkötése, hanem a levegőbe jutás megakadályozása – azaz a megelőzés. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, először az energiaátállásnak kell megtörténnie, ami a megújuló energiaforrások felé történő átmenetet jelenti.


A napenergiával, szélenergiával, biomasszával kapcsolatos cikkeinket a linkekre kattintva lehet elolvasni!


A cégek, illetve a magánszemélyek is rengeteget tudnak tenni a bolygónk védelme érdekében az olyan kezdeményezésekkel, mint az energiatakarékosság, a minimalizmus vagy a zero waste. Ha azt szeretnénk, hogy a gyermekeink és unokáink ne éljenek rosszabb körülmények között, mint mi magunk, komoly lépésekre van szükség – ezek egyik kulcsfontosságú eleme a karbonsemlegesség elérése.


Konklúzió


Földünk veszélyben van. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, lépésekre van szükség – jó példa erre a Párizsi Megállapodás is, amely 2050-ig a teljes karbonsemlegességet tűzte célul.


A legfontosabb feladatunk az lesz, hogy összefogjunk: használjuk ki a megújuló energiaforrásokban rejlő óriási potenciált, miközben a természetes szén-dioxid-elnyelőinket – a talajt, az erdőket és az óceánjainkat – nem szennyezzük tovább. Bár könnyűnek hangzik, a valóságban ehhez globális együttműködésre van szükség.


Ha kíváncsi, hogy milyen gyakorlati lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy egy szebb, egészségesebb és kiegyensúlyozottabb jövő felé haladjunk, érdemes tovább olvasni a fYOUture rovatban!