Megújuló energiaforrások: fajtái, előnyei és hátrányai

Megújuló energiaforrások: fajtái, előnyei és hátrányai

Napjaink leggyakrabban használt energiaforrása a földgáz. Nagyon gyúlékony elegy, a fűtőértéke is nagy, ezért az elégetése rengeteg energiát szabadít fel, és így az ára is kedvező. Összetétele miatt jóval tisztább, mint a többi fosszilis tüzelőanyag. Ám ahogy a többi fosszilis energiaforrás is, emberi léptékben mérve nem tud megújulni, ezért egy idő után elfogy.


A legfrissebb elemzések szerint ez már akár fél évszázadon belül megtörténhet. A megoldást a megújuló energiaforrások nyújtják. Érdemes minél jobban megismerni őket, hiszen ezek jelentik a jövőt – ugyanakkor rengeteg félreértés és félreértelmezés kering róluk.


Nem megújuló és megújuló energiaforrások fajtái


Noha már mindenki hallott a megújuló és nem megújuló energiaforrásokról, azt jóval kevesebben tudják, hogy konkrétan mely energiaforrások tartoznak e két kategóriába.


A fosszilis energiaforrások közé tartozik:



  • Kőszén

  • Kőolaj

  • Földgáz

  • Propán-bután gáz


A megújuló energiaforrások:



  • Napenergia

  • Biomassza

  • Szélenergia

  • Vízenergia

  • Tenger hullámzásából kinyerhető energia

  • Geotermikus energia

  • Árapály-energia


Az előbbi kategóriát nevezzük – fosszilis mellett – nem megújuló energiaforrásoknak, míg utóbbit megújuló energiaforrásoknak vagy alternatív energiaforrásoknak szokták hívni. Mi a különbség közöttük a megújuláson kívül?


Megújuló energiaforrások előnyei


A földet érő 1 órányi napsütés több energiát ad, mint amennyit az emberiség 1 év alatt elhasznál. A megújuló energiaforrások tehát korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, sosem fogynak el.


Mivel bárki, bármikor hozzáférhet, magának az energiaforrásnak nincs ára – szemben például a kőolajjal, amihez munkára van szükség: fúrásra, hogy megtalálják, felhozzák, majd nemzetközi csőhálózatokon vagy tankereken keresztül eljuttassák a végfelhasználóhoz.


Ezenkívül tiszta energiának is szokták őket hívni, hiszen a közvélekedés szerint – a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben – nem bocsátanak ki káros melléktermékeket. Ez azonban nem teljesen igaz.


Megújuló energiaforrások hátrányai


A fosszilis tüzelőanyagok nagy mértékben szennyezik a környezetet, ez tény. Még a legtisztább fajtája, a földgáz is nyomot hagy a bolygó ökoszisztémájában – nem beszélve a kőolajról vagy a szénről.


Csakhogy a megújuló energiaforrások sem teljesen emissziómentesek, hiszen az akkumulátorok, a fakivágás vagy a kollektorok alkatrészei bizony szemetet termelnek, illetve energiát emésztenek fel. Tehát a megújuló energiaforrások önmagukban valóban emissziómentesek, de a kitermelésük, a begyűjtésük már nem az.


Emellett sokkal jobban ki vannak téve a környezeti hatásoknak, hiszen a nap nem süt mindig, ahogy a szél sem fúj, vagy a tenger sem hullámzik szélcsendes napokon. Emiatt pedig kiszámíthatatlanabb energiaforrásnak számítanak, mint a fosszilis energiahordozók.


A tárolásuk is jóval nehezebb, mert míg például a földgázt az erre szolgáló tárolókban, kőolaj- és földgázlelőhelyeken gazdaságosan, viszonylag hosszú távon is lehet tárolni, addig a megújuló energiaforrásoknál ez nehézkesebb.


Nem utolsósorban érdemes megemlíteni az árukat is, mert bár a megújuló energiaforrások valóban költségmentesen szolgáltatják az energiát, ám ehhez kollektorokra, turbinákra vagy más szerkezetekre van szükség, amelyek be tudják gyűjteni és át tudják alakítani árammá. Emiatt hosszútávon olcsóbbak, mint a fosszilis energiahordozók, de rövidtávon magasabbak a költségeik, magas beszerelési árakkal.


Ennek függvényében mekkora a megújuló energia-felhasználás aránya a világban?


Megújuló energia a világban


A legtöbb embernek az alternatív energia egyet jelent a napenergiával, pedig a napelem csak a harmadik leggyakrabban használt megújuló energiaforrás, a szélenergia és a vízenergia után.


Ennek bizonyára az az oka, hogy egyrészt a napenergia hasznosítása növekszik a legnagyobb mértékben, másrészt pedig jóval gyakrabban láthatók napkollektorok a hétköznapi életben, mint szélturbinák.


Megújuló energiaforrások fajtái


 


De vannak már olyan mutatók is, amelyek szerint a napenergia megelőzte a szélenergiát. Például a világban összesen 83 ország használ szélerőműveket, míg naperőműveket már több, mint 100.


A legtöbbet jelenleg Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína költi az alternatív energiára. Az EU-ban 1999-ben még csak 5 százalék volt a megújuló energia aránya a többi energiához képest – mára azonban ez a szám kétjegyűvé vált: 2013-ban már 15 százalék volt, míg 2020-ban 20 százalék.


Tagállamonként így fest a kép:


Megújuló energiaforrások Magyarországon


Megújuló energiaforrások Magyarországon


Az alternatív energia kihasználásánál fontosak a természeti viszonyok. Ahol például keveset süt a nap, ott a napelemek telepítése kevésbé jövedelmező.


Magyarországon viszonylag ritka a nagy erősségű szél, illetve a napos órák száma is alacsony, ezért a naperőművek és szélerőművek hatékonysága korántsem ideális. Hazánkban a nagy esésű folyóvizek sem jellemzők, ezért a vízenergia felhasználása sem kimondottan hatékony.


Ezzel szemben a geotermikus energia és biomassza mennyisége kiemelkedő, nem hiába származik ebből a magyar megújuló energiatermelés több, mint 50 százaléka. Magyarország ezzel a geotermikus energia-felhasználás egyik vezető országának számít. Mindezt főleg lakóházak, üvegházak és ipari létesítmények fűtésére használjuk.


Konklúzió


A megújuló energiaforrások legnagyobb előnye már a nevükben is benne van – sosem fogynak el. Emellett tiszta energiának is nevezik, de ez a kifejezés nem teljesen helyes: bár az energiahordozó valóban nem tartalmaz káros mellékanyagokat, a begyűjtése, átalakítása és felhasználása igen.


A hiedelemmel ellentétben nem a napenergia, hanem a szélenergia a leggyakrabban használt alternatív energia – de a napenergia növekedése jelenleg a legnagyobb, így néhány éven belül valóban ez lesz a leggyakoribb megújuló energiaforrás.


Magyarországon más a helyzet: a természeti körülmények nem adottak a három leggyakoribb alternatív energiaforrás, a napenergia, szélenergia és vízenergia gyűjtéséhez, de hazánk vezető országnak számít a geotermikus energiát tekintve. A magyar alternatív energiatermelés és felhasználás több, mint 50 százalékát geotermikus energia adja.