Card image
Szélturbina: A szélkeréktől a generátoron át a szélerőművekig

Szélturbina: A szélkeréktől a generátoron át a szélerőművekig

 
A szélenergia a leggyakrabban használt alternatív energia – érdemes megismerkedni a szélkerék felépítésével, a szélerőmű működésével és a szélgenerátorral.

A szélenergia a leggyakrabban használt alternatív energia – érdemes megismerkedni a szélkerék felépítésével, a szélerőmű működésével és a szélgenerátorral.

A jövő kétségtelenül a megújuló energiaforrásoké. Ennek legfőbb oka, hogy a fosszilis tüzelőanyagok körülbelül már csak 50 évig állnak rendelkezésünkre.

Ám a megújuló energiaforrások között is komoly eltérések vannak, ezért fontos különbséget tenni közöttük.

A megújuló energiaforrások fajtái A jelenkor talán legnagyobb átalakulásáért az energiaátállás felelős, amely során a fosszilis energiaforrásokat alternatív energiaforrásokra cseréljük. Az átmenet lassú, hiszen a nem megújuló energiaforrások több száz éves infrastruktúráját kell maga mögött hagynia az emberiségnek.

A változások mögött több tényező áll, például a fosszilis tüzelőanyag-készletek rohamos csökkenése, de az is fontos szerepet játszik, hogy ma már egyre több megújuló energia nyerhető ki a környezetünkből. Az Európai Unió által közzétett adatokból az látszik, hogy a négy leggyakoribb alternatív energiaforrás a szél, a víz, a nap és a biomassza.

Szélturbina

A szélenergiát a szélerőművek segítségével tudjuk kinyerni, amely szélkerekekből, vagy más néven szélturbinákból áll. Az egyik legrégebb óta ismert és használt megújuló energiaforrás – ennek köszönheti gyakoriságát.

Hátránya azonban, hogy egyéni szinten nehéz vele energiát termelni, így a lakosság körében nem terjedt el.

Vízenergia

A vízenergia kinyerése hasonlóan elterjedt, mint a szélenergia. Főleg a víz sodrását használja ki, és a vízben forgó lapátok segítségével termel áramot a lapátokra csatlakoztatott generátor.

A lakosság körében szintén nem tudott elterjedni, hiszen folyókra, folyamokra van hozzá szükség.

Napelem

A napelem a leggyorsabban fejlődő technológia a megújuló energiaforrások piacán. A szakértők azt jósolják, hogy néhány éven belül már ez lesz a domináns energiagyűjtő rendszer, legyen szó napelemről vagy napkollektorról.

Ma már egyre több helyen találkozni olyan házzal, ami napelemekkel van felszerelve – ennek köszönhető a gyors terjedése.

Biomassza

A biomassza hihetetlenül fontos szerves anyag, szinte minden élőlény képes felhasználni valamilyen mértékben. Az ember számára a fűtőértéke nyújtja a legnagyobb hasznot, hiszen alacsony nedvességtartalma mellett a környezetet sem szennyezi. Biomasszának számít minden olyan anyag, amely valaha szerves volt, de rothasztás útján szervetlenné vált.

Bár mindegyik megújuló energiaforrásnak fontos szerepe van, a cikk második felében a legnépszerűbb energiagyűjtő megoldást vesszük górcső alá.

A szélturbina működése

A szélkerék – ahogy a neve is sugallja – a szél energiáját használja fel, méghozzá néhány hatalmas lapát, egy gondola és egy torony segítségével.

Hasonló elven működik, mint a szélmalmok: a szél meghajtja a szélturbinán található lapátokat, amelyek így energiát képesek termelni. A széllapáthoz azonban – a szélmalmokkal ellentétben – egy szélgenerátor van csatlakoztatva, ami a mozgási energia révén áramot termel.

A részletesebb működés az alábbi infografikán látható.

A kép itt tekinthető meg nagyobb méretben.

Nagy előnye – a környezetkímélő tulajdonságain kívül –, hogy üzembe helyezése után nem igényel jelentősebb karbantartást.

Magas viszont az üzembe helyezési költsége – nem csoda tehát, hogy nem tudott elterjedni a lakosság körében. További hátránya, hogy csak akkor képes energiát termelni, amikor szeles az idő. Szélcsendben nem forognak a lapátok, így nincs, ami a generátort működtesse.

Sokan nem tudják, de a szélturbina valójában – indirekt módon – szintén a Napból nyeri ki az energiát, hiszen a szelet a Nap meleg sugarai hozzák létre. Ahhoz, hogy a szél működését megértsük, célszerű elolvasni a szélenergiáról szóló cikkünket is.

Sokszor hozzák még fel a szélerőművek ellen az érvet, hogy elrontják a látképet. Valóban nem lehet úgy üzembe helyezni, hogy beleolvadjon a környezetébe (mint például a napelemek), ám ennek ellenére az olyan helyeken, ahol kevés ember fordul meg, igenis érdemes szélturbinákat használni és szélerőműveket működtetni.

Magyarországon jelenleg 10 szélerőmű van üzembe helyezve, méghozzá az alábbi helyeken:

  • Kisigmánd — 50 MW
  • Ikervár — 34 MW
  • Bőny — 25 MW
  • Levél — 24 MW
  • Bábolna — 15 MW
  • Nagyigmánd — 14 MW
  • Sopronkövesd — 12 MW
  • Csém — 12 MW
  • Ács — 12 MW
  • Nagylózs — 11 MW

A szélerőművek mellett szól az is, hogy az építésük igen rugalmas, hiszen szinte bárhova telepíthetők, ahol a szélenergia kinyerése hatékonyan tud megvalósulni.

Konklúzió

A szélenergia az egyik legmegbízhatóbb megújuló energiaforrás – és egyben a leggyakoribb is, a teljes alternatív energia több, mint egyharmadáért felel.

Az energia előállítását szélerőművek végzik, amelyek szélkerekekből állnak. A szélturbina működése hasonló a szélmalmokhoz, de őrlés helyett egy generátort csatlakoztatnak rá, amely így elektromos energiát képes termelni.

Ahhoz, hogy a bolygónk fenntarthatóbbá váljon, fontos, hogy nagy mennyiségű szélenergiát nyerjünk ki a környezetünkből, hiszen minden megújuló energiaforrásnak megvannak a maga korlátai – gondoljunk csak a napelemekre és a felhős időszakokra.

A szélturbinán kívül azonban rengeteg más olyan alternatív megoldás létezik még, amellyel hozzájárulhatunk a Föld tisztábbá válásához: érdemes minél többet megtudni ezekről a MET fYOUture rovatában!