Tudod, miért fájhat egy hidegfronttól a brókerek feje?

Tudod, miért fájhat egy hidegfronttól a brókerek feje?


Az energia piaca leegyszerűsítve ugyanúgy működik, mint bármely más terméké. A versenypiaci szolgáltatóknál azonban igen bonyolult logisztikai és tőzsdei folyamatok zajlanak a háttérben – ennek köszönhetően például az a furcsaság is előállhat, hogy Ausztria felől jön hozzánk az orosz gáz.




A földgáz-kereskedelmi piac egyre komplexebb. A szabadpiacról vásárlók közül vannak, akik nem akarnak egy évre előre, befagyasztott áron vásárolni (mely esetben a kereskedő kezeli az árkockázatokat, így a vevő számára a tervezés biztonságos, kiszámítható). Vannak, akik a kicsit kockázatosabb, de sokszor kedvezőbb, indexált árat választják, amely követi a piaci változásokat; és vannak felhasználók, akik szeretnének mindkét árazás biztosította előnyből részesülni.

A másik ok a nyersanyag beszerzésének összetettsége: több útvonalon érkezik Európába a gáz, és míg sokáig az olajszármazékoktól függött az ára, mára ez egyre kevésbé jellemző. A földgáz kereskedelme tőzsdeszerűen zajlik a világban. Ilyen tőzsdék általában ott alakulnak ki, ahol földgázszállítási csomópontok is vannak (idegen szóval hubok). A legnagyobb európai trading floorokon (tőzsdeparketteken) brókerek és üzletkötők ülnek a monitorokon pörgő árfolyamok előtt, folyamatosan figyelve az iparággal kapcsolatos legújabb híreket, kapcsolatot tartva a megbízókkal, üzletfelekkel és bankokkal. A MET Csoport Londonban és Zugban is üzemeltet egy-egy ilyen floort, azaz kereskedési irodát, és ma már 19 nemzetközi kereskedési ponton folytat aktív kereskedelmet, valamint Európa egyre több országában szállít a végfogyasztóinak földgázt.

Mekkora most a magyar piac?

Noha a liberalizáció óta sokat változott a földgázpiac, a legnagyobb hatással arra a gazdasági világválság volt. Magyarország földgázfogyasztása 2009-ig folyamatosan emelkedett, elérte a 14 milliárd köbmétert, majd drasztikus csökkenés után a jelenlegi 8 milliárd köbméter körüli értékre esett vissza. Ebből a mennyiségből az egyetemes szolgáltatást igénybe vevők –  20 köbméter/óránál kisebb mérővel rendelkezők – 3,5-4 milliárdot használnak (a hatékonysági beruházások és pályázatok ellenére ez a szám nem nagyon változik).

Bár a villamosenergia- és a földgázpiacot szokás külön kezelni, nagyon is összefüggnek. A gázfogyasztás drasztikus csökkenésének legfőbb oka az volt, hogy az elmúlt 10 évben a villamosenergia ára olyan mértékben csökkent – az erősen támogatott megújulok térnyerése, valamint a nyugat-európai túlkapacitások miatt –, hogy a gáztüzelésű erőművek földrajzi elhelyezkedéstől függően más működési rendre álltak át. Ennek okán lényegesen csökkent a termelői szektor gázfogyasztása. Rövid távon ebben jelentős változás nem várható, tekintettel a földgáz és a villamosenergia árának alakulására, így a megmaradt 4 milliárd köbméter gáz versenypiacán osztoznak a kiskereskedők. Az áram esetében az olcsó import is hozzájárul a belső termelés csökkenéséhez, de ez a folyamat a szabadpiacot pozitívan érinti, mert így a felhasználók számára kedvezőbb ár érhető el.

A cikk folytatásáért kattints a HVG oldalára!