Borzasztóan környezetszennyező a Bitcoin-bányászat

Borzasztóan környezetszennyező a Bitcoin-bányászat
Nem foglalkozunk vele, mert nem szó szerinti, fizikailag megfogható bányászatról van szó, de a Bitcoin-bányászat új őrülete nagyjából annyira környezetszennyező, mintha szénbányát nyitnánk. Csak hogy értsük az összehasonlítást: annyi szén-dioxid kerül miatta a levegőbe, mint amennyiért egymillió transzatlanti repülőjárat felel.

Az elmúlt hónapokban óriási sláger volt a Bitcoin-bányászat, végre elkezdett valamit is érni az évek óta jelen lévő online valuta. Bitcoint úgy lehet szerezni, ha valaki bányássza azt, vagyis programok segítségével megkeresi az interneten, hogy hol van eldugva belőle.

Ez viszonylag ártatlannak tűnik, de nem az: a Bitcoin-bányászattal felhasználhatunk annyi energiát egy év alatt, amennyit egész Új-Zéland lakossága. A kriptovalutának sajátossága az, hogy minél több elektromosságot zabáljon, hiszen a bányászat lényege ez: minél hosszabb ideig, minél nagyobb teljesítményű gépen keressük a Bitcoint, úgy nagyobb az esély arra, hogy rá is találunk.

Azok, akik a Bitcoin-bányászatra igazán rápörögtek, megbízható, stabil energiaforrást kezdtek el keresni, és bármilyen meglepő, ezért még utazni is hajlandóak: Izland nagyon népszerű célpont a rengeteg geotermális energia miatt, amit ebben az országban fölöznek le. Csakhogy az izlandiak már kevésbé örülnek a Bitcoin-turistáknak, főként azért, mert az ország egyedi látványosságai tönkremehetnek, ha az energiaparkoknak tovább kell majd terjeszkedniük.

A Bitcoin-bányászat jelenleg Izland adatközpont-iparágának 90 százalékát felemészti, ha az energiafogyasztást nézzük.

A Digiconomist szerint jelenleg a bányászat nagyjából évente 30162 kilotonna szén-dioxidot generál, ami megközelítőleg egymillió transzatlanti repülőjárat kibocsátásának felel meg – vagy, ha úgy tetszik, 5700000 amerikai háztartásénak.