A levegőszennyezés jelentése és következményei globálisan

A levegőszennyezés globális méretű probléma: a világ minden országa érintett valamilyen mértékben. Mit jelent a levegőszennyezés? Milyen következményei vannak és egyáltalán mit tehetünk ellene? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A levegőszennyezés jelentése

A levegő az ember és az egész élővilág számára elengedhetetlen életfeltétel. A tiszta levegő 77,9% nitrogént, 21,1% oxigént, 1% egyéb gázt, illetve vegyületet tartalmaz. Az ettől eltérő vegyületek és értékek a levegő szennyezettségére utalhatnak.

A levegőszennyezés (légszennyezés) a környezetszennyezés egyik típusa, ami a légszennyező anyagoknak a (jogszabályban meghatározott) kibocsátási határértéket meghaladó levegőbe bocsátását jelenti.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden  tevékenység légszennyezésnek számít, ami által olyan anyagok és energiák kerülnek a levegőbe, amelyek veszélyeztetik az élővilág egészségét, illetve akadályozzák a környezetben történő kikapcsolódás és egyéb jogszerűen igénybe vehető lehetőségek kihasználását.

A nagy területre kiterjedő, országhatárokon is túlnyúló levegőszennyezés azt jelenti, hogy a szennyezés nem korlátozható teljes egészében egy állam nemzeti fennhatósága alá tartozó területre. Az emisszió (levegőterhelés) jelenti a káros anyagok levegőbe juttatását.

Típusai

Kétféle levegőszennyezést különböztetünk meg:

• Természetes eredetű levegőszennyezés: ide sorolhatók a természeti katasztrófák, illetve természetes folyamatok bekövetkezése általi légszennyezés, mint például az erdőtüzek vagy a vulkáni kitörések.


• Ember okozta levegőszennyezés: ide soroljuk az ipari, mezőgazdasági és a közlekedési eredetű levegőszennyezést.

A levegőszennyezés következményei

A levegőszennyezés többféle módon károsítja az egészségünket és a környezetet is, amelyben élünk.

Az ipari légszennyezés – amelynek okai között a legszámottevőbb az energiatermelés – a  következő szennyezőket bocsáthatja ki:

• szén-monoxid,


• nitrogén-oxidok,


• kén-dioxid,


• valamint szilárd anyag, amely toxikus fémeket is tartalmazhat.

A közlekedési eredetű szennyezőanyag-kibocsátás leginkább a városokban jellemző. A gépjárművekből származó kipufogógázok rengeteg szennyező anyagot bocsátanak a levegőbe (többek között szén-monoxidot, ólmot), ami miatt jelentősen megnőtt a levegő nitrogén-dioxid és szénhidrogén-tartalma. Az imént felsorolt vegyületek napfény hatására szmogot és talajközeli ózont idéznek elő, amely asztmát okozhat, de az élővilágot is pusztítja: károsítja az erdőket, lassítja a növények növekedését.

A savas esőkért a levegőbe kerülő kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az ammónia, illetve egyéb anyagok felelnek, amelyek savasodást idéznek elő. Ezek pedig nagymértékben szennyezik a természetet, a zöld és vízi területeket.

Az eutrofizáció (elalgásodás) többek között a nitrogén és a foszfor miatt jelenik meg, aminek következtében az algák elszaporodnak. Emiatt a vízi élőlények nem jutnak elegendő oxigénhez, és elpusztulnak.

A finom részecskék és a talajközeli ózon csökkenti a várható élettartamot. A szennyező anyagok lerakódnak a tüdőben és a légutakban, így okozva asztmát, illetve szív- és érrendszeri megbetegedéseket. A levegőszennyezés egészségügyi-gazdasági hatása is számottevő: az európai egészségügyi ellátás költségeit évente több milliárd euróval növeli.

A szél képes felfrissíteni a levegőt, de egy idő után a felgyülemlett por és korom által kialakul a füstköd, azaz a szmog.

A szmog a légszennyezés következménye

Kétféle típusú szmog alakulhat ki:

• Az oxidáló (Los Angeles-típusú) szmog: A Los Angeles-típusú szmogot leginkább a nagyforgalmú, napfényes, száraz városokban fedezhetjük fel, ahol gyenge a légmozgás, különösen, ha egy katlanban helyezkedik el, ahol a levegő képes megrekedni. Erőteljesen irritálja a nyálkahártyát.


• A redukáló (London-típusú) szmog: A London-típusú szmog leginkább a magas légnyomású és páratartalmú városokban fordul elő, ahol jellemzően szélcsend uralkodik. A körülmények leginkább télen (fagypont körüli hőmérsékleten) kedveznek a füstködnek, ezért borús időjárásban is kialakul. Következménye az asztma, illetve a tüdőödéma.

Szmogriadó a környezetszennyezés ellen

A városok levegőminőségét folyamatosan vizsgálják az automata mérőegységek. Ha a mért légszennyezőanyag-koncentráció meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, azaz már veszélyes mértékben megnövekszik a szennyező anyagok mennyisége, akkor szmogriadót rendelnek el. Ez az alábbi intézkedéseket foglalhatja magában:

• A gépjárműforgalom korlátozása: a leginkább környezetszennyező gépjárművek használatát megtiltják bizonyos időszakokban.


• Az ipari kibocsátók korlátozása: a környezetvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi a vállalatok szennyezőanyag kibocsátását, aminek túllépése esetén megtilthatja az üzemelést.

Konklúzió

• A tiszta levegő 77,9% nitrogént, 21,1% oxigént és 1% egyéb gázt és vegyületet tartalmaz.


• A levegőszennyezés a környezetszennyezés egyik típusa, ami a teljes élővilágra káros hatással van.


• A levegőszennyezésért leginkább az ipar, a lakossági fűtés, a közlekedés, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás felel.


• Az Európai Unió szigorú normákat határoz meg a levegőszennyezésre az alábbi anyagok vonatkozásában: szilárd részecskék, talajközeli ózon, illékony szerves vegyületek, nitrogén-oxidok, nitrogén-dioxid, kén-dioxid, ammónia, nehézfémek, benzol. 

Mit tehetünk a levegőszennyezés ellen?

Magánszemélyként óvakodjunk a levegőszennyező tevékenységek gyakorlásától – és amikor csak tehetjük, válasszunk közlekedési alternatívát: kerékpározzunk, gyalogoljunk, használjuk közösen az autókat, illetve vegyük igénybe a tömegközlekedési eszközöket.