Az óraátállítás tényleg annyira nyerő?

A Magyarországon 1980-ban bevezetett intézkedés, miszerint március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig nyári időszámítás szerint éljük életünket, azt jelenti, hogy energiát takaríthatunk meg a napsütéses órák hatékonyabb kihasználásával. Az óraátállítás hasznossága tehát energiatakarékossági kérdés, de vajon tényleg eléri a kívánt hatást?

Márciusban egy órával hamarabb kezdődik így az élet, nem csak a hétköznapi ember számára, de az olyan magas energiaigényű ágazatokban is, mint a mezőgazdaság, az egészségügy vagy az oktatás. Októberben pedig kitolódik a munkaidő kezdete, így a sötét, reggeli órákat még alvásra használhatjuk, amellyel energiát takarítunk meg.

A MAVIR Zrt. szerint a tavaszi óraátállításkor jelentős villamosenergia-megtakarítás mutatható ki, amely az ezt követő hónapokban mérséklődik, de szeptember végéig is eltarthat, majd október utolsó vasárnapjával teljesen lecseng. „A nyári időszámítást természetesen mi is megérezzük a MAVIR-on, mint rendszerirányítón keresztül, de a nyári időszámításra való átállás vagy a visszaállás külön intézkedéseket nem igényel. Amit különösen megérzünk ilyenkor, az az időjárás zordságával érkező fűtésszezon megindulása” – mondta Keszler György, a Dunamenti Erőmű erőművezetője.

Az Európai Union belül amúgy nem teljesen értenek egyet az egyes tagállamok a nyári időszámítás alkalmazásában vagy eltörlésében. Ami biztos: az időszámítás megszüntetéséhez az szükséges, hogy mind a 28 tagország egybehangzóan akarja, hogy eltűnjön ez a rendszer. Ez ügyben az EU-n kívül Oroszország már megtette a neki megfelelő lépést, és 2014-ben megszüntette az óraátállítást, az oroszok krónikus alváshiányára hivatkozva.

Forrás: MET Hungary