Folyton azt halljuk, hogy a környezetszennyezésért csakis mi, emberek vagyunk felelősek – aztán néha megjelenik a vélekedés, hogy a Föld is bőven ereszt magából szén-dioxidot, és nem érdemes csak ránk fogni a bolygó pusztulását. De mi az igazság? Egyáltalán miért jelent nagy veszélyt a klímaváltozás? Hogyan akadályozható meg a globális felmelegedés, milyen gyorsan megy végbe az éghajlatváltozás, és mi, emberek mennyire tudjuk befolyásolni?
Az klímaváltozás, éghajlatváltozás, globális felmelegedés fogalmakat gyakran szinonimaként használják, de a kifejezések nem feltétlen használhatók felcserélve. Mutatjuk, hogy mi a különbség.
A globális felmelegedés okai emberi és természeti folyamatokra egyaránt visszavezethetők – de nem mindegy, hogy milyen mértékben. A Föld klímája azon múlik, hogy mennyi hő érkezik a Naptól a bolygóra, hogy a bolygó mennyit ver vissza, és mennyi ragad be a légkörben.
Mindezt nagyban befolyásolják az üvegházhatású gázok – minél több van belőlük a légkörben, a hő annál inkább megmarad a földfelszín közelében, magasabb hőmérsékletet okozva és elindítva azt a folyamatot, amelyet most globális felmelegedésnek nevezünk. Az ilyen üvegházhatású gázok például a:
Ezeket a gázokat azonban nem csak az emberek, hanem a bolygó is kibocsátja, méghozzá nem is kis mennyiségben. Ám ezt a természetes mennyiséget a Föld képes kezelni, és része a természet körforgásának, hogy a természetes mennyiséget meg tudja kötni. Ezek a természetesen kibocsátott üvegházhatású gázok csak hosszabb távon, évszázadok, sőt évezredek alatt hoznak éghajlatváltozást, hiszen a bolygónak egyébként is van egy szabályos melegedő és hűlő körforgása, amihez a gázok sokat hozzátesznek.
A probléma akkor kezdődik, amikor az ember által kibocsátott gázok is bekerülnek a körforgásba – erre a mennyiségre a Föld nincs felkészülve, nem tudja megkötni és szabályozni. Az egyensúly felborul, és megkezdődik a melegedés felgyorsulása, méghozzá drasztikusan. Mi, emberek képtelenek vagyunk az általunk kibocsátott káros anyagokat visszafogni vagy megkötni a légkörből, így folyton csak termeljük, hozzáadva az üvegházhatás kialakulásához.
A klímatudósok döntő többsége egyetért abban, hogy részben antropocén, tehát emberi eredetű tevékenységek tehetők felelőssé a globális felmelegedésért. Melyek ezek a tevékenységek?
Az emberi hozzájárulás leginkább az erdőirtásban és a fosszilis energiahordozók elégetésében mutatkozik meg. Kevesen tudják, de ide tartozik még a nagyipari állattenyésztés és a műtrágyák használata is. Az Európai Bizottság a globális klímaváltozás okai között az alábbiakat emeli ki:
Földünknek van egy felmelegedési és lehűlési ciklusa, de ez több ezer vagy több tízezer évet ölel fel. Az utóbbi néhány évtizedben közel 1ºC-kal nőtt az átlaghőmérséklet. Ez túl gyors változás ahhoz, hogy kizárólag a Föld saját ciklusainak tulajdoníthassuk. A szakértők és tudósok szerint a vízválasztó a 2ºC-os növekedés, ahonnan már beláthatatlan következményei lehetnek a globális klímaváltozásnak.
A globális felmelegedés várható következményei a Földön aggasztóak, elsősorban a gleccserek olvadása miatt. A melegedés hatására elkezdtek felolvadni a sarki jégsapkák, de a hegyekben megfagyó patakok, a gleccserek is olvadásnak indultak, hiszen nyaranta jóval nagyobb részük olvad fel, mint amennyi télen meg tud fagyni. A gleccserek nagyon fontosok, hiszen hozzájárulnak az ember vízellátásához, illetve a termőföldek öntözéséhez is. Az olvadás, ezáltal a klímaváltozás okozza a tengerszint-emelkedést is.
Ez azért veszélyes, mert sok olyan ország és térség van, amelyet elöntene a tenger, ha jelentősen megemelkedne a vízszint. Ilyen például Florida vagy Hollandia. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan növekszik a párolgás mértéke is, ezért a globális felmelegedés addig nem okoz jelentős vízszint-emelkedést, amíg a víz az Antarktiszon hó formájában képes leesni és nem alakul esővé.
Egyéb, közvetlenül az emberi egészséget érintő változás lehet a malária terjedése, hiszen olyan helyeken is megjelennek a maláriát terjesztő szúnyogok, ahol eddig nem fordultak elő. A klímaváltozás okai közé tartozik az is, hogy a meleg egyre több helyen égeti ki a termést, ami miatt csökken a termelékenység. A nyarak is hosszabbodnak, és a szárazság is egyre gyakoribb, ezért a földek nem jutnak elegendő mennyiségű csapadékhoz.
A globális felmelegedés Magyarországon fokozott veszélyt jelent az Európai Unión belül. Ennek okairól a Greenpeace természetvédő szervezet az alábbi módon számolt be:
“(...) Magyarország a klímaváltozás szempontjából Európa legsérülékenyebb régiójának része], így a globális felmelegedés különösen sújtja. Ezt bizonyítja, hogy a korábban 2050-re jósolt, a 100 évvel ezelőtti éves középhőmérséklethez képest, 1,4-1,9 fokos emelkedést már 2010-ra elértük.”
A jelentős felmelegedésen túl, aggodalomra ad okot az éves csapadékmennyiség csökkenése Magyarországon. A fokozódó súlyosságú aszályos időszakok negatívan befolyásolhatják hazánk ökorendszerét és agrártevékenységét. A szárazság mellet az olyan meteorológiai abnormalitásokra, mint a gyakori viharok és alkalmanként jelentkező özönvízszerű esőzések is számíthatunk a jövőben.
A cikk olvasása közben sokakban felmerülhettek az alábbi kérdések:
Az egyik leghatékonyabb megoldás a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítása és a megújuló energiaforrások előtérbe helyezése lenne. Ez azt jelentené, hogy a megszokott gázalapú fűtés helyett alternatív fűtési módokat kellene használnunk, amelyekkel csak kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem járulnánk hozzá a károsanyag kibocsátáshoz.
A fosszilis tüzelőanyagok között a szén a leginkább szennyező, míg a földgáz a legtisztább. Közelebb juthatnánk a megoldáshoz akkor is, ha visszaszorítanánk az erdőirtást, illetve az állattenyésztés mértékének csökkentése is javulást hozna.
Bár a Föld önmagában is rengeteg szén-dioxidot bocsát ki, ezt még képes lenne kezelni. A problémát az okozza, hogy mi, emberek is hozzájárulunk ezen gázok kibocsátásához.
A globális felmelegedés okai röviden: a fosszilis tüzelőanyagok égetése, a nagyipari állattenyésztés és az erdőirtás. A megoldást ezen problémák mentén kell keresni: a fosszilis energiahordozók lecserélése megújuló energiaforrásokra, az erdőirtás visszaszorítása és az állattenyésztés mérséklése.
