Hidegebb telek = globális felmelegedés?

Hidegebb telek = globális felmelegedés?
Sokan a globális felmelegedés kifejezés hallatán arra asszociálnak, hogy akkor mostantól a telek enyhébbek, a nyarak pedig még melegebbek lesznek – pedig az időjárási történések ennél sokkal bonyolultabbak. Az arktiszi melegedés például Észak-Amerikában sokkal keményebb teleket eredményez, ez pedig táptalajt adhat a klímaváltozást tagadók számára.

Az időjárási tendenciák nem olyan egyszerűek, mint ahogyan azt hajlamosak vagyunk hinni. A globális felmelegedés nem egyszerűen melegedő időt jelent, a Föld különböző részein rövid távon ez különbözőképpen nyilvánul meg – korábban például írtunk már arról, hogy a nagy viharok mindennapossá válnak majd, ez már gyakorlatilag elkerülhetetlen. Az időjárás egyre inkább a végletekhez közelít, ami a nagyon meleg nyarak mellett a nagyon hideg teleket is jelentheti. Észak-Amerikában például most pontosan ez zajlik le, méghozzá az arktiszi telek melegedése következtében.

Kutatások kimutatták, hogy az arktiszi időjárás átlag feletti melegedése azt eredményezi Észak-Amerikában, hogy a telek sokkal hidegebbek, és kicsit hosszabbra is nyúlnak. Ez már csak azért is probléma, mert az egész területen aláássa a mezőgazdaságot, kevesebb lesz a terméshozam, és élelmiszerhiány alakulhat ki. Ráadásul így redukálódik azoknak a növényeknek a száma, amelyek a légköri szén-dioxidot képesek megkötni, tovább rontva a már amúgy is szörnyű helyzetet. Ezek következményeképp akár 14 százalékkal több szén-dioxid is maradhat a levegőben.

Egyelőre a jelenséget még nem kutatták teljes körűen, szükség van még több vizsgálatra a témában. De a legfrissebb kutatás alapján elmondható, hogy a hidegebb telek tényleg nem azt jelentik, hogy a globális felmelegedés csak kacsa, és valójában egyre inkább hűl a bolygó.