Card image
Műanyag lebomlási ideje: létezik lebomló műanyag?
Bezár close

Műanyag lebomlási ideje: létezik lebomló műanyag?

 
A műanyag lebomlása rendkívül lassú, ezért a természetbe kerülése után még életöltőkön át szennyezi bolygónkat, ami hatással van az egész élővilágra.
Műanyag lebomlása

Örökös vegyszerek (forever chemicals), soha le nem bomló anyagok (non-degradable materials), veszélyes hulladék (hazardous waste). Csak néhány azokból a kifejezésekből, amelyekkel manapság egyre többet találkozunk. De vajon mik ezek, és miért olyan veszélyesek?

Bolygónk károsítása, mérgezése, szennyezése – legyen szó akár a talajról, a vízről vagy a levegőről – egyre nagyobb méreteket ölt. Ezért leginkább az ember tehető felelőssé, hiszen az ipari forradalom kezdete óta olyan új megoldásokkal állunk elő, amelyek bár az életünket egyszerűbbé és könnyebbé teszik, a környezetünknek azonban tartós kárt okoznak.

Remek példa erre a műanyag feltalálása, amelynek gyártása rendkívül olcsó és egyszerű, használata pedig gyors és könnyű, mégis sokkal nagyobb kárt okoz, mint amennyi hasznot szolgáltat.

A problémát a műanyag lebomlása, pontosabban a műanyag lebomlási ideje jelenti, hiszen ahhoz, hogy egy polietilénből vagy polipropilénből készült termék teljesen felszívódjon, generációkra és speciális körülményekre van szükség.

Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy mennyi időt vesz igénybe egy mesterséges termék, például egy műanyag palack lebomlása, mennyi ideig tarthat egy műanyag zacskó lebomlása, milyen biológiailag lebomló műanyagok léteznek, és melyek azok a speciális körülmények, amelyek lehetővé teszik, hogy valóban megszabaduljunk a káros anyagoktól.

A műanyag lebomlási ideje több tényező függvénye

A műanyag lebomlása

Ahogy arról már az újrahasznosítás ABC-nkben is beszámoltunk, alapvetően hétféle műanyagot különböztetünk meg:

  1. PET = polietilén tereftalát
  2. PE-HD (HDPE) = nagy sűrűségű polietilén
  3. PE-LD = kis sűrűségű polietilén
  4. PP = polipropilén
  5. PS = polisztirol
  6. PVC = polivinil klorid
  7. minden egyéb műanyag, ami nem tartozik az előzőek közé

Sokan nem tudják, de ebből a 7-ből csupán 4 az, ami valóban újrahasznosítható, a többinél erre nincs lehetőség.

Tovább rontja a helyzetet, hogy a polietilén és a polipropilén is csak akkor bomlik le vagy hasznosítható újra, ha adottak számukra a feltételek. Ahhoz ugyanis, hogy a műanyag vagy bármely más természetes vagy mesterséges anyag le tudjon bomlani, számos tényezőre egyidejű hatására van szükség:

  • mikroorganizmusokra, baktériumokra
  • algákra, gombákra
  • UV-fényre és magas hőmérsékletre
  • vízre

Ha bármelyik hiányzik, a bomlás jelentősen lelassul, vagy akár meg sem történik.

Ebből könnyen kikövetkeztethető, hogy a hulladéktelepeken felhalmozódott, a földben mélyen eltemetett vagy az állatok által elfogyasztott műanyaghulladéknak mennyi esélye van lebomlani. A környezeti és egyéb mechanikus hatásoktól leginkább csak széthullanak, ami miatt bár szemmel nem lesznek láthatók, mikroműanyag formájában mégis visszakerülnek a természetes körforgásba: a vizekbe, majd az ott élő növények és állatok szervezetébe, végül visszajutva az emberhez.

A műanyag mellett ráadásul más olyan mesterségesen előállított anyagok is léteznek, amelyek lebomlása rendkívül lassú.

A természetes és káros anyagok, illetve a műanyag lebomlási ideje

  • toalettpapír: 2-4 hét
  • banánhéj: 3-4 hét
  • újság: 5-6 hét
  • almacsutka, kartondoboz, pamutkesztyű, tejesdoboz: 1-5 hónap
  • pamutzsinór, fotók, narancshéj: 3-14 hónap
  • biológiailag lebomló pelenka, vegyes fa, gyapjú kesztyű: 1-3 év
  • festett fa, cigarettacsikk: 10-15 év
  • bőrcipő, konzervdoboz, polisztirol doboz: 25-50 év
  • üdítős doboz, elem: 200 év
  • eldobható pelenka, műanyag flakon, tisztasági betét, halászháló: 400-600 év
  • üveg, hungarocell: 1000-1 000 000 év

Látható, hogy egy átlátszó, vékony műanyag flakon lebomlási ideje is évszázadokat vesz igénybe – nagyjából annyit, amennyi idő Amerika felfedezése óta eltelt. Ha Kolumbusz korában létezett volna már műanyag, és elejtett volna egyet Amerika partjainál, lehet, hogy még mindig ott heverne a földön.

A műanyag szatyor lebomlási ideje még ennél is hosszabb, hiszen sokkal könnyebben jut be a bolygó mélyebb rétegeibe (a víz mélyére, vagy akár a talajba), ahol nincsenek meg azok a körülmények, amelyek lehetővé tennék a lebomlásukat. A műanyag, az üveg vagy a hungarocell tehát egyáltalán nem való a természetbe, mert nagymértékben szennyezik és roncsolják a természetes élőflórát.

De vajon létezik biológiailag lebomló műanyag?

Létezik-e ténylegesen lebomló műanyag?

Lebomló műanyag zacskó egy faágon

Ha adottak számára a körülmények, igen.

A PLA (politejsav) például ténylegesen lebomlik, ehhez azonban az előbb említett speciális körülményekre van szükség: vízre, fényre és bakteriális tevékenységre. A szeméttelepen sajnos a legtöbbször nem adottak ezek a feltételek.

Nem számít, hogy milyen fajta műanyagról beszélünk. Lehet az akár nádcukor, kukorica vagy burgonyakeményítő is – ahhoz, hogy ezekből használható termékek készülhessenek, vegyipari műveletekre van szükség. A gyártóknak hozzá kell nyúlniuk a keményítőmolekulákhoz, polimerizálniuk kell őket. Ezzel pedig a termékek lényegében elvesztik a természetes mivoltukat, és műanyaggá válnak.

Konklúzió

Egyre több káros anyag lepi el bolygónkat, ami közvetve vagy közvetlenül hozzánk, emberekhez is visszajut.

Ahhoz, hogy változást idézzünk elő, nem elég csupán a mesterséges anyagok molekula-szerkezetét, alapanyagát vagy más tulajdonságait átalakítani – magát a szemétgyűjtés módját is gyökeresen meg kell változtatnunk. A műanyaghoz hasonló káros elemek csak akkor tudnak teljesen lebomlani, ha az ehhez szükséges feltételek teljesülnek. Ehhez vízre, fényre és bakteriális tevékenységre van szükség.

A cégek tehát azzal tehetnek a legtöbbet a környezetért, ha a gyártás és a kivitelezés során minél kevesebb káros anyagot használnak fel. Emellett az alkalmazottakat is érdemes arra motiválni, hogy hagyjanak fel a műanyag használatával.

További ötletek, információk és példák a fYOUture rovatunkban találhatók.