Az ökológiai lábnyom csökkentése

Az ökológiai lábnyom csökkentése

Földünk ökológiai katasztrófa felé közelít. A globális felmelegedés ténye vitathatatlan. Bolygónk önmagában is rengeteg szén-dioxidot termel, ám ezt a mennyiséget még kezelni tudja.


A probléma azzal van, amit az ember pluszban hozzátesz, ez ugyanis már túl sok a Földnek is. A vizeinkben rengeteg műanyag van, a szervezetünkbe ezáltal sok mikroműanyag jut be, a levegő folyamatosan melegszik, a tengerszint emelkedik, és ózonlyuk tátong a légkörben.


A hatalmas technológiai fejlődésnek és az ipari forradalomnak sajnos hátránya is van – túl nagy lábon élünk, ezt pedig a bolygónk sínyli meg. De pontosan mi az ökológiai lábnyom, hogyan számítják, és hogyan ültethető a gyakorlatba – és a mindennapi életbe – az ökológiai lábnyom csökkentése?


Az ökológiai lábnyom


ökológiai lábnyom 


Az ökológiai lábnyom nagyon leegyszerűsítve a természet kínálatát, és annak keresletét méri. Keresleti oldalon azt mutatja meg, az emberi populációnak mennyi természeti erőforrásra van szüksége ahhoz, hogy megtermelje a javakat, amelyekett aztán elfogyaszt.


Ezt hat területre szokták bontani:



  • Termőföld

  • Legelő

  • Halászati terület

  • Beépített földterület

  • Erdő

  • Szén-dioxid igény


A kínálati oldalon ez egy adott méretű földterületet jelöl, amely megadja, hogy egy érintetlen földrész (értsd: beépítetlen, nincs rajta vetés stb.) mekkora termelékenységi kapacitással rendelkezik, illetve mennyi ember által termelt hulladékot bír el.


Az ökológiai lábnyom tehát annak a földterületnek a nagysága, amely képes kiszolgálni egy ember teljes erőforrásigényét. Ennek mértékegysége egy hektár emberenként, vagyis 1 ökológiai lábnyom 10.000 m2 személyenként. Sajnos ez a szám mára 2 fölé emelkedett a teljes populáció átlagát nézve (azaz átlagosan 2 hektárra van szüksége egy embernek), pedig a Föld csupán 1.8 hektárt képes elbírni emberenként.


Látható, hogy a jelenlegi életvitelünk, a fogyasztói társadalom és a javak korlátlan habzsolása túl nagyra nőtt. Ez ökológiai katasztrófa felé sodorja az egész világot és a jövő generációit.


 ökológiai katasztrófa


Jó hír azonban, hogy mindenki egyénileg hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, csak néhány apró dologra kell figyelni.


Ökológiai lábnyom csökkentése — az első lépés


Az első lépés mindig az, hogy megismerjük a problémát. Ehhez csupán néhány kérdésre kell válaszolnunk.



  • Milyen gyakran eszik állati eredetű termékeket?

  • Mennyi ételt fogyaszt feldolgozatlanul, csomagolás nélkül vagy helyben termesztve?

  • Milyen otthonban él? (például panel, egyemeletes, többemeletes stb.)

  • Milyen anyagból készült a lakás / ház?

  • Hány ember él a háztartásban?

  • Hány négyzetméteres az otthona?

  • Mennyire energiahatékony az otthona?

  • Ennek hány százaléka származik megújuló energiaforrásból?

  • A szomszédokhoz hasonlítva mennyi szemetet termel?

  • Mennyit utazik motorral vagy autóval hetente?

  • Mennyire energiahatékonyak az említett járművek?

  • Mennyit használ telekocsit?

  • Mennyit utazik tömegközlekedéssel hetente?

  • Hány órát repül egy évben?


Ha a fenti kérdésekre adott válaszaink átlagosnak mondhatók, akkor is 2-2.5-ös értékű ökológiai lábnyomot kapunk. Ha tehát a teljes földi populáció ugyanennyit fogyasztana és szemetelne, akkor is a 2-2.5 Földre lenne szükségünk.


Ez sajnos fenntarthatatlan. De mi a megoldás?


Hogyan csökkenthető az ökológiai lábnyom a gyakorlatban?


A megoldás, hogy tudatosan elkezdünk odafigyelni a fogyasztásunkra és a hulladék-felhalmozásunkra. Összegyűjtöttünk néhány gyakorlati tanácsot, amelyeket könnyű betartani, mégis hatalmas különbséget tudnak jelenteni.



  • Olvassunk minél többet a témában! – itt található még több információ

  • Amikor nem tölt a telefon, húzzuk ki a zsinórt!

  • Ne vásároljunk műanyag palackban tárolt italokat, helyette használjunk kulacsot, termoszt!

  • Gyűjtsük szelektíven a szemetet!

  • Papírpoharak helyett használjunk nem eldobható poharakat!

  • Fogyasszunk kevesebb húst, tartsunk „csak zöldséges” napokat!

  • Spóroljunk a fűtéssel, légkondival, és öltözködjünk otthon is az évszaknak megfelelően (például télen pulóverben, hosszú nadrágban)!

  • A helyi zöldségeket és gyümölcsöket piacokon vásároljuk meg!

  • Saját autó és motor fenntartása helyett használjunk telekocsit, tömegközlekedést!

  • Használjunk környezetbarát, könnyen lebomló természetes tisztítószereket (ecet, szódabikarbóna, citrom stb.)!

  • Ne égessünk lombot, helyette komposztáljunk!

  • Spóroljunk a vízzel, használjunk víztakarékos csapfejeket!

  • Zárjuk el a vizet, amikor nincs rá szükség (fogmosás, mosogatás stb.)!

  • Minden elektronikus eszközt áramtalanítsunk, amikor nincsenek használatban!

  • Amikor csak lehet, használjunk kerékpárt!

  • Vigyünk saját szatyrot a bevásárláshoz (például külön textil szatyrot minden gyümölcshöz stb.)!

  • Csaljuk a kertbe a madarakat, így nem lesz szükség permetezésre!

  • Minimalizáljuk a papírfogyasztást!

  • Minél kevesebb előre csomagolt élelmiszert vásároljunk!

  • Az ételmaradékot is érdemes újrahasznosítani, komposztálni, állatokat etetni vele.

  • Locsoljunk esővízzel!

  • Takarékoskodj a sütőolajjal!

  • Kapcsoljuk le mindenhol a villanyt, ahol éppen nem tartózkodunk!

  • Minél közelebb termesztett / tenyésztett ételeket vásároljunk!

  • A nem használt elektronikai eszközöket értékesítsük tovább!


Konklúzió



  • Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy embernek hány hektár földterületre van szüksége ahhoz, hogy kiszolgálja az igényeit.

  • A Föld csupán 1.8 hektárt bír el emberenként, pedig ez a szám a populáció teljes átlagát tekintve már 2 fölé emelkedett.

  • Ez ökológiai katasztrófa felé vezetheti a Föld népességét.

  • Létezik egy remek kalkulátor, amivel bárki kiszámolhatja, hány Földre lenne szüksége, ha a föld teljes lakossága ugyanannyi terméket fogyasztana és szemetelne, mint ő maga. Érdemes kipróbálni – az eredmény önmagáért beszél!