Card image
Az ökológiai lábnyom csökkentése
Bezár close

Az ökológiai lábnyom csökkentése

 
Földünk ökológiai katasztrófa felé közelít. A globális felmelegedés ténye vitathatatlan. Bolygónk önmagában is rengeteg szén-dioxidot termel, ám ezt a mennyiséget még kezelni tudja.

Földünk ökológiai katasztrófa felé közelít. A globális felmelegedés ténye vitathatatlan. Bolygónk önmagában is rengeteg szén-dioxidot termel, ám ezt a mennyiséget még kezelni tudja.

A probléma azzal van, amit az ember pluszban hozzátesz, ez ugyanis már túl sok a Földnek is. A vizeinkben rengeteg műanyag van, a szervezetünkbe ezáltal sok mikroműanyag jut be, a levegő folyamatosan melegszik, a tengerszint emelkedik, és ózonlyuk tátong a légkörben.

A hatalmas technológiai fejlődésnek és az ipari forradalomnak sajnos hátránya is van – túl nagy lábon élünk, ezt pedig a bolygónk sínyli meg. De pontosan mi az ökológiai lábnyom, hogyan számítják, és hogyan ültethető a gyakorlatba – és a mindennapi életbe – az ökológiai lábnyom csökkentése?

Az ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom nagyon leegyszerűsítve a természet kínálatát, és annak keresletét méri. Keresleti oldalon azt mutatja meg, az emberi populációnak mennyi természeti erőforrásra van szüksége ahhoz, hogy megtermelje a javakat, amelyekett aztán elfogyaszt.

Ezt hat területre szokták bontani:

  • Termőföld
  • Legelő
  • Halászati terület
  • Beépített földterület
  • Erdő
  • Szén-dioxid igény

A kínálati oldalon ez egy adott méretű földterületet jelöl, amely megadja, hogy egy érintetlen földrész (értsd: beépítetlen, nincs rajta vetés stb.) mekkora termelékenységi kapacitással rendelkezik, illetve mennyi ember által termelt hulladékot bír el.

Az ökológiai lábnyom tehát annak a földterületnek a nagysága, amely képes kiszolgálni egy ember teljes erőforrásigényét. Ennek mértékegysége egy hektár emberenként, vagyis 1 ökológiai lábnyom 10.000 m2 személyenként. Sajnos ez a szám mára 2 fölé emelkedett a teljes populáció átlagát nézve (azaz átlagosan 2 hektárra van szüksége egy embernek), pedig a Föld csupán 1.8 hektárt képes elbírni emberenként.

Látható, hogy a jelenlegi életvitelünk, a fogyasztói társadalom és a javak korlátlan habzsolása túl nagyra nőtt. Ez ökológiai katasztrófa felé sodorja az egész világot és a jövő generációit.

Jó hír azonban, hogy mindenki egyénileg hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez, csak néhány apró dologra kell figyelni.

Ökológiai lábnyom csökkentése — az első lépés

Az első lépés mindig az, hogy megismerjük a problémát. Ehhez csupán néhány kérdésre kell válaszolnunk.

  • Milyen gyakran eszik állati eredetű termékeket?
  • Mennyi ételt fogyaszt feldolgozatlanul, csomagolás nélkül vagy helyben termesztve?
  • Milyen otthonban él? (például panel, egyemeletes, többemeletes stb.)
  • Milyen anyagból készült a lakás / ház?
  • Hány ember él a háztartásban?
  • Hány négyzetméteres az otthona?
  • Mennyire energiahatékony az otthona?
  • Ennek hány százaléka származik megújuló energiaforrásból?
  • A szomszédokhoz hasonlítva mennyi szemetet termel?
  • Mennyit utazik motorral vagy autóval hetente?
  • Mennyire energiahatékonyak az említett járművek?
  • Mennyit használ telekocsit?
  • Mennyit utazik tömegközlekedéssel hetente?
  • Hány órát repül egy évben?

Ha a fenti kérdésekre adott válaszaink átlagosnak mondhatók, akkor is 2-2.5-ös értékű ökológiai lábnyomot kapunk. Ha tehát a teljes földi populáció ugyanennyit fogyasztana és szemetelne, akkor is a 2-2.5 Földre lenne szükségünk.

Ez sajnos fenntarthatatlan. De mi a megoldás?

Hogyan csökkenthető az ökológiai lábnyom a gyakorlatban?

A megoldás, hogy tudatosan elkezdünk odafigyelni a fogyasztásunkra és a hulladék-felhalmozásunkra. Összegyűjtöttünk néhány gyakorlati tanácsot, amelyeket könnyű betartani, mégis hatalmas különbséget tudnak jelenteni.

  • Olvassunk minél többet a témában! – itt található még több információ
  • Amikor nem tölt a telefon, húzzuk ki a zsinórt!
  • Ne vásároljunk műanyag palackban tárolt italokat, helyette használjunk kulacsot, termoszt!
  • Gyűjtsük szelektíven a szemetet!
  • Papírpoharak helyett használjunk nem eldobható poharakat!
  • Fogyasszunk kevesebb húst, tartsunk „csak zöldséges” napokat!
  • Spóroljunk a fűtéssel, légkondival, és öltözködjünk otthon is az évszaknak megfelelően (például télen pulóverben, hosszú nadrágban)!
  • A helyi zöldségeket és gyümölcsöket piacokon vásároljuk meg!
  • Saját autó és motor fenntartása helyett használjunk telekocsit, tömegközlekedést!
  • Használjunk környezetbarát, könnyen lebomló természetes tisztítószereket (ecet, szódabikarbóna, citrom stb.)!
  • Ne égessünk lombot, helyette komposztáljunk!
  • Spóroljunk a vízzel, használjunk víztakarékos csapfejeket!
  • Zárjuk el a vizet, amikor nincs rá szükség (fogmosás, mosogatás stb.)!
  • Minden elektronikus eszközt áramtalanítsunk, amikor nincsenek használatban!
  • Amikor csak lehet, használjunk kerékpárt!
  • Vigyünk saját szatyrot a bevásárláshoz (például külön textil szatyrot minden gyümölcshöz stb.)!
  • Csaljuk a kertbe a madarakat, így nem lesz szükség permetezésre!
  • Minimalizáljuk a papírfogyasztást!
  • Minél kevesebb előre csomagolt élelmiszert vásároljunk!
  • Az ételmaradékot is érdemes újrahasznosítani, komposztálni, állatokat etetni vele.
  • Locsoljunk esővízzel!
  • Takarékoskodj a sütőolajjal!
  • Kapcsoljuk le mindenhol a villanyt, ahol éppen nem tartózkodunk!
  • Minél közelebb termesztett / tenyésztett ételeket vásároljunk!
  • A nem használt elektronikai eszközöket értékesítsük tovább!

Konklúzió

  • Az ökológiai lábnyom azt mutatja meg, hogy egy embernek hány hektár földterületre van szüksége ahhoz, hogy kiszolgálja az igényeit.
  • A Föld csupán 1.8 hektárt bír el emberenként, pedig ez a szám a populáció teljes átlagát tekintve már 2 fölé emelkedett.
  • Ez ökológiai katasztrófa felé vezetheti a Föld népességét.
  • Létezik egy remek kalkulátor, amivel bárki kiszámolhatja, hány Földre lenne szüksége, ha a föld teljes lakossága ugyanannyi terméket fogyasztana és szemetelne, mint ő maga. Érdemes kipróbálni – az eredmény önmagáért beszél!