A probléma globális jellegű, éppúgy kihat a városokat átszelő folyókra, mint a kontinensek között húzódó tengerekre és óceánokra. Ahhoz tehát, hogy a probléma megszűnjön, nagymértékű emberi összefogásra van szükség.
Sajnos éppen ez a legnagyobb akadály. Ám ez nem jelenti azt, hogy a cél elérése lehetetlen. Ahhoz azonban, hogy vállalati szinten is tenni tudjunk a megoldásért, előbb érdemes megismerni, miként történik az ipari vízszennyezés.
Az élővizeink állapotának romlásáért az olyan vízszennyező anyagok a felelősek, amelyek leginkább kémiai vegyületekből állnak – tehát hőtermelés, bakteriológiai vagy radiológiai eredetűek. Ilyen anyagok például a műtrágyák, növényvédő szerek, nehézfémek, műanyagok és az olyan fosszilis tüzelőanyagok, mint a kőolaj.
A legtöbb vízszennyező anyagot az üzemek és gyárak engedik bele a vizekbe, ám ezt gyakran nem direkt, hanem indirekt módon teszik.
A természetes vizek szennyezésére indirekt szennyezésére példaként lehet felhozni a műtrágyák vízbe jutását, amelyek a csapadékkal a talajba, pontosabban a talajvízbe mosódnak. Ez pedig lassan a folyókba, majd végül a tengerekbe és óceánokba jut.
Az állandó eseteken kívül azonban előfordulnak egyszeri, de nagy jelentőségű balesetek is, mint például a történelem legnagyobb olajkatasztrófája. Az üzemek és gyárak tehát nagyban hozzájárulnak a szennyezéshez, amelynek súlyos következményei vannak és lesznek.
A Föld felszínének közel háromnegyedét víz borítja. Nem csoda tehát, hogy a bolygónkon fellelhető élőlények igen nagy része található a tengerekben és óceánokban.
A víz számukra az életet jelenti: élelmet, oxigént, menedéket, közeget a szaporodáshoz. Ám a víz nem csak nekik a legfontosabb anyag: az emberi test nagy részét is víz alkotja. A vízszennyezés következményei minden élőlényre hatással vannak direkt vagy indirekt módon – a végső következmény pedig a növény- és állatvilág kipusztulása lehet, ha nem teszünk valamit a folyamat megakadályozásáért.
A vízszennyezés megelőzése igen komplex, sokrétű folyamat. A megelőzéshez arra van szükség, hogy az ipari tevékenységeket átalakítsuk, és megakadályozzuk az általuk kibocsátott vízszennyező anyagok vizekbe kerülését.
A legjobb megoldás az lenne, ha a gyárak és üzemek egyáltalán nem bocsátanának ki ilyen anyagokat, ehhez azonban a teljes gyártási és kereskedelmi lánc újraépítésére lenne szükség. Mivel erre nincs lehetőség, a lassabb úton kell elindulnia az emberiségnek: a jelenleg is ismert szennyező segéd-, nyers- és üzemanyagokat kell valamilyen módon helyettesítenünk.
Ma már léteznek erre irányuló mozgalmak, mint például a zero waste, ami az eldobható anyagok minimalizálását tűzte ki céljául, és egyre nagyobb támogatottsággal rendelkezik. Kiemelkedően fontos a már megtörtént károk helyreállítása is, például a keletkezett hulladék összeszedése a tengerekből és óceánokból, illetve a különböző szennyvíztisztító telepek létrehozása.
Ahogy a klímaváltozás, úgy az ipari vízszennyezés is egy ember okozta, mára globálissá duzzadt probléma.
A vízben található vízszennyező anyagok hatással vannak az egész tengeri ökoszisztémára, nem kímélve sem a növényeket, sem a benne élő állatokat – ezért a tengerszennyezés korunk egyik legnagyobb veszélye.
A megoldást az jelentheti, ha felismerjük a vízszennyezés következményeit, felmérjük a probléma legfőbb kiváltó okait, majd aktívan teszünk a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ehhez globális szintű együttműködésre van szükség, ami azonban az egyénekkel és legfőképpen a vállalatokkal kezdődik.
Érdemes tovább tájékozódni a témában, hiszen a vállalatok rengeteget tehetnek azért, hogy fenntarthatóbb, egészségesebb és szebb jövő felé tartsunk. Ehhez a MET fYOUture rovatát ajánljuk!
