fYOUture

Itt tart jelenleg a műanyagszennyezés a tengerekben: egy brit kutatás összesen 7 különböző teknősfajt vizsgált a világ különböző területeiről, és mindegyikük szervezetében találtak műanyagot.

Magyarország a 42. helyezést érte el a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban (CCPI 2019), amelyet ma hoztak nyilvánosságra Katowicében, az ENSZ 24. klímacsúcsán. A CCPI szerint világszerte romlottak az országok teljesítményei. Hiába zajlott le megannyi konferencia, amelyeken tervek és ígéretek százaiban egyeztek meg az államok, az érdemi tettekig nagyon kevés helyen jutottak el.

Idén már nem viheti az EU és az Egyesült Államok Kínába a feldolgozatlan műanyaghulladékát - ez azonban nem arra sarkallta az országokat, hogy kevesebbet termeljenek belőle, hanem arra, hogy más szemétlerakót keressenek maguknak. Úgy tűnik, hogy a megoldás a kisebb ázsiai országokban lakozott, csakhogy most már ők is kezdenek bekeményíteni.

Évente 116 millió tonna tej és tejtermék, vagyis az előállított áruk 16 százaléka vész kárba világszerte a szemétbe dobás és a nem hatékony tárolási, szállítási folyamatok miatt - derült ki az Edinburghi Egyetem szakembereinek vizsgálatából.

Ez is megoldás lehet az egyszer használatos műanyagok problémájára: a finnek például nem betiltani akarják a szívószálakat, hanem olyat fejlesztenek, ami magától lebomlik. 

Az elmúlt tíz évben nem irtottuk még ilyen gyors ritmusban a fákat az amazonasi esőerdőben, mint most. 

A klímaváltozás egyik legégetőbb következménye a globális élelmiszerhiány lehet: erre lehet jó megoldás a rovarevés, különösen a tücsök egészséges ilyen szempontból.

A klímaváltozás egyik legjobban látható következménye a korallzátonyok pusztulása - egy kutatócsoport most óriási projekten keresztül próbálja meg visszahozni a Nagy-korallzátonyt az életbe.

A globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, és gyorsítja a klímaváltozást. 130 ország tudományos akadémiája közös jelentésben sürgeti a mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, klímavédelmi intézkedések bevezetését. Az InterAcademy Partnership jelentésének Európára vonatkozó része az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) gondozásában készült.

Alacsony, mindössze 17 százalék azoknak a valóban tudatos vásárlóknak az aránya, akik képesek a jó ár-érték arány fölé helyezni olyan termékjellemzőket, mint például a prémium minőség, a magyar eredet, a GMO- és e-szám-mentesség, vagy akár a fair trade előállítás és csomagolásmentesség.