Gyakran ismételt kérdések

A földgáz olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, a földgázellátásról szóló törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a földgáz minőségű, biomasszából és egyéb nem bányászati forrásból származó gázokat is.

A földgáz minőségű, biomasszából és egyéb nem bányászati forrásból származó gázok olyan mesterségesen előállított gázkeverékek, amelyek a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz minőségére vonatkozó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott minőségi követelményeknek.

A felhasználók, rendszerüzemeltetők, a rendszerhasználók és a termelők.

A földgázkereskedő végzi a földgáz üzletszerű, ellenérték fejében, nem saját felhasználási célra történő vásárlását és értékesítését, amely a földgázellátásról szóló törvény alapján engedélyköteles tevékenység.

A szállítási rendszerüzemeltető, a földgáztárolói engedélyes és a földgázelosztó.

A földgázelosztó a földgáz elosztóvezetéken történő továbbítását végzi a felhasználóhoz. A földgázelosztás földgázellátásról szóló törvény alapján engedélyköteles tevékenység..

A naptári év október 1-jén reggel 6.00 órától a következő naptári év október 1-én reggel 6.00 óráig tartó időszak az átadási-átvételi pontban érvényes helyi idő szerint.

Az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználó a határozatlan időtartamra kötött egyetemes szolgáltatási szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban mondhatja fel.

Ha a felhasználó földgázkereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az engedélyesek térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben a földgázkereskedő és a rendszerüzemeltető a felhasználónak díjat nem számíthat fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az a földgázkereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó az új földgáz-kereskedelmi szerződést megköti. A kereskedőváltás az előző ellátóval kötött szerződésben rögzített feltételek teljesülése esetén jöhet létre.

A felhasználó az ajánlatot adó földgázkereskedők között szabadon választhat, viszont egyetemes szolgáltatást csak a földgázellátásról szóló törvény által meghatározott jogosultság alapján, az adott földrajzi területen működési engedéllyel rendelkező egyetemes szolgáltató végezhet.

Mivel egy adott földrajzi területen a földgázellátásról szóló törvény által meghatározott engedéllyel egy adott földgázelosztó működik, a földgáz elosztására az ő szolgáltatásait kell igénybe venni, így a választás lehetősége nem adott.

A földgázelosztóval a korábban megkötött hálózatcsatlakozási szerződés, illetve elosztóhálózat-használati szerződés továbbra is érvényben marad, ez a szerződés szabályozza a gázvételezés- illetve a hálózathoz való csatlakozás műszaki feltételeit. A földgázkereskedővel kell megkötni a földgáz adásvételi szerződést, amely tartalmazza a földgáz, mint termék árát, és a felhasználási helyre történő szállítás, elosztás, tárolás, (rendszerhasználat) díját, valamint az adásvétel egyéb feltételeit.

A földgáz szagosításáért, szállításért, tárolásáért illetve a szükséges fizikai kapacitások rendelkezésre-tartásáért ill. használatáért a rendszerüzemeltetők részére díjat kell fizetni. Ezen díjak összességét nevezzük rendszerhasználati díjnak, mely mértéke szabályozott. Mivel a rendszerüzemeltetőkkel a szállítási, kapacitás-lekötési, elosztási illetve tárolási szerződéseket a földgázkereskedő köti, a felhasználó a rendszerhasználati díjat a földgázkereskedőjén keresztül fizeti meg, a földgázkereskedő által kibocsájtott számla közvetített szolgáltatást is tartalmaz.

Nem változik, mivel a mérőleolvasás a földgázkereskedőtől függetlenül a földgázelosztó feladata és kötelessége, aki feladatát továbbra is változatlanul látja el a vonatkozó jogszabályok, az üzletszabályzata, és a földgázkereskedővel kötött szerződés alapján.

Az a hőmennyiség, amely állandó nyomáson, meghatározott (1 m3) mennyiségű gáznak levegőben való tökéletes elégése során felszabadul, ha az égéstermék véghőmérséklete megegyezik a kiindulási hőmérséklettel, valamint mind a kiindulási komponensek, mind az égés termékei gáz halmazállapotúak (MSZ ISO 6976). A fűtőérték a földgáz kémiai összetétele alapján kerül meghatározásra, mértékegysége MJ/m3.

Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a havi számlázandó gázmennyiség meghatározásával kapcsolatos tudnivalókat, az alkalmazott korrekciós tényező meghatározásának alapvető szabályait.

Az átadott illetve átvett hőmennyiség meghatározása minden esetben A magyar földgázrendszer üzemi és kereskedelmi szabályzatában (továbbiakban: ÜKSZ) rögzített szabályok, valamint a szállítói és az elosztói engedélyesek üzletszabályzatainak ide vonatkozó rendelkezései alapján történik. (A magyar földgázrendszer üzemi és kereskedelmi szabályzata letölthető honlapunkról az alábbi elérhetőségen: http://molenergytrade.com/hu/dokumentumok/a-magyar-foldgazrendszer-uzemi-es-kereskedelmi-szabalyzata)

Az együttműködő földgázrendszer minden pontján gáztechnikai normál állapotra vonatkoztatva történnek az elszámolások, így az elszámoláshoz szükséges fűtőérték adatok is erre az állapotra vonatkoznak. A gázmérők – korrektor felszerelése nélkül – nem alkalmasak a gázmennyiség gáztechnikai normál állapotra vonatkoztatott közvetlen meghatározására, azaz a gázmérők nem ezt a mennyiségi jellemzőt mérik, hanem az úgynevezett üzemi mennyiséget. Annak érdekében, hogy a gázmérő által mért üzemi mennyiség (m³) alapján meghatározzuk a ténylegesen elfogyasztott hőmennyiséget (GJ), a gázmérő által mért értéket meg kell szorozni egy ún. korrekciós tényezővel, valamint a fűtőértékkel.

A korrekciós tényező mértékét jellemzően az alábbi két paraméter befolyásolja:

• Üzemi nyomás (amely meghatározható a mérési időszak légköri nyomásának átlaga, és a mérési helyen lévő gáz túlnyomásának összegeként).
• Hőmérséklet (amely meghatározható a fogyasztási helyen hitelesen mért földgáz-hőmérsékletnek a mérési időszakra képzett átlagával vagy az Országos Meteorológiai Szolgálat által a mérési időszakra, körzetre megadott átlaghőmérséklettel).

Az 1. sz. melléklet részletesen tartalmazza a korrekciós tényező meghatározásának lépéseit.

A számlázott, normál állapotra átszámított gáztérfogat meghatározásának bemutatása egy gyakorlati példán keresztül szemléltetve:

Diktált havi fogyasztás (üzemi m³): 100 m³ (az előző havi záró és a tárgyhavi záró mérőállás különbsége)
Korrekciós tényező: 1,082
Fűtőérték: 34,2 MJ/m³
Számlázott fogyasztás (normál állapot, GJ): 100 * 1,082 * 34,2/1000 = 3,70044 GJ/hó         

A fentiek alapján a számlázott, GJ-ban kifejezett hőmennyiséget tehát nem lehet az általános, 34.0 MJ/m³ fűtőértékkel m3-re átszámítani, hanem csak a mért napi fűtőérték és korrekciós tényező segítségével.

1.sz. melléklet

A korrekciós tényező meghatározásának lépései, a számítás módja

A korrekció első lépéseként meg kell határozni a gázmérő által mért napi üzemi állapotú gáztérfogatot az alábbi képlet szerint:

ahol:

Vü (hónap): a gázmérő által mért havi üzemi állapotú gáztérfogat [m³]
Vü: számított napi üzemi állapotú gáztérfogat [m³]
Profilérték(T): a felhasználó profilcsoportjához tartozó felejtő súlyos profilérték (adott hónapban jellemző, napi átlag hőmérsékleti adatok segítségével előállított érték az ÜKSZ IV. melléklete szerint)

Profilérték(T): az egyes napok tény átlag hőmérsékletének alapján meghatározott felejtő súlyos profilértékeinek összege

Az egyes napokra az alábbi képlet alapján történik a normál állapotú gáztérfogat számítása:

ahol:

Vn: gáztechnikai normál állapotra átszámított gáztérfogat [m³],
Vü: számított napi üzemi állapotú gáztérfogat [m³],
Pü: Pb + Δp üzemi állapotú gáz nyomása [Pa],
Pb: a mérési időszak légköri nyomásának átlaga [Pa],
Δp: az MSZ 7048/1-1983. sz. szabvány előírása szerint, a mérési helyen lévő gáz üzemi túlnyomása [Pa],
Pn: gáztechnikai állapotú gáz nyomása = 101325 [Pa],
Tn: gáztechnikai állapotú gáz hőmérséklete = 288,15 [K], (15 [°C]),
tü: az üzemi állapotú gáz hőmérséklete [°C],
Tü: 273,15 [K] + tü

Az ÜKSZ-ben meghatározott fogyasztási profilgörbe alapján a diktálás során megadott havi adatot  napi fogyasztássá bontjuk szét. Az egyes napokra előállít normálállapotú gáztérfogatot a fűtőértékkel szorozva áll elő az adott napi energiamennyiség, a napi energiamennyiségek összege megadja a telephely havi energia felhasználását. Amennyiben fűtőérték adat nem áll rendelkezésre, az Engedélyes a MER (az FGSZ Földgázszállító Zrt. által publikált Minőség Elszámolási Rend) szerinti fűtőértéket használja helyettesítő értékként. A MER elérhető az FGSZ Zrt. honlapján: http://fgsz.hu/dokumentum/foldgaz-minoseg-elszamolasi-rendje.

A mennyiségi elszámolások alapvető időegysége a Gáznap (adott nap reggel 06:00–tól a következő nap reggel 06:00-ig tart), az elszámolási időszak egy Gázhónap (adott hónap 1- 06-00 –tól a következő hónap 1-e 06:00-ig tart).

Ha a felhasználási helyen levő mérő(k) bekötésre került(ek) a távadat rendszerbe úgy a részidőszaki elszámolás megegyezik az időszaki elszámolással.

Amennyiben a felhasználási helyen levő mérő(k) nincs(enek) bekötve távadat rendszerbe – általában a 100 m3/h névleges (össz)teljesítmény alatti felhasználási helyek - úgy az időszaki elszámolás csak az elosztói leolvasás alapján történhet meg véglegesen.

Ezen felhasználási helyek esetében a mérő teljesítményének függvényében az elosztó havi/éves leolvasásokat végez A leolvasások időpontja nem esik egybe az elszámolási időszakkal, így az időszaki elszámolás is csak utólag készülhet el. A havi számla alapja ilyen esetekben diktálás vagy egyéb helyettesítő érték (allokáció vagy szerződött mennyiség), ekkor beszélünk részidőszaki elszámolásról.

Amennyiben az eltérés kevesebb, mint 8% a Vevő mérőállás-közlése (ennek hiányában allokáció vagy szerződött mennyiség) alapján számolt hőmennyiség, és az ezen időpontokra vonatkozó, a Rendszerüzemeltető által megadott mérőállások különbségéből képzett hőmennyiség (illetve amennyiben a megadott mérőállások nem az elszámolási ciklus határnapjaira vonatkoznak, úgy az ezen időpontokra felhasználói profil alapján visszakalkulált mérőállásokból képzett hőmennyiség) között, akkor az időszaki elszámoló számla a Vevő által rögzített mérőállások alapján kerül kiállításra.

Amennyiben az eltérés nagyobb, mint 8% a Vevő mérőállás közlése (ennek hiányában allokáció vagy szerződött mennyiség) alapján számolt hőmennyiség, és az ezen időpontokra vonatkozó, a Rendszerüzemeltető által megadott mérőállások különbségéből képzett hőmennyiség (illetve amennyiben a megadott mérőállások nem az elszámolási ciklus határnapjaira vonatkoznak, úgy az ezen időpontokra felhasználói profil alapján visszakalkulált mérőállásokból képzett hőmennyiség) között, akkor a Rendszerüzemeltető által leolvasott mérőállásokból képzett hőmennyiség képezi az időszaki elszámoló számla alapját.

100 m3/h névleges (össz)teljesítmény feletti felhasználási helyek esetében az illetékes Elosztói engedélyes távmérő felszerelésére kötelezett, így a tényleges leolvasás távadatként kerül minden nap a rendszerbe. Ez a tényfogyasztás lesz az elszámolás alapja.

100 m3/h névleges (össz)teljesítmény alatti* felhasználási helyek esetében – a mérő teljesítményének függvényében az elosztó havi/éves leolvasásokat végez, amely a legtöbb esetben nem esik egybe az elszámolási időszakkal. Így a részidőszaki elszámolások az egyedi szerződésekben rögzített feltételek mellett történhetnek havi diktálás, szerződött mennyiség, vagy elosztói allokáció alapján.

* normál, 100 mBar alatti nyomás esetében; 100 mbar-nál nagyobb üzemi nyomás esetén a földgázelosztó jogosult a fogyasztásmérő berendezés névleges kapacitását gáztechnikai normálállapotra átszámítani.

Az egyes hálózati pontokhoz tartozó kromatográf mintaáramok hozzárendelésének meghatározására szolgáló eljárásrend, ami szabályozza a kromatográfok mintaáramainak forgalmi rendtől függő helyettesítését is, valamint meghatározza az egyes hálózati pontokhoz tartozó éves súlyozott átlag fűtőértéket és földgázcsoportot. „A földgázszállító rendszer betáplálási és kiadási pontjainak földgáz minőségi elszámolási rendje” tárgyú dokumentum a szállítási rendszerüzemeltető internetes honlapján (https://fgsz.hu/hu-hu/partnereinknek/foldgazminoseg-adatok/foldgazminoseg-elszamolasi-rendje) publikálásra kerül. (ÜKSZ 2. fejezet, 51. pont alapján)

Az együttműködő földgázrendszer két egymáshoz közvetlenül kapcsolódó rendszerüzemeltetője közötti földgáz forgalom maradéktalan felosztása az adott hálózati ponton érintett rendszerhasználó párokra, ahol az egyik rendszerhasználó az egyik rendszerüzemeltető, a másik rendszerhasználó a másik rendszerüzemeltető rendszerhasználója. (ÜKSZ. 2. fejezet alapján)

A rendszerhasználó által a betáplálási és kiadási pontokra - az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - igénybe venni tervezett kapacitás, valamint a szállítási, elosztási, tárolási feladat gáznapra történő megadása. (GET 3.§ 50. pont)