A földgázról szóló részletes útmutatóban már ismertettük, miként is történik a földgáz keletkezése, kitermelése és felhasználása.
Mivel a különböző gázkomponensek rendkívül gyúlékony elegyéről van szó, a földgáz remek energiaforrás. Ám fontos megemlíteni, hogy a gáz összetétele még nem ugyanaz a kitermelés után, mint amit a háztartások és a vállalatok felhasználnak, van ugyanis egy közbülső lépés.
Mielőtt alkalmassá válna a felhasználásra, a földgáz-kitermelő cégek összekeverik egy folyadékkal, amelynek nyersolaj a neve. Ez a folyamat a melléktermékek kivonása miatt fontos. Ezzel a földgázt minőségibb, tisztább anyaggá teszik – tehát jobb lesz a gáz fűtőértéke, és így hatékonyabb energiaforrássá válik.
A legnagyobb mennyiségben előforduló melléktermékek:
Ezek a melléktermékek nem vesznek kárba, mert újra felhasználhatók. De az etánon, propánon és butánon kívül még nagyon sok más gáz, illetve melléktermék is található a földgázban.
Melléktermék például még a víz is (kb. 10-40 mg/m3 földgázban), amelyet szintén kivonnak belőle. Ha ezt nem tennék meg, akkor fagyásveszély alakulhatna ki – főleg az LNG esetében.
A földgáz összetétele így fest:
A különböző melléktermékek kivonása után a földgáz eléri a teljes tisztaságát, de még egy fontos lépésre szükség van, mielőtt elosztásra kerülne.
A színtelen, szagtalan mivolta és a gyúlékonysága miatt kifejezetten veszélyesnek számít, hiszen már nagyon kevés is elég ahhoz, hogy balesetet okozzon. A víz mellett a levegő is komoly veszélyt jelenthet: ha átlépi az 5 százalékos gáztartalmat, a két vegyület robbanóképes elegyet alkot. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy többek között levegőre is szükség van a földgáz elégetéséhez, körülbelül 10 m3-re 1 m3 földgázhoz.
Éppen ezért szagosítják a tetrahidrotiofén (THT, (CH2)4S) és a terc-butil-merkaptán (TBM, (CH3)3CSH) 50-50 arányú keverékével – ettől kapja a jellegzetes „záptojás-szagot”.
Érdekesség, hogy bár a szagosítás rendkívül fontos lépés, és sok esetben életeket menthet, a földgáz árának csak nagyon kis hányadát teszi ki. Ezt a következő infografika szemlélteti:
A szagosítást a nemzeti gázszállító-rendszerekben elvégzik – a szolgáltatókhoz és a kereskedőkhöz már szagosított gáz érkezik. Az energiatartalma a fűtőértéktől és a mennyiségétől függ. Ezt MJ-ban adják meg, mégpedig úgy, hogy a fűtőértéket (ami a gázösszetételtől függ, MJ/m3) és a mennyiségét (m3) összeszorozzák.
A gáznak tökéletes égés esetén kék lángja van, mindenfajta káros égéstermék, korom vagy hamu nélkül.
Konklúzió
A földgáz az egyik legtisztább nem megújuló energiaforrás.
