Társadalmunk és gazdaságunk az áruk, termékek és szolgáltatások fogyasztására épül. A termelés, az elosztás és a fogyasztás véget nem érő körforgást alkot, amely fogyasztói társadalmat hoz létre.
De mit is jelent a fogyasztói társadalom? Milyen előnyei és hátrányai vannak az életnek egy ilyen rendszerben? Összefoglalónkban ismertetjük a fogyasztói társadalom fogalmát és jelentését, problémáit és kritikáit.
Definíció szerint a fogyasztói társadalom olyan társadalom, amely nem tud felülemelkedni a korábban említett körön. Etikai, szociológiai, gazdasági és antropológiai jelentése is van.
A fogyasztói társadalom jelentése népszerű értelmezés szerint egyetlen célt ad: olyan javak és szolgáltatások létrehozását, amelyeket a társadalomban élő emberek birtokolhatnak.
Az angol consumerism kifejezést magyarul is használjuk konzumerizmusra fordítva. Mindkét kifejezés a kapitalizmushoz kapcsolódik. A fogyasztói társadalom kialakulása a tömegtermeléshez kötődik, ami a fizetések növekedéséhez vezetett, és a kibővült piac lehetővé tette, hogy árukat vásároljunk. Többet, mint amennyire szükségünk van.
A korábbi luxusjavak könnyebben elérhetővé váltak, átalakítva az emberek életmódját és a vállalatok működését. A vállalatoknak most már nemcsak a szükséges árukat, hanem egyéb fogyasztói igényeket kiszolgáló luxustermékeket is elő kell állítaniuk.
A cél, hogy a Maslow-piramis felső szintjei elérhetővé váljanak az emberek számára. A fogyasztói alapú társadalom többféle lehetőséget is biztosít erre. A vállalatok marketinggel motiválhatják a társadalmat, hogy egyre több terméket vásároljon vagy szolgáltatást vegyen igénybe.
A fogyasztói társadalom kritikája ebben rejlik. Egy fogyasztói alapú társadalomban élni azonban nem feltétlenül rossz.
Az életvitel sokkal könnyebb egy ilyen társadalomban.
Fontos kiemelni, hogy nem mindenki fogyasztja túl az árukat. Vannak, akik tudatosan döntenek, és nem vásárolnak felesleges dolgokat. Szerencsére a tudatos döntések mozgalma napról napra erősödik, többek között ezt népszerűsíti például a minimalizmus vagy a zero waste.
Emellett pedig egy nagy előnye biztosan van: könnyen vásárolhatunk olyan termékeket és szolgáltatásokat, amelyek megkönnyítik és kényelmesebbé teszik az életünket.
A növekvő ökológiai lábnyommmal is számolni kell.
Egy szociológiai elmélet alapján a fogyasztói társadalomban élők nem lesznek boldogabbak, annak ellenére, hogy mindenük megvan, amire szükségük van. Közgazdasági megközelítéssel élve, nem fenntartható a folyamatos növekedés, így elkerülhetetlen, hogy időről időre gazdasági válság alakuljon ki.
A legnagyobb hátrány, hogy a túlzott fogyasztással ártunk a környezetünknek. Az ökológiai lábnyomunk egyre növekszik. Évről évre egyre több és több árut fogyasztunk el, így terhelve a környezetünket.
Ha beavatkozunk a természet körforgásába, környezetszennyezést okozunk. A környezeti károk 99 százalékát az emberiség okozza.
A probléma gyökere, hogy az iparágak nem megújuló erőforrásokat használnak fel a termeléshez. Megújuló erőforrások kiaknázásával csökkenthetnénk, majd el is kerülhetnénk a katasztrófákat. A gyáraknak beruházniuk kell a kutatás-fejlesztésbe, hogy minimalizálják a szennyező kémiai vegyületek használatát, és környezetbarát megoldásokat tartalmazó termékeket hozzanak létre.
Társadalmunk és gazdaságunk az áruk fogyasztására épül. Maga a fogyasztói társadalom Magyarországon is jelen van, hiszen hazánk a fejlett országok közé tartozik.
A vállalatoknak az értékteremtésre és a környezetbarát gyártósorok létrehozására kell összpontosítaniuk.
A fogyasztói társadalom előnyei és hátrányai között kétségtelenül kettős mérceként jelenik meg a kényelem. Ha sikerülne fenntartanunk a kényelmet, de úgy, hogy az ökológiai lábnyomunkat jelentősen csökkentjük, fenntarthatóvá tudnánk tenni az életünket és a bolygó ökoszisztémáját.
További érdekességeket a fYOUture rovatunkban olvashat.
