A biogáz vagy biometán a megújuló energiaforrások egyik fontos fajtája. A biogáz előállítása viszonylag egyszerű folyamat, de ahhoz, hogy értékesíthetővé váljon, meg kell tisztítani a benne található szén-dioxidtól és a kénhidrogénektől, fűtőértéke ugyanis csak így garantálható. Igen gyúlékony, ezért szagosítják.
Begyűjtése és tisztítása után gépjárművek hajtására, fűtésre, áram generálásra vagy melegvíz előállítására is használható. Igen fontos szerepe van abban, hogy az Európai Unió tagállamai, így például Magyarország el tudja érni a szerződésben vállalt kvótáit.
Miként történik a biogáz előállítása, hogyan lesz belőle biometán, mi a pontos összetétele – és hogyan teszi zöldebbé a környezetünket?
A biogáz a szerves anyagok lebontásakor keletkező gázelegy. Főleg metánból (50-70%) és szén-dioxidból (30-50%) áll. Emellett hidrogént, kénhidrogént, nitrogént, ammóniát és egyéb gázokat is tartalmaz kis mennyiségben. Pontos összetétele mindig annak függvénye, hogy milyen szerves anyagokból állítják elő.
Igen fontos gáznak minősül, hiszen lehetőség van az eltüzelésére, amellyel így:
A zöldáram generáláshoz csupán egy gázmotorra van szükségünk, illetve arra, hogy a keletkezett biogázt megtisztítsuk a felesleges vízgőztől és a kénhidrogénektől – ezek ugyanis károsíthatjuk a gázmotort, megrövidítve annak élettartamát.
A fűtés főleg gázüzemű hűtőgépek segítségével, legtöbbször magán a biogáz üzemen belül történik. Ebben az esetben már a szén-dioxidot is eltávolítják, hiszen a felhasználhatóságában rendkívül fontos szerepet játszik a keletkezett biogáz fűtőértéke, amelyet a szén-dioxid igencsak leront.
A gépjárművek hajtásához a tisztítási folyamat során a biogázt már földgáz minőségűre kell tisztítani, hiszen csak így garantálható, hogy nem tesz kárt a járművek működésében. Mivel utóbbi műveleteknél a biogáz már szinte (95-96%-ban) csak metánból áll, ezekben az esetekben biometánnak szokás nevezni.
A végterméket az értékesítés előtt – a metán színtelen, szagtalan és extrém gyúlékony mivolta miatt – szagosítják, csakúgy, mint a földgázt.
A biogáz keletkezését két fázisra bonthatjuk.
Az első fázis legfontosabb része a fermentációs hulladék összegyűjtése, illetve maga a fermentációs folyamat, vagy közismertebb nevén erjedés – a szerves anyagok baktériumok által történő lebontása és szerves savakká alakítása.
A második fázis során az előzőhöz képest más, úgynevezett acetogén baktériumok vesznek részt, amelyek az első fázisban kialakult szerves anyagot először ecetsavvá, majd vízzé, szén-dioxiddá és metánná alakítják. Így kapjuk meg a biogáz végleges összetételét, az 50-70% metánt, a 30-50% szén-dioxidot és az egyéb kénhidrogéneket.
Biogáz sokféle szerves anyagból állítható elő, ám a leggyakoribbak:
Maga a biogáz előállítása viszonylag egyszerű folyamat, nagyrészt biogáz üzemekben történik. Az előbb felsorolt szerves anyagokat csupán oxigénmentes tartályokba kell helyezni, és 2-4 hét alatt – a baktériumoknak köszönhetően – biogáz keletkezik belőlük.
Természetesen ahhoz, hogy a biogázt fel lehessen használni, további lépésekre van szükség, hiszen a keletkezett végterméket el kell vezetni, a tartályt pedig teljes egészében meg kell tisztítani ahhoz, hogy újra használatba lehessen venni.
A biogáz viszonylag egyszerűen begyűjthető, megújuló energiaforrás. Legnagyobb előnye, hogy igen fontos szerepet játszik a klímaváltozás és a globális felmelegedés ellen vívott csatában.
Használható gépjárművek működtetéséhez és hajtásához, melegvíz előállításához, fűtéshez és zöldáram termeléshez is. Ehhez azonban a biogáz előállítását egy tisztítási folyamatnak kell követnie, a fűtőértéke enélkül túl alacsony lenne.
Mivel a tisztítási eljárás során biometánná alakul, a földgázhoz hasonló színtelen, szagtalan mivolta miatt szagosítják, és csak ez után értékesítik.
Ha még többet szeretne tudni a földgázról vagy a megújuló energiaforrásokról, olvasson tovább a MET energiapiaci betekintőjében vagy a fYOUture rovatban.
