Card image
Biomassza-energia: fogalma, tüzelése és a magyar erőművek

Biomassza-energia: fogalma, tüzelése és a magyar erőművek

 
A biomassza az egyik legfontosabb szerves anyag bolygónk ökoszisztémájában. Ennek oka, hogy rengeteg módon felhasználható: nem csak az ember, de szinte minden élőlény képes valamilyen módon hasznosítani.

A biomassza az egyik legfontosabb szerves anyag bolygónk ökoszisztémájában. Ennek oka, hogy rengeteg módon felhasználható: nem csak az ember, de szinte minden élőlény képes valamilyen módon hasznosítani.

Az embernek a legnagyobb hasznot a fűtőértéke nyújtja, hiszen a biomassza megújuló energiaforrásnak számít. Ha elégetjük, azzal energiát nyerünk ki belőle, és mindeközben nem károsítjuk a környezetet.

Mi is pontosan a biomassza, miért olyan fontos energiaforrás az emberiség számára, miként nyerhető ki belőle energia, milyen biomassza erőművek üzemelnek Magyarországon, és pontosan mi szól mellette vagy éppen ellene?

A biomassza fogalma

A biomassza fogalma: Biológiai úton létrejövő szervesanyag-tömeg, amely az elhalt állati és növényi szervezeteket foglalja magában. Ide tartozik gyakorlatilag az összes elpusztult állat, a lehullott falevelek, de még az állatok ürüléke is.

A biomassza általában lebomlik, elég az erdőtüzekben, de akár el is temetődhet – így fel tud halmozódni a Föld mélyebb rétegeiben, amiből később szén- vagy kőolajmezők alakulhatnak ki.

Mivel a biomassza folyamatosan „termelődik”, és magas fűtőértékkel bír, megújuló energiaforrásnak tekintjük. Emellett élelemként, tápanyagként, ipari alapanyagként vagy takarmányként is felhasználható.

Miként történik a biomassza energetikai célú felhasználása?

Biomassza energia

A szerves anyagok elrothasztásával bioenergia nyerhető. A folyamat a következőképpen néz ki: a szerves anyagból biometángáz keletkezik, amelyet egy generátor segítségével elektromos árammá alakítanak az erőművek és fűtőművek.

Az energiafelhasználás módja azonban attól függően változik, milyen halmazállapotban állítják elő a keletkezett biomasszát.

  • Szilárd halmazállapotú biomassza
  • Gáz halmazállapotú biomassza
  • Cseppfolyós halmazállapotú biomassza

Ezek alapján a biomasszát vagy eltüzelik, vagy elgázosítják, illetve belső égésű motorok üzemanyagaként használják fel.

1. Biomassza-tüzelés

Az eltüzelhető biomassza nagyon alacsony nedvességtartalommal bír, így fűtőértéke kimondottan magasnak számít. A leggyakoribb eltüzelhető biomassza-félék:

  • Fűrészpor
  • Pellet
  • Szalma
  • Tűzifa-apríték

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen anyagok között is lényeges különbségek vannak, így a biomassza előállításánál két további feltételt is szem előtt kell tartani:

  • Az előállított biomassza eltüzelése nem szennyezheti a környezetet
  • A biomassza eltüzelése nem okozhat kárt a fűtőberendezésekben (például kazán)

2. Biomassza-elgázosítás

Az elgázosítható biomassza nagyobb nedvességtartalommal bír, mint az eltüzelhető, ezért fűtőértéke kisebb. A leggyakoribb elgázosítható biomassza-félék:

  • Zöld növényi hulladékok
  • Állati trágya és szennyvíziszap
  • Cukortartalmú növények

3. Üzemanyag biomasszából

A cseppfolyós biomassza üzemanyagként funkcionál a belső égésű motorokhoz. Két csoportra bontható:

  • Dízelolaj
  • Benzinolaj

A dízelolajat olyan olajtartalmú növényekből állítják elő, amelyekből az olaj egy vegyszeres eljárásnak köszönhetően kisajtolható. Ilyen például a napraforgó, az olíva vagy a repce.

A benzinolajat ezzel szemben olyan növényekből állítják elő, amelyeknek magas a keményítő tartalma (például: búza, burgonya, kukorica), magas a cukortartalma (cukorrépa, cukornád), vagy magas a cellulóztartalma (fa, nád, szalma).

Az egyik leggyakoribb kérdés a biomasszával kapcsolatban, hogy ha ennyiféleképpen felhasználható, akkor miért nem ez a leggyakoribb megújuló energiaforrás? A választ az alternatív fűtési módok – és főleg a biomassza – előnyeiben és hátrányaiban kell keresni.

A biomassza és a megújuló energiaforrások előnyei és hátrányai

A biomassza legnagyobb előnyei

  • Mivel megújuló energiaforrás, sosem fogy el.
  • Elégetése nem szennyezi a levegőt, nem bocsát ki felesleges szén-dioxidot.
  • Kiválthatja azokat a nem megújuló energiaforrásokat, amelyek szennyezik a levegőt.
  • Sok felhasználási módja van: elégethető, elgázosítható, tisztítószer készülhet belőle, és üzemanyagként is használható.

A biomassza legnagyobb hátrányai

  • A biomassza felhasználásával rengeteg növény és állat élőhelyét és táplálékforrását szüntetjük meg.
  • A biomassza termeléséhez termőterületre van szükség, ami miatt az adott területen már nem művelhető erdő vagy élelmiszer.

Biomassza-erőművek Magyarországon

A biomassza az egyik legnépszerűbb megújuló energiaforrás – közel 10 százalékát teszi ki a lakosság körében felhasznált összes megújuló energiaforrásnak az Európai Unióban.

Magyarországon ez az arány nem sokkal marad el, hiszen az energetikai célra felhasználható biomassza mennyisége körülbelül százalékát teszi ki az összes primer produkciónak.

Idehaza a legtöbb széntüzelésű erőműről elmondható, hogy vegyes üzemelésű, hiszen a tüzelőanyag egy része biomassza. Biomassza-erőművek az alábbi településeken találhatók Magyarországon:

  • Ajka
  • Balassagyarmat
  • Kazincbarcika
  • Körmend
  • Mátészalka
  • Papkeszi
  • Pécs
  • Sárospatak
  • Szentendre
  • Szigetvár
  • Szombathely
  • Tata

A biomassza hasznosítása főleg a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban történik.

Konklúzió

A biomassza az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás. Mindhárom halmazállapotában felhasználható:

  • Szilárd halmazállapotában elégethető
  • Gáz halmazállapotában elgázosítható
  • Folyékony halmazállapotában üzemanyagként használható fel

Sajnos azonban, ha csak biomasszából szeretnénk fedezni az egész emberiség energiaszükségletét, akkor rengeteg termőterületre lenne szükségünk, és így jóval kevesebb hely maradna az élelmiszereknek vagy az erdőknek.

Szerencsére más megújuló energiaforrás is létezik (például: szélenergia, napenergia), amelyek együttes felhasználásával nagy mértékben helyettesíthetők a fosszilis tüzelőanyagok.