Az UV-sugárzás legfőbb forrása a Nap, amely rengeteg pozitív, de legalább annyi negatív hatással is bír, ha nem teszünk ellene óvintézkedéseket.
Sokat hallani manapság a káros UV-sugárzás hatásairól, következményeiről. Ezek a hírek, beszámolók és figyelmeztetések jellemzően csak az UV-fény negatív hatásaira koncentrálnak, és nem számolnak azokkal a pozitív tulajdonságokkal, amelyekkel az ultraibolya sugárzás bír.
Az alábbiakban ezt a hiányosságot fogjuk bepótolni. Megmutatjuk, mi is pontosan az UV-fény, melyek az UV-sugárzás hatásai – és miként hasznosítjuk az ebből származó energiát, legyen szó akár a saját testünkről vagy az általunk gyártott modern technológiai eszközökről.
Az UV-sugárzás a fény szemmel nem látható, 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzását jelenti.
Az emberi szem által látható legkisebb hullámhosszúságú fény színe az ibolya, tehát ami ezen túl van, azt csak műszerek és egyéb berendezések segítségével vagyunk képesek megfigyelni, szabad szemmel nem. Innen ered az UV-sugárzás többféle neve, mint például az ibolyántúli sugárzás, vagy a köznyelvben leegyszerűsített változatok, az ultraibolya és az ultraviola (UV) sugárzás.
Legfőbb forrása a Naprendszerünk középpontjában található csillag, a Nap, de a villámlás során is UV-fény keletkezik. Ezenkívül ma már mesterséges módokon is képesek vagyunk előállítani, gondoljunk csak például a szoláriumokra, az ívhegesztésre, a higanygőz lámpára vagy akár bármely anyag izzásig hevítésére.
Az UV-sugárzás UV-C, UV-B és UV-A sugártartományokra bontható. Ezek közül van, amelyik korábban egyáltalán nem volt képes elérni a Föld felszínét, a vékonyodó ózonréteg miatt azonban mára ez megváltozott.
Az UV-sugárzást leginkább a bőrre gyakorolt kedvezőtlen hatásairól szóló beszámolókban és figyelmeztetésekben lehet hallani, pedig sok más egyéb területen is jelen van.
A Napból származó fény sok pozitív és negatív hatással bír. Utóbbiakat igen jól ismerjük:
Minél többet tartózkodunk a szabad ég alatt, főleg a késő délelőtti és kora délutáni órákban, annál nagyobb a káros hatások kialakulásának veszélye. E a vállalatoknak törekedniük kell arra, hogy az alkalmazottaikat megfelelő védelemmel lássák el, ha ki vannak téve ezeknek a negatív hatásoknak.
Az UV-sugárzást ötfokú skálán szokták mérni, amelyet a meteorológiai szolgálatok rendszeresen közzétesznek. Az ehhez kapcsolódó UV indexek így festenek:
Minél gyengébb az UV-fényből származó sugárzás, annál tovább tartózkodhatunk a szabad ég alatt anélkül, hogy leégnénk vagy rosszul lennénk. Sokkal kevesebb szó esik azonban az UV-sugárzás pozitív hatásairól, például a Napból származó energiáról.
A földet érő egyetlen órányi napsütés több energiát jelent, mint amennyit az emberiség 1 egész év alatt el tud használni.
A napenergia korunk egyik legfontosabb energiaforrása, amelynek begyűjtése napkollektorok vagy napelemek segítségével történik. A megújuló energiaforrások ráadásul korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre, sosem fogynak el, hiszen a Napból származó fénysugarak panelekre irányításával és energiává alakításával nem vonunk el erőforrásokat Naprendszerünk csillagától, csupán hasznosítjuk, amit természetes módon kibocsát magából.
Ezenkívül az UV-fény számos pozitív hatással bír az élő szervezetre is, hiszen az emberi szervezet a sugarakból származó energiát hasznosítja és felhasználja. Legismertebb ilyen funkciója a D-vitamin termelése, amelyet valójában nem közvetlenül az UV-fényből szerzünk, de kétségtelenül az indítja be a termelését a szervezetünkben. Az emberi szervezetnek nagy szüksége van a D-vitaminra, ezért (bár mértékkel) nagyon fontos az UV-sugárzásnak való, rövid ideig tartó kitettség. A D-vitamin hiány sok betegséget képes előidézni, amelyeknek listája jóval hosszabb, mint az UV-sugárzás negatív hatásait soroló gyűjteményeknek.
Az UV-sugárzás vagy UV-fény a szabad szemmel nem látható ibolyántúli sugárzást jelenti. Leginkább az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásairól ismerjük, pedig sok egyéb, pozitív tulajdonsága is van.
Emellett nem csak az élő szervezetre, hanem az energiatermelésre is óriási hatással van. A napenergia például korunk egyik legfontosabb energiaforrásává lépett elő.
Ahhoz azonban, hogy az emberi szervezetre kevésbé gyakoroljon káros hatást, fontos a mértékletesség, illetve az ózonréteg megóvása. Arról, hogy ez miképpen érhető el, a MET fYOUture rovatában írunk részletesebben.
